A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tavalyi közlése szerint 2018 végére 726 MW napelemes termelő kapacitás működött Magyarországon, 2019 közepére pedig a becslések szerint több mint 1,1 GW-ra növekedett az összesített teljesítmény. A már kiadott engedélyek alapján a hivatal azt jelezte előre, hogy egy-két éven belül újabb 1,4 GW kapacitás áll majd rendelkezésre. Ez azt mutatja, hogy a támogatási politikának, a szabályozásnak és a napelemek árának köszönhetően dinamikusan növekszik a napenergián alapuló villamosenergia-termelés hazánkban.
Érdekes adat még, hogy a 2018 végén regisztrált 726 MW napelemes kapacitás közel fele (332 MW) háztartási méretű kiserőművekhez volt köthető, és ezek felét (170 MW) természetes személyek üzemeltetik. Ezek azok a napelemtáblák, amelyeket lakóházak tetejére szerelve láthatunk. Az országot járva azonban egyre többször találkozhatunk nagyobb területre kiterjedő napelemparkokkal. Ezek jó esetben gyenge minőségű termőföldön létesülnek, a mezőgazdasági felhasználásnál több hasznot ígérve tulajdonosaiknak.
Egy ilyen, október végén átadott napelemparkot mutatunk be Sentinel-2 műholdképek segítségével. A létesítmény a maga nyolchektáros területével már jól kivehető a képeken, amelyekhez az élő növényzetet pirossal kiemelő hamis színezést használtunk. A csúszkával könnyedén összehasonlítható két műholdkép egyike még az építkezés előtt, 2018 novemberében készült, a másik már az üzembe helyezett létesítményt mutatja 2019 utolsó napjaiban.
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018-2019 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
A Komárom-Esztergom megyei Környe és Tatabánya közötti út mentén 20 ezer panelből épített napelempark bekerülési költsége 1,6 milliárd forint volt. Az üzemeltető cégtől legalább 20 éven át átveszik a termelt villamos energiát, a beruházás a számítások szerint 8-9 év alatt megtérül. A Környe határában létesült napelempark évente 6,4 GWh energiát termel, ami megfelel kétezer átlagos magyar háztartás villamosenergia-igényének.
Kapcsolódó linkek: