Február 28-án az Amerikai Egyesült Államok és Izrael összehangolt támadást indított Irán ellen. A háborúban Teherán válaszcsapásai közé tartozott a Hormuzi-szoros lezárása. A Perzsa-öblöt (nyugaton) az Ománi-öböllel (keleten), végső soron az Arab-tengerrel és az Indiai-óceánnal összekötő tengerszoros a világ egyik legfontosabb hajózási-kereskedelmi útvonala. A világ cseppfolyósított földgázának és a kőolajnak jelentős része, 15–20%-a halad át […]
Ezúttal egy különleges képet mutatunk be az Európai Űrügynökség (ESA) nyomán, amelyet több mint 50 darab, 2025-ben készített Sentinel-1 radaros műholdképből állítottak össze. A leképezett terület ugyanaz, a Dániát és Svédországot elválasztó Øresund (vagy svédül Öresund) tengerszoros és környéke. A 118 km hosszú, 4 és 28 km között változó szélességű szoros nyugati oldalán Dániát, keleti […]
Észtország az elmúlt évtizedek egyik leghidegebb telét éli. 2026 február eleje óta folyamatosan a fagypont alatt maradtak a hőmérsékletek. A hosszan tartó fagy hatására befagyott a tenger, jégborítás pedig megzavarta a közlekedési kapcsolatokat, elszigetelt a szárazföldtől több kis szigetet. Az alábbi kép az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának honlapján, a nap képe rovatban jelent meg. […]
Egy hete, február 16-án múlt tíz éve, hogy felbocsátották az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel-3 műholdsorozatának első, máig jól működő tagját, a Sentinel-3A-t. 2016-os indulása óta – természetesen a kezdeti beüzemelés hónapjai leszámítva – a műhold folyamatosan gyűjtött, mindenki számára szabadon és ingyenesen hozzáférhető adataival nagyban hozzájárult az óceánokról és éghajlat alakulásáról rendelkezésünkre álló mérésekhez, […]
Minden évben szeptember utolsó csütörtökére esik a tengerek világnapja (World Maritime Day). Ebből az alkalomból idén szeptember 25-én az Európai Unió (EU) Coprernicus földmegfigyelési programjának honlapján, a nap képe rovatban egy Rotterdamról és környékéről készült Sentinel-2 műholdképet tettek közzé. Miért éppen Rotterdam? A hollandiai város kikötője Európa kulcsfontosságú tengeri kapuja, a kontinens legnagyobb tengeri kikötője. […]
Egy az Európai Űrügynökség (ESA) FutureEO programja keretében támogatott, műholdas földmegfigyelési adatok elemzésén alapuló kutatás eredményei azt sugallják, hogy az Atlanti-óceán fontos élőhelyei 30%-ának védelme a hajózás és a halászat csekély megzavarásával is lehetséges volna. Az erről szóló tudományos publikáció a tengerek és folyótorkolatokkal, a természeti erőforrások felelős használatával kapcsolatos tanulmányokat közlő Marine Pollution Bulletin […]
Lengyelországban, ahol a Visztula folyó a Balti-tengerbe, azon belül is a Gdański-öbölbe ömlik, emberi léptékkel mérve is gyors ütemben változik a tengerpart vonala. Erről tanúskodik az a műholdképsorozat, amelyet a minap az európai Copernicus földmegfigyelési program honlapján, a nap képe rovatban állítottak össze, mindössze nyolc évet felölelő Sentinel-2 képekből. Az elmúlt években a tengeri áramlatok […]
2025. február 25-én, vagyis a déli félteke nyarának végén érte el idei minimális kiterjedését a jégtakaró a Déli-sarkvidéket körbevevő tengereken – közölte márciusban az európai Copernicus földmegfigyelési program tengerfigyelő szolgáltatása (Copernicus Marine Environment Monitoring Service, CMEMS). A jégfelület teljes területe akkor 1,87 millió km2 volt, ami az eddigi hetedik legalacsonyabb mért éves minimumérték, holtversenyben 2024-gyel. […]
Az Európai Űrügynökség (ESA) múlt heti műholdképének egy a Copernicus program egyik Sentinel-2 optikai földmegfigyelő műholdjával készített képet választottak Albánia fővárosáról és környékéről. Albánia Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten, az Adriai-tenger partján fekvő, közel 29 ezer km2 területű állam. Az Albán Köztársaság fővárosa és egyben legnépesebb települése, a bő félmillió lakosú Tirana az ország középső részén található. […]
Amikor a klímaváltozással összefüggő tengerszint-emelkedésről hallunk, akkor rendszerint olyan alacsonyan fekvő óceáni szigetek jutnak eszünkbe, mint a Maldív-szigetek, ahol az évszázadunk végére prognosztizált akár 1 m-t is elérő vízszintemelkedés nyomán a most még szárazon fekvő területek nagy része víz alá kerülhet. A tengerszint emelkedése azonban máshol, hozzánk sokkal közelebb is gondokat okozhat – habár ez […]