Tarawa

Posted on

Egy szép műholdkép, mögötte az aggasztó valósággal… A Copernicus program egyik Sentinel-2 műholdja készítette ezt a képet a Csendes-óceán közepén fekvő Tarawa-atollról. Ez a Kiribati (ejtsd: kiribasz) Köztársaság része. A szigetállam 3,5 millió négyzetkilométeren terül el, de szárazföldjeinek területe mindössze 800 km2. És még ez is csökkenőben van.

A Tarawa-atollról ez a Sentinel-2 műholdkép idén június 14-én készült. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A Tarawa-atoll nagyjából félúton található Hawaii és Ausztrália között. A nagy lagúnát keletről és délről egy V alakú korallzátony határolja, amely több mint 30 kisebb szigetből áll, összesen mintegy 35 km hosszúságban. A déli részt utak kötik össze, és a kis állam százezer főt számláló lakosságának több mint fele itt él. Az ország fő légi kikörője, a Bonriki nemzetközi repülőtér futópályája a kép jobb alsó részén, a V csúcsa körül jól felismerhető a műholdképen.

Kiribati a világ egyik legalacsonyabban fekvő állama, a korallatollok és -szigetek nagy része nem emelkedik 2 m-nél magasabbra a tengerszint fölé. A tengerszint viszont folyamatosan feljebb húzódik, a Föld éghajlatnak jelenleg zajló változásával összefüggésben. Kiribati tehát különösen ki van téve a tengerszint-emelkedés veszélyének. A klímamodellek szerint az évszázad végéig 0,29 m és 1,1 m közötti általános vízszintnövekedésre lehet számítani. Már 1999-ben eltűnt a térképről Kiribati két kis lakatlan szigete.

A tengerszint emelkedése hosszabb távon áradásokat, a szigetek erózióját, a talaj és a korallzátonyok sérülését okozza, és sok lakót arra kényszerít majd, hogy máshová települjön át, ha lakóhelye víz alá kerül. Az elkövetkezendő évtizedek fontos feladata a globális tengerszint-emelkedés pontos és folyamatos mérése. Erre szánják az európai Copernicus földmegfigyelési program amerikai együttműködésben épülő Sentinel-6 műholdját, amelyet idén év elején Michael Freilich amerikai kutatóról, a NASA földtudományi részlegének korábbi vezetőjéről neveztek el. A kutató augusztusban, 66 évés korában elhunyt. A tiszteletére elnevezett műhold novemberben, egy Falcon-9 rakétával állhat Föld körüli pályára Kaliforniából.

A Sentinel-6 Michael Freilich (korábban használatos nevén Sentinel-6A) tíz naponta újra és újra fel tudja majd mérni bolygónk jégmentes óceánfelületének 95%-át. Alapvető információt nyújt majd nem csak a vízsint alakulásáról, de az óceáni áramlásokról és a szélsebességről is. Így a klímakutatás mellett az időjárás előrelejzéséhez és a tengeri hajózás biztonságának javításához is alkalmazzák majd mérési adatait.

Fantáziaképen a tengervíz szintjének mérésére, az óceáni áramlások vizsgálatára és a légköri páratartalom meghatározására készülő Sentinel-6 Michael Freilich műhold. (Kép: ESA / ATG medialab)

A Sentinel-6 Michael Freilich egy sikeres műholdas sorozat folytatása, annak érdekében, hogy a klímakutatás számára igen fontos adatsor folyamatossága fennmaradjon. A tengerfelszín magasságát nagy pontossággal, radaros módszerrel mérő altiméteres műholdak – francia és amerikai együttműködésben – már közel két évtizede, az 1992-ben indított TOPEX/Poseidonnal kezdve térképezik fel az óceánokat. Ennek a folytatására készült a Jason-1 (2001), majd a Jason-2 (2008) és a Jason-3 (2013). Az újonnan felbocsátandó műhold segítségével legalább 2030-ig remélhető, hogy a homogén méréssorozat nem szakad meg.

A Dél-Tarawát, Kiribati Köztársaság fővárosát és környezetét mutató Sentinel-2 műholdkép volt a témája az Európai Űrügynökság (ESA) legutóbbi földmegfigyelési ismeretterjesztő videójának. (Forrás: ESA)

Kapcsolódó linkek: