Uncategorized

Repülőgépek a földön

A COVID-19 koronavírus-járvány – szinte a szó legszorosabb értelmében – padlóra küldte a légi közlekedési iparágat is. Mivel az utazásokat a vírus terjedésének lassítása érdekében korlátozák, számos ország pedig a határait is lezárta a külföldről érkezők előtt, utasok hiányában a légitársaságok világszerte több ezer gépet kénytelenek pihetetni. Ez a kieső bevételek mellett egy technikai probléámát is okoz: hol tárolják azt a sok feleslegessé vált repülőgépet?

A világ számos kisebb-nagyobb repülőterén a szerelésre szolgáló hangárok, sőt esetenként még a máskor le- és felszállásra használt futópályák betonja is ideiglenes tárolóhellyé változott. Ez utóbbira példa Frankfurt, Németország legnagyobb, sőt egész Európa egyik legforgalmasabb légikikötője, amely most a veszteglő gépek „szellemvárosává” változott. Ahogyan az az alább bemutatott, március 25-én készült hamis színezésű Copernicus Sentinel-2 műholdképen is jól látható, a frakfurti repülőtér északnyugati részén fekvő leszállópályát most a sorban ott parkoló gépek foglalják el.

Frankfurt repülőterének (IATA kódja: FRA) egy részlete, egyik futópályán a járvány miatt földre kényszerült, parkoló utasszállító gépekkel. Összehasonlításul megmutatunk egy 2019. márciusi Sentinel-2 képet is. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2019–2020 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A 2019-es állapottal való csúszkás összehasonlításkor ne csak a reptéren álló gépek megnövekedett számát figyeljék. A 2019. március 21-én készített Sentinel-2 kép érdekessége, hogy a műhold MSI (Multi-Spectral Instument) kamerájának épp sikerült elkapnia egy magasban szálló repülőgépet is. Annak, és a nyomában keletkezett kondenzcsíkoknak a képe viszont megháromszorozódva, három eltérő színben látható. A jelenségről egy korábbi blogbejegyzésünkben részletesen is írtunk. Az oka, hogy a műhold kamerája működéséből adódóan eltérő hullámhosszon kicsit más irányokban „lát”. Ezt a hatást az különböző színekben készült felvételek kombinálásakor a felszínen levő alakzatokra korrigálják ugyan, de a nagy magasságban repülő gépek esetén az eljárás nem ad jó eredményt, s így a felvételek elcsúsznak egymáshoz képest.

A repülőgépek földre kényszerülésének illusztrálására tekintsünk meg egy másik példát is. A bécsi (schwechati) repülőtér esetében is látványosan tanúsítják a Sentinel-2 műholdképek, hogy mekkora a különbség az egy évvel korábbi, 2019. márciusi helyzethez képest.

A bécsi nemzetközi repülőtér (VIE) a légi forgalom drasztikus csökkenésének idején, és egy évvel korábban, Sentinel-2 műholdképeken. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2019–2020 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Természetesen a világ számos helyéről összegyűjthettünk volna hasonló képpárokat. A hírek szerint azok a repülőterek, amelyeket amúgy is a forgalomból kivont gépek tárolóhelyéül használnak, mint például a kaliforniai Victorville – ugyancsak egy régebbi műholdképes blogbejegyzésünk szereplője –, szintén több gépet fogadnak mostanság.

Kapcsolódó linkek: