Finnország déli részének tájképét kiterjedt erdőségek, ősi gleccserek formálta tavak és alacsonyan fekvő, tagolt partvidék határozza meg. Az ökoszisztéma fontos szerepet játszik az édesvízi élőhelyek fenntartásában, a víz helyi körforgásának alakításában, valamint nagy mennyiségű szenet tárol a növényzetben. Kora tavasszal a régióban jelentős és az űrből is látványos változások zajlanak. Ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy […]
Észtország az elmúlt évtizedek egyik leghidegebb telét éli. 2026 február eleje óta folyamatosan a fagypont alatt maradtak a hőmérsékletek. A hosszan tartó fagy hatására befagyott a tenger, jégborítás pedig megzavarta a közlekedési kapcsolatokat, elszigetelt a szárazföldtől több kis szigetet. Az alábbi kép az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának honlapján, a nap képe rovatban jelent meg. […]
Ezúttal is jégről esik szó, mint nemrég a befagyó Balatont mutató műholdkép kapcsán írt blogbejegyzésünkben. Az is közös, hogy akkor és most is egy-egy Sentinel-2 műholdképet (is) mutattunk. A párhuzamoknak ezzel itt vége, hiszen ezúttal a déli féltekére látogatunk, ahol most nem tél, hanem nyár van, a jég pedig nem képződik, hanem éppenséggel olvad. A […]
Az évek óta szokatlanul hideg idő megtette a hatását a Balatonnál. Az Időkép beszámolója szerint utoljára kilenc éve, 2017 januárjában képződött teljesen összefüggő jégtakaró hazánk legnagyobb tavának felszínén – bár részleges jégképződésről 2018-ban és 2019-ben is írtunk egy-egy blogbejegyzésünkben. Azok a Copernicus földmegfigyelési program radaros Sentinel-1 műholdjainak képeivel voltak illusztrálva. Most is kiválasztottunk egy Sentinel-1 […]
Miért változnak narancssárgává a folyók Alaszkában? – tette fel nemrég a kérdést a Telex cikke, amely az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalának (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) az Északi-sarkvidékről szóló 2025. évi jelentését szemlézte. A válasz a klímaváltozásban keresendő. Az alaszkai patakok és folyók időnként tapasztalható narancssárga és vöröses elszíneződését az általános […]
Pontosabban az Északi-sarkvidéken, az idei év vége előtt. Az Arktisz jégtakarójának kiterjedése már 2025 novemberében is a második legalacsonyabb volt a mérések kezdete óta, és a trend decemberben is folytatódott. Mondhatnánk, hogy a jelenség szokatlan, de az igazság az, hogy elmúlt évek-évtizedek folyamataiba jól illeszkedik. (Ahogy márciusban egy blogbejegyzésben mi is megírtuk, 2025 a Déli-sarkvidék […]
Az európai Copernicus földmegfigyelési rendszer jövőbeli bővítését jelentő egyik műhold, a Radar Observing System for Europe at L-band (röviden ROSE-L) előkészületeinek jelentős mérföldkövén van túl. Teljes szerkezeti modelljét ugyanis októberben és novemberben öt héten át vibrációs és akusztikus teszteknek vetették alá a Thales Alenia Space Róma közelében található létesítményeiben, Olaszországban. Egyelőre még nem a végleges […]
A Dél-Amerika délnyugati részén, a Laguna San Rafael Nemzeti Park területén található gleccserek változó arcát mutatta be az Európai Űrügynökség (ESA) egy 1987-ben és egy 2024-ben készült műholdkép összehasonlításával. A csendes-óceáni partvidéken található nemzeti park mintegy 17 ezer km2-re terjed ki. Magába foglalja Észak-Patagónia jéggel borított régióit, amelyek a vidéket egykor borító patagóniai jégtakaró maradványát […]
Sokszor vetekszenek képzőművészeti alkotásokkal a műholdas képek. Erre az állításra mutatott bizonyítékot nemrég az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának honlapja a nap képe rovatban. Az alábbi látványos színes kép Grönland délkeleti partvidékét mutatja, de nem szokványos módon. A kép hozzávalói: három különböző időpontban készített radaros amplitúdókép a Copernicus Sentinel-1 műholdaktól, valamint három alapszín: a vörös, […]
Legalábbis most az A-23A nevű jéghegy a legnagyobb, amelyről mintegy másfél évvel ezelőtt már írtunk egy blogbejegyzésünkben, annak appropóján, hogy az óceáni áramlások hátán megindult, hogy elhagyja „szülőhelye”, az Antarktisz közvetlen partvidékét. Az A-23A egy meglehetősen régen keletkezett jéghegy, még 1986-ban szakadt le a Filchner–Ronne-selfjégről. Területén az 1980-as években még egy szovjet sarkvidéki kutatóállomás (Druzsnaja-1) […]