Gleccserlavinák

Ha gleccserekről van szó, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ezek igen lassan mozgó jégfolyamok. A magas hegységek völgyeiben olyan kis sebességgel csúsznak lefelé, hogy csak több évet átfogó műholdfelvételeken vagy helyszíni fényképek sorozatán lehet tetten érni az elmozdulásukat. Egy friss kutatás eredményei azonban azt mutatják, hogy a gleccserek elmozdulása ennél sokkal drámaibb is lehet, akár […]

Az eltorlaszolt Szuezi-csatorna és a műholdképek

Március 24-én keresztbe fordult a Földközi-tengert és a Vörös-tengert összekötő forgalmas tengeri útvonal déli részén a világ egyik legnagyobb teherhajója, az Ever Given. A beszorult hatalmas konténerszállító hajó egyúttal el is torlaszolta a szűk vízi utat, feltartva a két irányból érkező áruforgalmat, így komoly fennakadásokat okozva az ellátási láncokban. Az eseményről bő terjedelemben számoltak be […]

Változások a tengerparton

Nem meglepő, hogy a klímaváltozás a tengerek partján is kifejti hatását. A homokos partok jelentős hányada erodálódik a gyakoribbá váló viharok, áradások, a vízszint általános emelkedése következtében. A partvidéki területek az elmúlt évtizedekben intenzív városiasodásnak és népességnövekedésnek is ki voltak téve. Az Európai Unió kb. 68 ezer km hosszú tengerparttal rendelkezik, ez bő háromszor akkora, […]

Ausztráliai árvíz az űrből

Azt a vidéket, amely 2019-ben és 2020-ban a kiterjedt erdőtüzei miatt került világszerte a figyelem középpontjába, idén márciusban heves esőzés és a nyomában érkező árvíz sújtotta. A tározók megteltek, a folyók kiöntöttek, több ezer embert kellett kitelepíteni. Az alábbi kép Ausztrália délkeleti részén Új-Dél-Wales állam egy részletét, a Csendes-óceán partvidékét mutatja. Alapja két műholdradaros amplitúdókép, […]

Frissült Magyarország felszínmozgástérképe

A Geo-Sentinel 2020-ban kifejlesztett egy országos műholdradaros mozgásmonitorozási rendszert, elkészítette Magyarország első nagyfelbontású felszínmozgástérképét és összeállított egy kisatlaszt, amely a technika alapjai mellett részletesebben is bemutatja az egyedülálló stabilitás- és mozgásvizsgálati adatbázis néhány alkalmazási lehetőségét. Az Európai Unió Copernicus programja és az Európai Űrügynökség Sentinel–1 műholdpárosa 2014 októbere óta végzett apertúraszintézises radarészleléseinek feldolgozásával egyedülálló, eddig […]

Műholdradar-interferometria és mezőgazdaság?

Eddig a Copernicus program apertúraszintézis elvén működő radarral (Synthetic Aperture Radar, SAR) felszerelt Sentinel-1 műholdjaival kapcsolatban, ha az interferométeres módszer (InSAR) került szóba, akkor a felszínváltozások feltérképezése jutott a leginkább eszünkbe (például nemrég a horvátországi földrengés következményeinek kimutatásakor). Esetleg a több időpontban végzett méréseknek az állandó szórópontok módszerével történt elemzése, ami alkalmat ad a nagy […]

Több jéghegy születőben?

Közel a törés – írtuk majdnem két évvel ezelőtt az antarktiszi Brunt-selfjégről. Egy nagy kiterjedésű, London és külvárosai területével összemérhető jégdarabról gondolták akkor, hogy hamarosan önállósodik és a Weddell-tengerben jéghegyként folyatja pályafutását. A self széle azonban azóta is a helyén van, de újabb nagy repedés jelent meg mellette, így most már valóban „bármikor” leszakadhat valami. […]

Felhőtlenül a szántók fölött

A valóságban ennél összetettebb a helyzet, hiszen az optikai tartományban érzékeny műholdak elől nagyon sok esetben takarják el felhők a felszínt, megnehezítve így a növényzet állapotáról való adatgyűjtést hagyományos távérzékeléses módszerrel. Európa nagy részén a nappali égboltot az idő akár 70%-ában uralhatják a felhők, vagyis nem ritkán hetekbe telhet, míg egy adott területről sikerül használható […]

Felszínmozgások Németországban

Hazánkban nemrég elkészítettük az ország első átfogó felszínmozgási adatbázisát, a Copernicus program Sentinel-1 műholdjaitól származó apertúraszintézises radarmérések interferometrikus feldolgozásával. Ugyanezt a munkát Németországban is elvégezték. Az eredmény egy precíz felszínmozgástérkép, amely most először teljes képet ad többek között a felszín alatti víz kitermelése, a bányászat, a gyors urbanizáció felszínt befolyásoló hatásairól. A felszínmozgások adott esetben […]

A horvátországi földrengés okozta elmozdulásokról, részletesebben

A 2020. december 29-én történt, 6,4-es magnitúdójú horvátországi földrengést követően a felszíni deformációkat Copernicus Sentinel-1 apertúraszintézises műholdradar-adatok feldolgozásával feltérképeztük. Az eredményekről szóló rövid, gyors beszámolónk után kapott több kérdésnek és kérésnek megfelelően az alábbiakban további magyarázatokat adunk és részletekről számolunk be. A Sentinel-1A műholdradaros adatok interferometrikus feldolgozásából készített interferogram és a deformációs térkép a csúszka […]