Közeleg a jéghegy!

Méghozzá nem is kicsi. Persze nem hozzánk, hanem az Atlanti-óceán déli részén fekvő, a Dél-Amerikához tartozó Tűzföld és a sarkvidéki kontinenshez tartozó Antarktiszi-félsziget között található, brit fennhatóság alatt álló Déli-Georgia-szigethez. A nevezetes A-68 jéghegyről már korábban is írtunk blogbejegyzéseinkben, mielőtt, amikor és miután az leszakadt az Antarktiszi-félszigetnél található Larsen C selfjégről. Most az eddig eseménytelenül sodródó jégóriás újra bekerült a hírekbe.

Önállósodása óta az eredeileg 5800 km2-es területű jéghegy, miközben az óceáni áramlásokkal haladt, alig töredezett. Legnagyobb darabja, a 4200 km2-es A-68A pedig most a Déli-Georgia-sziget felé tart. Útjáról két pillanatképet mutatunk a Copernicus program Sentinel-3 műholdjainak valódi színes képei alapján.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Ezeken mind a sziget (jobb oldalt felül), mind a mozgó és közben el is forduló jéghegy (balra lent) kivehető, a környéken szinte mindig jelen levő felhőzet ellenére. Jól megfigyelhető, hogy 9 nap leforgása alatt (október 27. és november 5. között) mennyit változott a jelenlegi legnagyobb jéghegy pozíciója.

Félő, hogy hacsak nem térül el még időben az útvonala, akkor a jéghegy hamarosan megfeneklik a sziget partjainál. Némi reményre ad okot, hogy a vízbe merülő részének vastagságát legfeljebb 200 m-esre becsülik. A zátonyra futása pedig katasztrofális következménnyel járna az ottani állatvilágra, elzárva a pingvinek és a fókák elől a kijutást a tenger felé, ahonnan a táplálékukat szerzik, nem csak maguk, de a kicsinyeik etetésére. A tengerfenék élővilága is megsínylené az A-68A érkezését. Ilyesmi persze máskor is előfordul, de ez a mostani jéghegy olyan nagy, hogy egyes becslések szerint akár egy évtizedig is ott maradna, mire teljesen felolvad. Ez pedig a helyi halászatnak sem tenne jót.

Az Antarktiszról elváló jéghegyek számára egyébként a Déli-Georgia-sziget és a Déli-Sandwich-szigetek közötti, a sarkvidéki vizeknél melegebb óceán általában a véget jelenti: kisebb darabokra esnek, majd idővel elolvadnak.

Kapcsolódó linkek:

Maldív-szigetek

Jóformán mind az 1200 kisebb-nagyobb sziget rákerült erre a műholdképre, amelyet a Copernicus program két Sentinel-3 műholdjának egyikével készítettek. A fedélzeten működő, 21 optikai és infravörös sávban érzékeny OLCI (Ocean and Land Colour Instrument) berendezés egyszerre 1270 km széles sávokat tud leképezni, 300 km-es felszíni felbontással.

A Maldív-szigetek majdnem felhőtakarástól mentes, valódi színeket mutató Sentinel-3 műholdképe 2020. március 29-én készült. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A Maldív-szigetek az Indiai-óceánban fekszenek, India déli csücskétől – amely a kép jobb felső sarkába is belóg – mintegy 700 km-re délnyugatra. A Maldív Köztársaság az óceán kb. 90 ezer négyzetkilométeres területét foglalja el, turisták népszerű célpontja. A festői korallszigetek észak–déli irányban 820 km hosszan, kelet–nyugati irányban 130 km szélességben szóródnak szét. Egy tipikus atoll egy nagy, gyűrű alakú korallzátonyból és rajta számos kis szigetből áll. Az itt látható Sentinel-3 műholdkép abból a szempontból különleges, hogy a Maldív-szigetek nagy részét általában felhők takarják el a műholdak kamerái elől. Most csak a délen (a kép alján) elhelyezkedő Huvadhu és Addu nevű atollok nem láthatók jól a felhők miatt. Az Indiai-óceán fölött feltűnő többfajta felhőalakzat más-más magasságokban húzódik.

A félmilliós lakosú Maldív-szigetek számít a Föld egyik legalacsonyabban fekvő országának. Jelenlegi szárazföldjeinek több mint 80%-a (!) 1 m-es tengerszint feletti magasság alatt fekszik. A szigetek így igencsak ki vannak téve az óceán és az időjárás viszontagságainak. A klímaváltozás következtében a számítások szerint az átlagos globális tengerszint az évszázad végéig akár 1 métert is emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a szigetek jórészt a víz alá kerülhetnek.

November 10-én, a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról, egy Falcon-9 rakétával tervezik indítani a Copernicus program legújabb műholdját. A Sentinel-6 Michael Freilich ugyancsak egy majdani páros első tagja lesz. Fő feladata az 1990-es évek óta folyamatosan gyűjtött tengerszintmagassági adatsor folytonosságának biztosítása. A radaros magasságmérések segítségével pontosan nyomon lehet követni a változásokat.

A Maldív-szigeteket ábrázoló Sentinel-3 műholdképet, valamint a hamarosan induló Sentinel-6 Michael Freilich műhold tengerszintmagasság-méréseinek fontosságágát bemutató videó. (Forrás: ESA)

Kapcsolódó linkek:

Tűz a Kilimandzsárón

Afrika legmagasabb hegye a Tanzánia területén, a kenyai határnál található, 5895 m magas Kilimandzsáró. Október elején arról szóltak a hírek, hogy az Egyenlítőtől 320 km-re délre fekvő hegy oldalában tűz ütött ki, amely a nagy magasság, a domborzati viszonyok, a száraz növényzet és az erős szél miatt gyorsan terjedt, így oltása gondot okozott a helyi hatóságoknak.

A Kilimandzsáró egy kihunyt rétegvulkán, a legmagasabb magában álló hegy az egész Földön. Kedvelt turistacélpont, évente több tízezren másszák meg. A tűz terjedése és a füst miatt az éppen a helyszínen tartózkodó hegymászócsoportokat is evakuálni kellett. Bár a tűz pontos oka nem ismert, felmerült a gyanú, hogy valamiképpen köze lehet a hegymászókhoz. A lángok október 11-én lobbantak fel 3000 m-es magasságban, egy pihenőhelyen, és a hírek szerint csak 16-ára sikerült megfékezni a tüzet. A világörökség részét képező Kilimandzsáró oldalában közel 100 km2-en pusztult el a növényzet, ez a nemzeti parki terület mintegy 5%-a – közölte a Tanzániai Nemzeti Parkok Igazgatósága (TANAPA).

A Copernicus program Sentinel-2 földmegfigyelő műholdpárosának két képét hasonlíthatjuk össze alább, a csúszka elmozdításával. Az egyik még a tűzeset előtt, október 5-én készül, a másik pedig akkor, amikor még lángolt a növényzet. Egyik kép készítése idején sem volt felhőmentes az ég a Kilimandzsáró fölött, így a fehér pamacsok kitakarják a táj egy részét. A hamis színezés pirossal emeli ki a növényzetet a hegy oldalán. Az október 15-én készült Sentinel-2 képen azért kivehető a hely délkeleti oldalán felperzselt terület, s még inkább a nyugati irányban terjedő sűrű füstfelhő.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A Kilimandzsárón legutóbb 2016 októberében volt nagy kiterjedésű tűz. A jelek szerint egyre gyakoribbak a tűzesetek, feltehetően nem függetlenül a klíma változásától. Ugyancsak – legalább részben – ennek a számlájára írandó, hogy az előrejelzések szerint hamarosan végleg eltűnik a csúcsot borító nevezetes hó- és jégsapka is. Kutatások szerint 1912 és 2000 között a hómennyiség több mint 80%-kal csökkent.

Kapcsolódó linkek:

Magyarország felszínmozgása 2014 és 2020 között

A Geo-Sentinel mozgásvizsgálati szolgáltatása új szintre lépett. Az elmúlt években számos infrastruktúra-monitorozó, geodéziai, geodinamikai projektet valósítottunk meg, mind műholdas helymeghatározó (GNSS), mind műholdradar-interferometriás technikát alkalmazva – ipari megrendelésekben és kutatási projektekben egyaránt. Most elkészítettük hazánk első átfogó műholdradaros mozgásvizsgálati adatbázisát és az első részletes felszínmozgástérképét. Ez az adatbázis mintegy 12 millió helyen, átlagosan 100 különböző időpontból származó, közel másfél milliárdnyi (!) mozgásadatot tartalmaz. Előállításához az európai Copernicus program Sentinel–1A és Sentinel–1B műholdjainak 2014 októbere és 2020 szeptembere közötti apertúraszintézises radarészleléseit dolgoztuk fel a legkorszerűbb, speciális interferometrikus módszerrel.

Most közzétett, országos térképünkkel és a mögöttes adatrendszerrel demonstráljuk, hogy mozgásvizsgálati szolgáltatásunkban milyen lehetőségek rejlenek. Nagy pontosságú, nagy térbeli és időbeli felbontású eredményeinkkel többek között segíteni tudjuk az olyan emberi tevékenységhez köthető felszínmozgások detektálását, vizsgálatát és monitorozását, mint a vízkivétel, gáz- és olajkitermelés, mélyépítés, bányászati tevékenység és utóhatásai, vagy egyes nagyfontosságú létesítmények, valamint infrastruktúra-elemek sajátmozgása, deformációja. De természetes eredetű mozgások is vizsgálhatók, mint földcsuszamlás, talajcsúszás, természetes kompakció vagy akár erózió.

A következő hetek folyamán egyes területekre fókuszálva részletesebben is bemutatjuk ennek az egyedülálló stabilitás- és mozgásvizsgálati adatbázisnak néhány potenciális alkalmazását.

További részletes információért kérjük, vegyék fel velünk a kapcsolatot az info@geo-sentinel.hu címen.

Kapcsolódó link:

A Hernád és a Sajó áradása

Drámai a helyzet Borsodban: már több települést is elzárt az árvíz a külvilágtól – adta hírül az MTI. Az elmúlt napok kiadós esőzése megtette a hatását az észak-magyarországi folyókon. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például utakat kellett lezárni és teljes települések váltak elzárttá a közúti forgalomtól péntekre és szombatra (október 16-ára és 17-ére). A Hernád kiáradt vize elöntötte például a Kiskinizs és Hernádkércs közötti összekötő út egy szakaszát, elvágva így Kiskinizst a külvilágtól.

Alább egy friss radaros műholdképen mutatjuk meg az október 16-ai helyzetet, az európai Copernicus földmegfigyelési program egyik Sentinel-1 műholdja segítségével. Az összehasonlító radarkép ugyanarról a területről készült, de 12 nappal korábban, még az áradások előtt. Az október eleji képen alig feltűnő a Hernádnak a képen átlós irányban kanyargó szakasza. A víz ezen a mesterségesen sárgásra állított alapszínezésű amlitúdóképen is sötét, hiszen a felszínéről nem verődik vissza radarjel a műhold irányába. Az erősebb árnyalatok a jobban, a halványabbak a gyengébben reflektáló felszíneket jelölik.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Az október 16-án készült képen jelentős változást láthatunk. Ahogy a megáradt folyó kilépett a medréből, úgy öntötte el a környéket a víz. Ez a kiterjedt fekete foltokból látható, ahogy az is, hogy Kiskinizst (középen) lényegében körbezárta a víz. A Hernáddal párhuzamosan, a képek bal felső részén húzódó keskeny fekete csík a 3-as számú főút aszfaltszalagját jelzi.

A következő, a környék nagyobb kiterjedésű – kelet–nyugati irányban 75 km széles – részletét mutató képkivágatokon az is feltűnő, hogy nem csak a Hernádot, hanem a Sajót (a kép bal oldalán) is érintik az áradások. Bal oldalt alul az épületek erős radarvisszhangjával feltűnő folt a megyeszékhely, Miskolc városa. A jobb alsó sarokban a Tisza fekete szagjának egy rövid részlete is feltűnik, partján Tokajjal.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Kapcsolódó linkek:

Napelempark a tetőn

Október 7-én ünnepélyesen átadták Győrben, az Audi Hungaria Zrt. logisztikai központjának tetején azt a 160 ezer m2 területű, 36 ezer napelemből álló létesítményt, amely ebben a kategóriában – a tetőn kialakított fotovoltaikus erőművek között – Európában eddig a legnagyobb. A híradásokból kiderül, hogy az Audi és az E.ON együttműködésében készült napelempark 4 milliárd forintból épült, kapacitása közel ötezer háztartás éves villamosenergia-szükségletének felel meg. Az Audi telephelyei közül másodikként a győri gyár is karbonsemleges módon működik.

Az 1993-ban alapított Audi Hungaria Zrt. a német Audi AG 100%-os tulajdonában levő magyarországi leányvállalat, a világ legnagyobb motorgyára. Az Audi az egyik legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, a győri gyár kivitele megközelíti a teljes magyar export egytizedét.

Az alábbi Sentinel-2 műholdképpár a most már napelemekkel beborított tetejű logisztikai központot és környékét mutatja. A hamis színezés pirossal emeli ki a növényzetet, az építmények, utak pedig a sötétszürkétől egészen a fehérig terjedő árnyalatokban láthatók. A csúszkás összehasonlításban a friss kép az avatás előtt nem sokkal, 2020. október 4-én készült. A másik 2016 novemberéből való, amikor a Sentinel-2 műholdpárosból még csak az egyik űreszköz, a 2015 júniusában pályára állított Sentinel-2A működött.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016, 2020 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Jól észrevehető a két nagy épületcsarnok tetején a napelemtáblák megjelenése, de a két műholdkép készítése között eltelt négy év alatt más változások is megfigyelhetők a környéken, a győri ipari park területén.

Kapcsolódó linkek:

Felrobbant lőszerraktár

Október 7-én kigyulladt egy katonai lőszerraktár Oroszországban, Rjazany megyében, Zseltuhino mellett, Moszkvától mintegy 250 km-re délkeletre – olvashattuk a hírekben. A lángok először a raktár melletti füves területen csaptak fel, de az oltás nem járt sikerrel, és a tűz végül elérte a lőszerraktár területét is. Az épületekben tárolt lőszerek ezután sorban elkezdtek felrobbanni, a repeszek 3 km-es távolságba is eljutottak. A lökéshullám és a törmelék a közeli lakóházak ablakait is betörte. A baleset során hat ember megsérült. Az oltásra nagy erőket vetettek be, öt kilométeres sugarú területen több mint 2300 embert kellett kitelepíteni otthonából.

Egy ekkora méretű rombolásnak nyomot kell hagynia a Copernicus program Sentinel-1 radaros műholdjainak képein is. Az apertúraszintézis elvén működő műholdak a fedélzetről a felszín irányába lebocsátott, majd onnan visszaszóródó jeleket detektálják, ez alapján tudják feltérképezni a területet. Az alábbi két kép közepén a lőszerraktár (egy hatszög alakú terület) látható. Szeptember 26-án még a robbanás előtti, majd október 8-án közvetlenül a baleset utáni állapotot hasonlíthatjuk össze a csúszka elmozdításával. A környező települések (keleti irányban, a kép jobb szélén Rjazsszk) és a táj többé-kevésbé ugyanazt a képet mutatják – kivéve néhány mezőgazdasági táblát, ahol a két műholdátvonulás közt eltelt 12 nap alatt nyilván a felszín tulajdonságait megváltoztató munkákat végeztek. A lőszerraktár területén azonban látványosan megnőtt a visszaszórt radarjelek intenzitása, ami arra utal, hogy az épületek romba dőltek.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A Sentinel-1 radarképek színezése mesterséges, a jelek polarizációs tulajdonságain alapul. A képek kelet–nyugati irányban kb. 33 km-es kiterjedésű területet ábrázolnak. A balesettel érintett katonai komplexum területe mintegy 2,5 km2-es.

Kapcsolódó linkek:

A Copernicus és az európai földmegfigyelési szektor

Milyen hatással van a Copernicus program a földmegfigyelésben érdekelt európai vállalkozásokra? Erre a kérdésre kereste a választ felmérésében az EARSC (European Association of Remote Sensing Companies), a szektor szereplőit tömörítő szervezet. Az EARSC immár ötödik alkalommal végzett iparági felmérést, 2013, 2015, 2017 és 2019 után. Az adatok mindig az előző évre vonatkoznak. A 2020-as jelentésben foglaltakról a Copernicus Observer adott nemrég áttekintést, de a teljes dokumentum is elérhető.

Az Európai Unió Copernicus programjának egyik alapvető célja, hogy támogassa a földmegfigyeléssel foglalkozó vállalkozások fejlődését, a szektor növekedését. Szeretne üzleti lehetőségeket kínálni az innovatív kis- és középvállalkozásoknak, elősegítve a Copernicus adatokon alapuló új szolgáltatások bevezetését. Az Európai Bizottság számos intézkedése, kezdeményezése ebbe az irányba mutat. Vannak üzleti inkubációs és versenylehetőségek (Copernicus Incubation, Copernicus Masters, Copernicus Accelerator), elsősorban az új, életképes ötletek felkarolására. Megindult a DIAS (Data and Information Access Services) öt különböző szolgáltatása is, amelyek az adatok elérését könnyítik meg a vállalkozások számára. Mit érzékelnek mindebből a szektor szereplői?

Az alábbi ábra összefoglalja a leglényegesebb trendeket. Eszerint mind a vállalkozások, mind az általuk foglalkoztatott munkavállalók száma, valamint az árbevétel is évi 10%-os vagy kicsit magasabb növekedést mutat. Ha a tavaly februári, kifejezetten a Copernicusra koncentráló piaci jelentés kicsit nagyobb, 15%-os növekedésével egybevetjük, megállapíthatjuk, hogy a programnak jelentős befolyása van a szektor általános növekedésére is.

Az elmúlt évek adataiból megbecsülhető, hogy a Copernicus már megközelítőleg 15%-ban van jelen az európai földmegfigyelési piacon, és a közeljövőben ennek a részaránynak a dinamikus növekedése várható. Ráadásul a növekedés motorjai az újonnan induló (start-up) cégek. 2015-től kezdődően emelkedésnek indult a számuk, mostanra évente kb. 40 ilyet regisztrál a felmérés. Az EARSC arra számít, hogy egy így is marad az elkövetkező években is.

Ami a Copernicus szerepét illeti, a régebben működő vállalkozások túlnyomó részt pozitívan viszonyulnak a programhoz. Korábban voltak aggályok a szabad és ingyenes adatpolitikával kapcsolatban, de ezek mostanra eltűntek. Érdekesség, hogy a cégek inkább közvetlenül a Sentinel műholdas adatok alkalmazásában érdekeltek, mintsem a hat tematikus Copernicus szolgáltatás által közzétett származtatott adatokban. Ugyanakkor ez utóbbi típusú felhasználás is növekedést mutat. Továbbra is leginkább a Copernicus felszínfigyelő szolgáltatása (Copernicus Land Monitoring Service) a legnépszerűbb közülük. A felmérésben részt vevő cégek több mint 90%-a használ Sentinel adatokat a tevékenységéhez, hozzáadott értéket előállító szolgáltatásaihoz.

Kapcsolódó linkek:

Kamionok műholdképeken?

A legfinomabb, 1 méteres vagy az alatti felbontású felvételeken természetesen könnyedén azonosíthatóak egyedi járművek is. Azonban a Copernicus program Sentinel-2 optikai földmegfigyelő műholdpárosának mindenki számára szabadon hozzáférhető, 10 m-es felszíni felbontású felvételei alapján ez bajosan sikerülhet. (Bár egy hosszú sorba rendezve egy csomó kamionpótkocsi így is felismerhető, ahogyan arra egy márciusi bejegyzésünkben mutattunk példát.)

(Kép: Pixabay / Schwoaze)

Tavasszal, amikor Európában felütötte a fejét a COVID-19 koronavírus-járvány első hulláma, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Copernicus programot finanszírozó Európai Bizottság (EB) olyan ötletekre volt kíváncsi, amelyek a járvánnyal kapcsolatos, a következmények megfigyeléséhez és enyhítéséhez használható földmegfigyelési megoldásokra vonatkoztak, a Sentinel műholdak adatainak felhasználásával. A legjobbnak bizonyult ötletek egyikének nyomán kifejlesztett eljárás most felkerült arra a honlapra is, amelyet annak idején az ESA és az EB hozott létre, a járvány és hatásai elleni küzdelem földmegfigyelési módszerekkel való támogatása céljából. Ennek előzetes változatát mindössze két hónap alatt alkották meg. Rajta olyan dolgokról találhatók információk, mint például a járvány ideje alatt elrendelt tavaszi korlátozó intézkedések hatásai a gazdaságra, az ipari és mezőgazdasági termelésre, a szárazföldi, vízi és légi közlekedésre, a környezetre. Műholdas földmegfigyelési eszközökkel követhető továbbá a lezárások feloldása utáni folyamatok alakulása, többféle nézőpontból.

A nyilvános pályázatra készült innovatív megoldás Sentinel-2 adatok alapján képes megbecsülni a kamionok forgalmát, és ezen keresztül a kereskedelmi tevékenység intenzitását, amelynek jó indikátora a közúti árufuvarozás aktuális mértéke. A módszer kidolgozója Henrik Fisser (Julius Maximilian Egyetem, Würzburg, Németország). A verseny az Euro Data Cube szervezésében zajlott, az általuk rendelkezésre bocsátott adatok elemzésére vártak ötleteket. Az elegáns alapgondolat az autópályákon mozgó kamionok detektálása volt. A hosszú, mozgásban levő pótkocsikról visszaverődő fény ugyanis a több (összesen 13) színképi sávban készülő Sentinel-2 képeken, a letapogatás módjából adódóan egyedi, „szivárványszínű” nyomokat tud hagyni a felvételeken, ezt pedig egy képfeldolgozó algoritmussal fel lehet ismerni.

Mozgó kamionok egyedi mintázatai Sentinel-2 műholdképeken, Henrik Fisser ötlete nyomán. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020 / ESA / Euro Data Cube)

A műholdképeken alapuló eljárás eredményét sikerült tényleges németországi forgalomszámlálási adatokkal validálni. Az adatok azt mutatták, hogy az Európai Unió területén a járvány első hulláma alatt átlagosan 11%-kal csökkent a kamionforgalom (ezen belül 15%-kal az autópályákon és 7%-kal az egyéb utakon). A legnagyobb, 42%-os visszaesést az E40-es európai főútvonal franciaországi és belgiumi szakaszán tapasztalták. A viszonyítási időszak 2017 és 2019 között volt, vagyis hatalmas mennyiségű Sentinel-2 műholdas adatot kellett feldolgozni. A közúti áruforgalomra jellemző indikátor jól kiegészíti a repülő- és hajóforgalomra vonatkozó átfogó adatokat, amelyek együtt képet adnak a kereskedelmi tevékenységről.

Kapcsolódó linkek:

Tarawa

Egy szép műholdkép, mögötte az aggasztó valósággal… A Copernicus program egyik Sentinel-2 műholdja készítette ezt a képet a Csendes-óceán közepén fekvő Tarawa-atollról. Ez a Kiribati (ejtsd: kiribasz) Köztársaság része. A szigetállam 3,5 millió négyzetkilométeren terül el, de szárazföldjeinek területe mindössze 800 km2. És még ez is csökkenőben van.

A Tarawa-atollról ez a Sentinel-2 műholdkép idén június 14-én készült. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A Tarawa-atoll nagyjából félúton található Hawaii és Ausztrália között. A nagy lagúnát keletről és délről egy V alakú korallzátony határolja, amely több mint 30 kisebb szigetből áll, összesen mintegy 35 km hosszúságban. A déli részt utak kötik össze, és a kis állam százezer főt számláló lakosságának több mint fele itt él. Az ország fő légi kikörője, a Bonriki nemzetközi repülőtér futópályája a kép jobb alsó részén, a V csúcsa körül jól felismerhető a műholdképen.

Kiribati a világ egyik legalacsonyabban fekvő állama, a korallatollok és -szigetek nagy része nem emelkedik 2 m-nél magasabbra a tengerszint fölé. A tengerszint viszont folyamatosan feljebb húzódik, a Föld éghajlatnak jelenleg zajló változásával összefüggésben. Kiribati tehát különösen ki van téve a tengerszint-emelkedés veszélyének. A klímamodellek szerint az évszázad végéig 0,29 m és 1,1 m közötti általános vízszintnövekedésre lehet számítani. Már 1999-ben eltűnt a térképről Kiribati két kis lakatlan szigete.

A tengerszint emelkedése hosszabb távon áradásokat, a szigetek erózióját, a talaj és a korallzátonyok sérülését okozza, és sok lakót arra kényszerít majd, hogy máshová települjön át, ha lakóhelye víz alá kerül. Az elkövetkezendő évtizedek fontos feladata a globális tengerszint-emelkedés pontos és folyamatos mérése. Erre szánják az európai Copernicus földmegfigyelési program amerikai együttműködésben épülő Sentinel-6 műholdját, amelyet idén év elején Michael Freilich amerikai kutatóról, a NASA földtudományi részlegének korábbi vezetőjéről neveztek el. A kutató augusztusban, 66 évés korában elhunyt. A tiszteletére elnevezett műhold novemberben, egy Falcon-9 rakétával állhat Föld körüli pályára Kaliforniából.

A Sentinel-6 Michael Freilich (korábban használatos nevén Sentinel-6A) tíz naponta újra és újra fel tudja majd mérni bolygónk jégmentes óceánfelületének 95%-át. Alapvető információt nyújt majd nem csak a vízsint alakulásáról, de az óceáni áramlásokról és a szélsebességről is. Így a klímakutatás mellett az időjárás előrelejzéséhez és a tengeri hajózás biztonságának javításához is alkalmazzák majd mérési adatait.

Fantáziaképen a tengervíz szintjének mérésére, az óceáni áramlások vizsgálatára és a légköri páratartalom meghatározására készülő Sentinel-6 Michael Freilich műhold. (Kép: ESA / ATG medialab)

A Sentinel-6 Michael Freilich egy sikeres műholdas sorozat folytatása, annak érdekében, hogy a klímakutatás számára igen fontos adatsor folyamatossága fennmaradjon. A tengerfelszín magasságát nagy pontossággal, radaros módszerrel mérő altiméteres műholdak – francia és amerikai együttműködésben – már közel két évtizede, az 1992-ben indított TOPEX/Poseidonnal kezdve térképezik fel az óceánokat. Ennek a folytatására készült a Jason-1 (2001), majd a Jason-2 (2008) és a Jason-3 (2013). Az újonnan felbocsátandó műhold segítségével legalább 2030-ig remélhető, hogy a homogén méréssorozat nem szakad meg.

A Dél-Tarawát, Kiribati Köztársaság fővárosát és környezetét mutató Sentinel-2 műholdkép volt a témája az Európai Űrügynökság (ESA) legutóbbi földmegfigyelési ismeretterjesztő videójának. (Forrás: ESA)

Kapcsolódó linkek: