Month: szeptember 2024

  • Napelempark Szihalomban

    Szeptember 10-én adták át Magyarország legnagyobb termelésű, csúcstechnológiát alkalmazó naperőművét a Heves vármegyei Szihalomban – olvashattuk nemrég a hírekben.

    Ilyen volt másfél éve, ilyen most a naperőmű helye Szihalom közelében. Az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel-2 optikai távérzékelő műholdjainak valódi színeket mutató képei a csúszka elmozdításával hasonlíthatók össze. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023, 2024 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

    A 69 MW csúcsteljesítmény elérésére képes létesítmény az első olyan naperőmű Magyarországon, amelyet kifejezetten azért építettek, hogy a hazai vállalatoknak biztosítson megújuló forrásból származó villamos energiát. A szihalmi napelemparkhoz többféle technológiai újdonság is köthető a hazai energetikában, a naperőművek új generációját képviseli. Például esős, borús időben is többet termel, mint egy hagyományos naperőmű, mivel a fejlett szoftveres vezérlés optimális helyzetbe képes állítani a paneleket. Az árnyékolás soronként követi a Nap égi mozgását, így a sorok nem zavarják egymást, és a szomszédos sorról vagy a talajról visszaverődő fényt is tudják hasznosítani. Extrém időjárási körülmények (például viharos szél, jégeső, hó) esetén pedig megvédi a rendszer a napelemtáblákat az esetlege sérülésektől. A szihalmi napelemparkban már most felkészültek arra, hogy az erőművet a jövőben a szélenergia hasznosításával vagy energiatárolási kapacitással tudják bővíteni.

    Kapcsolódó linkek:

  • A Dunakanyar árvíz idején

    Még nem vonult le az évtized árhulláma a Dunán, de egy friss, tegnap készült Sentinel-2 műholdkép jól mutatja a helyzetet a tetőzés előtt álló folyón. A Dunakanyar települései környékén már jelentős az elöntés, egyes ingatlanok is víz alá kerültek. A várható legmagasabb vízállás előtt két nappal vagyunk. A népszerű kirándulóhely, a Szentendrei-sziget északi csúcsa már víz alatt. A szigeten fekvő, közel 1000 lakosú Kisoroszi községet a víz a műholdkép készítésének napján elzárta a külvilágtól. A Dunakanyarban számos, a part közelében futó útszakaszt is lezártak a forgalom elől.


    (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2024 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

    Összehasonlításul egy 15 nappal korábbi, szeptember eleji Sentinel-2 műholdképen is megmutatjuk a helyszínt. A két, valódi színeket visszaadó kép között a csúszka elmozdításával lehet váltogatni. A szeptember 18-i képen nem csak a medréből kilépő folyó nagyobb vízfelülete a feltűnő változás, de a víz színárnyalata is. Az ár ugyanis több felkavart hordalékot visz magával, ami egészen világos drapp árnyalatúra színezi a folyó szalagját.

    Kapcsolódó linkek:

  • Boris

    Szeptember 11–15. között a Boris nevű ciklon heves esőzéseket és kiterjedt árvizeket hozott Közép- és Kelet-Európára. Magyarországon elsősorban a Duna és mellékfolyói vízgyűjtő területén lehullott csapadék következtében levonuló, évtizedes rekordokat jelentő vízállások miatt marad sokáig emlékezetes ez az extrém időjárási esemény. Más országokban, például Romániában, Lengyelországban, Csehországban és Ausztriában halálos áldozatokat is követelt a természeti csapás. Keleti szomszédunkban több mint 5000 embert kellett kitelepíteni a hirtelen jött áradások miatt, hét ember pedig életét vesztette. Csehországban több mint 50 ezer háztartás maradt áramszolgáltatás nélkül, a fővárosban, Prágában is vészhelyzeti intézkedéseket kellett bevezetni. Lengyelországban, a cseh határ közelében a településeket részben evakuálták, a távközlési hálózatok működésében zavar keletkezett. Nyugati szomszédunkban, a katasztrófa sújtotta területnek minősített Alsó-Ausztria tartományban egy tűzoltó életét vesztette az árvíz elleni védekezés közben.

    Bizonyosan sok műholdképet látunk még a Boris nyomában érkező pusztításról és áradásokról. Természetesen aktiválták az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programjának vészhelyzeti szolgáltatását (Copernicus Emergency Management Service, CEMS) is, hogy a frissen készülő, részletes, műholdas alapú térképek révén minél több hasznos információ álljon kellő időben a természeti katasztrófával küzdő hatóságok rendelkezésére.

    Az alábbi Sentinel-1A radaros műholdkép, amely a hír illusztrációjául a Copernicus program honlapján jelent meg, a cseh–lengyel határ vidékét mutatja. Az elöntött területeket a korábban a vidékről készített hasonló radaros műholdképekkel való összehasonlítás révén meg tudták jelölni. Az apertúraszintézises műholdradar technikáját alkalmazó Sentinel-1 legfőbb előnye ilyenkor, hogy átlát az esőket hozó sűrű felhőkön is, miközben az optikai műholdképek ilyenkor a felszínt nem, csak a felhőzet tetejét tudják mutatni.

    A 2024. szeptember 15-én Csehország és Lengyelország határvidékéről készült radarkép. (Forrás: Európai Unió, Copernicus Sentinel-1 műholdkép)

    Kapcsolódó linkek:

  • Tűz Csöngénél

    A tűzoltóknak szeptember 8-ára (vasárnapra) sikerült megfékezniük azt a bozóttüzet, amely Vas vármegyei északkeleti csücskében, Csönge és Kenyeri között csütörtök óta mintegy 400 hektáron pusztította el a száraz füvet, a bozótost, szalmabálákat és részben a közeli fenyőerdőt is. (Ez még a hosszú, forró és csapadékmentes nyár következménye volt, a hatalmas, egész Közép-Európában rekordárvizeket okozó esőzések csak utána érkeztek…) A Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közlése szerint a tűz megfékezésén négy vármegye (Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron és Veszprém) hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltói dolgoztak. Egy speciális honvédségi helikoptert is bevetettek. Kenyeri határában egy szarvasmarhatelep is veszélybe került (de megmenekült), a sűrű füst miatt lezártak egy mellékutat, de lakott területeket szerencsére közvetlenül nem veszélyeztetett a tűz, így a helyi lakosságot végül nem kellett kitelepíteni.

    Alább két műholdképet mutatunk be az európai Copernicus program Sentinel-2 műholdpárosától. Az egyik szeptember 3-án, tehát a tűz kitörése előtt, a másik 8-án, az oltás befejezésének napján készült. A színezés pirossal emeli ki a fotoszintetizáló növényzetet.

    A hamisszínes Sentinel-2 műholdképek a Csönge és Kenyeri közt pusztított tűz következményeit szemléltetik. A csúszka elmozdításával az esemény előtti és utáni állapotok könnyen összehasonlíthatók. A felperzselt terület fekete színben látható. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2024 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

    A második képen láthatók még kisebb sötét foltok. Ezek alakja pontosan olyan, mint a közelükben látszó fehér felhőpamacsoknak. Nem véletlenül, hiszen a felhők felszínre vetülő árnyékáról van szó. A képek bal felső részén kanyargó sötétkék csík a Rába folyó, amely nem sokkal később a rajta levonuló árhullám miatt került a hírekbe – de az már egy másik blogbejegyzés témája lehet.

    Kapcsolódó linkek:

  • Sentinel-2 műholdak „egymás között”

    Szeptember 5-én, magyar idő szerint a hajnali órákban felbocsátották az európai Copernicus földmegfigyelő program nagy felbontású optikai távérzékelő műholdpárosának első utánpótlását. Ahogyan a két jelenleg működő Sentinel-2 műhold, nevezetesen a Sentinel-2A (2015. június 23.) és a Sentinel-2B (2017. március 7.), úgy a sorozat legújabb tagja is egy Vega hordozórakétával, a Francia Guyanában fekvő Kourou űrközpontból indult el.

    Az Európai Űrügynökség (ESA) műholdképes sorozatában egy néhány nappal a Sentinel-2C felbocsátása előtt készített képet mutattak be – stílszerűen nem más űreszköztől, mint a Sentinel-2B-től. Az ESA honlapján nem csak a teljes, 10 m-es felbontású képet lehet megtekinteni, de rajta egyes részleteket interaktív módon, rövid magyarázó szövegekkel együtt is fel lehet fedezni.

    Az európai űrközpont Dél-Amerika északkeleti részén, Francia Guyanában, Franciaország tengerentúli megyéjében, Kourou városától északnyugatra fekszik. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2024 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

    Az Atlanti-óceán partján épült Kourou az azonos nevű folyó torkolatánál található (a kép közepén). A tengervíz barnás-zöldes árnyalatát a folyó által szállított hordaléknak köszönheti. Az óceán partján fehér homokos strandok húzódnak, míg a folyópartot és a szárazföldön beljebb fekvő területeket többnyire mangrove és sűrű trópusi esőerdők borítják.

    Az Egyenlítőhöz való közelsége révén ideális fekvésű űrközpont ad helyet az európai Ariane és Vega rakétacsaládok indítóállásainak. Ezek a kép bal felső sarkában láthatók. A Sentinel-2C az utolsó Vega rakétával emelkedett a magasba.

    A Sentinel-2 műholdpáros működésénak alapja összehangolt Föld körüli keringésük. Ugyanolyan alakú és térbeli elhelyezkedésű pályán, de mindig a Föld egymással átellenes oldalai fölött, 180°-os fáziskülönbséggel repülnek. Míg egy irányban egyetlen műhold 10 naponta ér el ugyanazon felszíni pont fölé, addig a két műholddal a visszatérési idő megfeleződik. A most keringő Sentinel-2C, miután befejezik műszereinek beüzemelését és kalibrálását, felváltja majd elődjét, a Sentinel-2A-t. Így tovább élvezhetjük a Sentinel-2 műholdrendszer szolgáltatásait. A Sentinel-2 képeivel blogbejegyzéseinkben is rendszeresen találkozhatnak. A Copernicus program adatpolitikája értelmében szabadon és ingyenesen hozzáférhető adatokat számos különféle alkalmazáshoz használják, a mezőgazdaságtól kezdve a vízminőség-ellenőrzésen, a metánkibocsátás észlelésén át a természeti katasztrófák (erdőtüzek, árvizek, vulkánkitörések) hatásának megfigyelésééig és a mentési, kárelhárítási munkálatok segítéséig.

    A fenti kép egy kinagyított részlete, középen a Vega indítóállással. A pár nap múlva induló rakéta, az orrburkolata alatt elhelyezett Sentinel-2C műholddal természetesen nem vehető ki, ahhoz a Sentinel-2 műholdakon repülő, 13 látható és infravörös hullámsávban érzékeny MSI (Multi-Spectral Instrument) kamera felbontása nem elegendő. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2024 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

     

    A Sentinel-2C műholdat indító Vega rakéta, körülötte az elmozdítható szerelőtoronnyal a kourou-i start előtt, augusztus 26-án. (Kép: ESA / CNES / Arianespace / Optique vidéo du CSG, T. Leduc)

    Kapcsolódó linkek:

  • Augusztusi erdőtüzek Madeirán

    Nem túl rég, július elején látogattunk el a Portugáliához tartozó Madeira szigetére egy Sentinel-2 műholdképpel illusztrált blogbejegyzés keretében. Az Atlanti-óceánban, Afrika északnyugati partjai közelében, Lisszabonról mintegy 1000 km távolságban található sziget most egy természeti csapás miatt került újra a hírekbe és a Sentinel-2 műholdak fedélzeti kameráinak látóterébe. Az Európai Űrügynökség (ESA) honlapján négy, augusztus 10. és 25. között, 5 napos időkülönbségekkel készült műholdképet tett közzé, hogy megmutassa az erdőtüzek pusztítását. A hamisszínes képeken a növényborítás – a közeli infravörös csatorna adatainak kiemelése révén – pirossal látszik. A második, augusztus 15-én készült képen Madeira közepén, Serra de Agua településtől délre a piros színt felváltotta egy fekete folt: ott vált a lángok martalékává az erdő. A műholdképek tanúsága szerint később a tüzek sokkal nagyobb területre is kiterjedtek.

    Az augusztus 15-én (fent) és 20-án (lent) készült, a madeirai erdőtüzek pusztítását bemutató hamisszínes műholdkép az ESA négy képet mutató animációjából. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2024 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

    A tüzek nyomán aktiválták az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának a vészhelyzetek kezelését segítő szolgáltatását (Copernicus Emergency Mapping Service, CEMS), amely műholdas mérések bevonásával segít az érintett területek gyors és pontos feltérképezésében, a károk felmérésében és a mentési munkákban is.

    Kapcsolódó linkek: