Batagajka-kráter, avagy a Pokol kapuja

Ezzel a hangzatos melléknévvel látták el azt a Szibériban, Jakutföldön található képződményt, amely Föld legnagyobb permafrosztkrátere, vagyis egy olyan mélyedés a felszínen, amely az alatta húzódó, korábban hosszú éveken át fagyott talaj felengedése miatt jött létre. A jég mellett kőzetet, homokot, iszapot, valamint növényi és állati eredetű szerves anyagot tartalmazó, a sarkvidéki területekre jellemző permafroszt […]

Albánia leghosszabb folyója

Az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának honlapján, a nap képe rovatban nemrég egy olyan látványos hamisszínes Sentinel-2 műholdképet mutattak be, amely a Balkán-félszigetre, Albániába kalauzol bennünket. A kép 2026. április 27-én készült és a Drin (vagy más néven Drim) folyó medencéjét mutatja. (Nem tévesztendő össze a Drinával, amely Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Szerbia területén található, és […]

Vetésforgó

Május elején a repce virágzása nem csak a helyszínen látványos és népszerű fotótéma, de a virágok élénk sárga színe és a táblák nagy kiterjedése miatt műholdképeken is jól mutat. Nem véletlen, hogy 2019-ben és 2023-ban is foglalkoztunk már vele egy-egy Sentinel-2 műholdképekkel illusztrált blogbejegyzésünkben. A mostani alkalmat a borsodi repcemezőkről Bodnár Sándor által készített gyönyörű […]

Sikeresen befejeződött a Sentinel-1D beüzemelése

Fontos mérföldkő az Európa Unió (EU) és az Európai Űrügynökség (ESA) együttműködésében zajló Copernicus földmegfigyelési program történetében: megkezdte az adatok rendszeres szolgáltatását az apertúraszintézis elvén működő radaros műholdakból álló Sentinel-1 sorozat legújabb, tavaly novemberben felbocsátott tagja, a Sentinel-1D. Május 1-jén hivatalosan is véget ért a pályára állítás utáni kritikus beüzemelési és kalibrálási fázis, de a […]

Virágzás földön és vízen

Április vége felé készült az a Sentinel-2 műholdkép, amelyet nemrég az Európai Űrügynökség (ESA) osztott meg heti földmegfigyelési sorozatában, és most mi is bemutatunk. Hollandiába, illetve a holland tengerpart közelébe látogatunk. A kép érdekessége, hogy egyszerre kétféle „virágzást” is mutat. A tavasz egyrészt a hagymás virágok, mindenekelőtt a tulipán időszaka. A tulipánhagymákat Hollandia-szerte nagy táblákon […]

Gomolyfelhők a Kanári-szigeteknél

A Kanári-szigetek Spanyolország legdélebbi régiója, amelyet több millió évvel ezelőtt vulkáni tevékenység hozott létre. A szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén található, Afrika partjaitól mintegy 100 km-re. Hét nagyobb, valamint számos kisebb szigetből áll. A nagyobban közt van La Gomera és Tenerife, amelyek az alábbi Sentinel-2 műholdképen is feltűnnek. A bal oldalon látható kisebb sziget, La […]

Esőerdők – narancssárgában

A Gaboni Köztársaság – egy egykori francia gyarmat, amely 1960-ban nyerte el függetlenségét – Közép-Afrikában, az Egyenlítő mentén fekszik. Szomszédai északnyugaton Egyenlítői-Guinea, északon Kamerun, keleten és délen a Kongói Köztársaság. Gabont nyugat felől a Guineai-öböl határolja, amely az alábbi Sentinel-2 műholdképen is látható. De mitől ilyen dominánsan narancsszínű ez a kép? Sivatagi homokot látnánk ezen […]

Lávafolyam a Réunion-szigeten

A több mint 2500 km2 területű Réunion közigazgatási értelemben Franciaország tengeren túli megyéje. A sziget az Indiai-óceánban fekszik, 680 km-re Madagaszkártól keletre. Lakosainak száma bő 900 ezer fő. A vulkanikus eredetű sziget nemrég azzal került a hírekbe, hogy kitört a sziget délkeleti részén található Piton de la Fournaise vulkán. Az alábbi műholdképet a Copernicus program […]

Blokád alatt a Hormuzi-szoros

Február 28-án az Amerikai Egyesült Államok és Izrael összehangolt támadást indított Irán ellen. A háborúban Teherán válaszcsapásai közé tartozott a Hormuzi-szoros lezárása. A Perzsa-öblöt (nyugaton) az Ománi-öböllel (keleten), végső soron az Arab-tengerrel és az Indiai-óceánnal összekötő tengerszoros a világ egyik legfontosabb hajózási-kereskedelmi útvonala. A világ cseppfolyósított földgázának és a kőolajnak jelentős része, 15–20%-a halad át […]

Tavaszi olvadás Finnországban

Finnország déli részének tájképét kiterjedt erdőségek, ősi gleccserek formálta tavak és alacsonyan fekvő, tagolt partvidék határozza meg. Az ökoszisztéma fontos szerepet játszik az édesvízi élőhelyek fenntartásában, a víz helyi körforgásának alakításában, valamint nagy mennyiségű szenet tárol a növényzetben. Kora tavasszal a régióban jelentős és az űrből is látványos változások zajlanak. Ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy […]