Month: május 2024

  • Hamis izlandi színek

    Az izlandi Reykjanes-félsziget neve az utóbbi években többször is szerepelt blogbejegyzéseinkben, a Fagradalsfjall vulkán kitörései kapcsán. Radaros módszerrel készült műholdképet azonban eddig még nem mutattunk a területről. Így kapóra jött, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) heti műholdkép-sorozatában nemrég egy a Copernicus program Sentinel-1A műholdjával készített képekből álló hamisszínes kombinációt szerepeltettek. Az apertúraszintézis elvén működő radaros földmegfigyelő műhold a három felhasznált amplitúdóképet mind 2024-ben, egy hónap leforgása alatt készítette. A három alapszín közül a vöröshöz egy januári, a zöldhöz egy februári és a kékhez egy márciusi Sentinel-1 képet társítottak.

    (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2024 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

    Így a kombináció különféle színekkel emeli ki a radarjeleket a műhold irányába visszaszóró felszínen bekövetkezett változásokat. A februári képből adódó domináns zöld például a többi hónaphoz képest kiterjedt hótakarót jelöli. A folyók és tavak különböző színei a felszínükön lévő jég kiterjedésének változására utalnak. Ez különösen jól megfigyelhető a Þingvallavatn-tavon, kép a jobb felső sarkában, valamint az Ölfusá-folyón, amely egy élénkvörös kígyózó vonalként tűnik fel a jobb alsó sarokban. Ez azt jelenti, hogy januárban be volt fagyva.

    A szürke és fehér zónák vagy beépített területeket jelölnek, vagy olyan felszíndarabokat, amelyek ez idő alatt nem változtak. A kép közepén lévő nagy szürke folt Reykjavík, Izland fővárosa. A sima vízszintes felületek visszaverik a műholdról oldalirányba lebocsátott radarjelet, de nem a műhold felé, így általában sötétnek tűnnek. Ilyenek a Reykjavíki nemzetközi repülőtér futópályái, amelyek egyenes, fekete vonalakként tűnnek fel. Talán még feltűnőbb a teljes felbontású változaton a félsziget északnyugati részén (a képen balra) fekvő keflavíki nemzetközi repülőtér.

    A Grindavík nevű városka kis fehér pontként látható a félsziget délnyugati csücskénél. Ez az a település, amely mostanában a közeli Fagradalsfjall vulkán kitörése, a lávafolyás miatt többször is veszélybe került. A több időpontban készült radarképek kombinációja azt is lehetővé teszi, hogy megfigyeljük a lávafolyamok alakulását az adott időszak alatt. A várostól északra látható – és a kép alábbi, kinagyított részletén is megfigyelhető – két piros terület a 2023. decemberi és 2024. januári kitörések lávamezőit mutatja. Grindavík környékén a zöld és a kék árnyalatok a februárban, illetve márciusban bekövetkezett változásokat mutatják. A szakemberek biztonsági okokból kőgátakat építettek, hogy eltereljék a lávát a várostól és a tőle északra fekvő Kék Lagúna geotermikus fürdőtől, Izland egyik fő turisztikai látványosságától. Ezek a védőfalak szürke, vékony vonalakként tisztán kivehetők a kombinált hamisszínes Sentinel-1 radarképen.

    Kapcsolódó linkek:

  • A leghosszabb egyenes út

    Nemrég egy autós hírportálon olvashattunk a Guinness-rekordok közé is bekerült útszakaszról, amely Szaúd-Arábiában épült, és különlegessége, hogy 240 km-en át egyetlen kanyar vagy jelentős szintváltozás sincs rajta. Magyarország persze kisebb, sűrűbben is lakott, minta a szaúdi sivatag, és a domborzata is változatosabb. Ezért nem meglepő, hogy a mi leghosszabb egyenes utunk majdnem hússzor rövidebb, mint az araboké. De legalább kényelmesen ráfér egy Sentinel-2 műholdképre, amelyet alább többféle változatban is bemutatunk. A szóban forgó, 14 km-es útszakasz az ország és egyben Csongrád-Csanád vármegye délkeleti csücskében, Mezőhegyes és Battonya között halad. Ez a 4444-es számú közút.

    (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2024 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

    Az európai Copernicus földmegfigyelő program egyik Sentinel-2 optikai távérzékelő műholdjával 2024. április 28-én, összesen 13 különböző látható és infravörös hullámhosszon készült felvételekből először egy a valódi színeket visszaadó képet mutatunk. A csúszka elmozdításával ugyanazokból az adatokból egy hamisszínes kép tűnik fel, amelyet az egyik leggyakrabban alkalmazott összeállításban „kevertünk ki”. Itt a vörös, zöld és kék alapszínekhez rendre a B08, B04 és B03 jelű sávokat rendeltük. A B08 (hullámhossza 842 nm) a közeli infravörös tartományba esik, az emberi szem tehát nem érzékeny ezen a hullámhosszon. Itt az egészséges fotoszintetizáló növényzet visszaveri a beérkező napsugárzást, a vörös fényt viszont elnyeli. Így a mezőgazdasági táblák, rétek, erdők élénk piros színben tűnnek fel. A kopár területek – mint például tavasszal a bevetett szántók – szürkés árnyalatúak. A vízfelületek – amelyekből az ábrázolt területen nem sok van – sötétkékek vagy szinte feketék. A települések (balra Mezőhegyes, jobbra Battonya) belterületén a szürkés és piros foltok – az épületek és utak, illetve a kertek – sűrűbben váltakoznak.

    (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2024 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

    A másik két műholdkép egyike a normalizált vegetációs index (Normalized Difference Vegetation Index, NDVI) értékeit ábrázolja. Ez is egy gyakran használt, egyszerű mérőszám, amely a fotoszintetizáló növényzet klorofilltartalmára utal. A növények által a közeli infravörös és a vörös tartományban visszavert fényintenzitás különbségének és összegének a hányadosáról van szó. Ezek a Sentinel-2 kamerájának (MSI, Multi-Spectral Instrument) a B04 (narancs, 665 nm) és B08 jelű sávjai, az index értéke tehát (B08–B04)/(B08+B04). Nem véletlen, hogy ahol az előző hamisszínes képen a piros foltok domináltak, ott az NDVI térképen a növényzetre utaló sötétzöld. A csúszka eltolásával előbukkanó negyedik műholdkép-variáció az SWIR (Short wave infrared, rövid hullámhosszú infravörös) kompozitot mutatja. Itt az MSI kamera 20 m-es felszíni felbontást nyújtó B12 (infravörös, 2190 nm), B08A (infravörös, 865 nm) és a 10 m-es felbontású B04 sávjait rendelik hozzá az alapszínekhez. Ezzel a színkombinációval a növényzetben és a talaj felső rétegében tárolt víz mennyiségére vonatkozó következtetéseket lehet levonni. A víz elnyeli az infravörös sugárzást, így itt élénkzöld jelöli a nedvesebb, míg a drapp árnyalatai a szárazabb felszíneket. Ezért is hasonlít az SWRI kép mintázata a mellette látható NDVI térképéhez. Ezt a képet úgy választottuk ki, hogy ne legyen rajta felhő, és április végén már hó sem fordult elő. De az SWRI kompozit alkalmas volna ezek elkülönítésére, valamint a frissen leégett felszínek azonosítására. Egyes kőzettípusok eltérő módon verik vissza az infravörös sugárzást, így az SWRI-t geológiai jellegű alkalmazásokra is előszeretettel használják.

    S ha már szóba került a mintázat, vegyük észre, hogy a kép felső részén a mezőgazdasági táblák jellemző mérete lényegesen nagyobb, mint alul, ahol hosszúkás, elnyúlt téglalap alakú, amolyan nadrágszíjparcellák a jellemzőek. Magyarország (északon) és Románia (délen) határvidékén járunk, az eltérő birtokviszonyok miatt pedig az űrből is jól látszik a különbség. Hiába nincs behúzva az államhatár a műholdképen, valójában könnyedén felfedezhetjük, hol is húzódik.

    Kapcsolódó link:

  • Elektromosautó-túltermelés

    Amerikában és Németországban sem fér már el a gyárak környékén a sok autó – olvashattuk a minap az elektromos gépjárműveket gyártó Teslával kapcsolatban. A cég adatai szerint 2024 első negyedévében több mint 46 ezerrel több autó gördült le a futószalagokról, mint amennyit a kereskedők értékesíteni tudtak. A Tesla azonban nem lassítja a gyártást, így az egyelőre eladatlan készleteket valahol tárolni kell. Az Egyesült Államokban például St. Louis (Missouri állam) közelében egy lebontásra ítélt váráslóközpont parkolóját használják most a Teslák tárolására.

    A Tesla Németországban is túltermeléssel küzd. A Berlin melletti Grünheidében működő gyárban hetente 6000 Tesla készül. Az üzem területe megtelt, így az autókat a bő 50 km-re fekvő, az 1930-as években épült, a 2. világháború után az egykori NDK hadserege által is használt katonai repülőtér, Neuhardenberg területére szállítják.

    A neuhardenbergi repülőteret mutatja az a két Sentinel-2 optikai műholdkép, amelyek a csúszka elmozdításával összehasonlíthatók. Az egyik kép frissen, idén május közepén készült, a másik egy évvel korábban, amikor még nem voltak ilyen eladási problémák a Teslákkal. A futópályától délre eső terület sávja tavaly még üres volt, mostanra megtelt az ott tárolt autókkal.

    (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2024 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

    A jelenleg csak kis gépeket kiszolgáló repülőtér (ICAO kódja: EDON) területén a műholdképek alapján a legfeltűnőbb alakzatok a hatalmas napelemfarmok, a futópálya mindkét oldalán. 2012-ben épült itt egy 145 MW beépített kapacitású napelempark 240 hektárnyi területen, amely az üzembe helyezésekor Németország legnagyobb ilyen létesítménye volt. A 600 ezer panellel rendelkező naperőművet 2013-ban kapcsolták a német villamos hálózatra. Éves teljesítménye mintegy 140 GWh, ami 48 ezer háztartás átlagos villamosenergia-fogyasztásának felel meg. 2015-ben a repülőtér 350 m² alapterületű egykori hangárjában egy 5 MWh energia tárolására alkalmas, konténeres kivitelezésű moduláris akkumulátortelep is épült a rövid távú hálózati ingadozások kompenzálására.

    Kapcsolódó linkek:

  • Gyalogos kötélhíd Sátoraljaújehelyen

    Hamarosan, várhatóan június elején átadják a Nemzeti összetartozás hídját Sátoraljaújhelyen – olvashattuk a hírekben. Az építmény már sikeresen túljutott a dinamikus és statikus terhelési próbákon. A több mint 700 m hosszú, a Várhegy és a Szárhegy között feszülő különleges kötélhidat hat acélsodrony tartja, magassága 80 m. A turisztikai látványosságként épült létesítmény – ha csak néhány méterrel is megelőzve egy nemrég átadott csehországi hidat – világrekorder abban a tekintetben, hogy a hídfői közötti 700 m-es támaszköze végig kötélhíd. A 2015-ben indult, eredetileg 2,8 milliárd forintos költséggel tervezett projekt végül 4 milliárdba került.

    A projektet környezetvédelmi szempontból számos kritika érte, mivel az építkezés a Natura 2000-es hálózathoz tartozó, különleges madárvédelmi területen folyt. Ennek során a hídfők alatti erdőfoltokat környezeti hatástanulmány nélkül csupaszították le, és az építkezések helyszíneihez vezető utak mentén is jelentős fakivágások történtek. Mindezt jól szemlélteti az alábbi két, a valódi színeket visszaadó tavaszi Sentinel-2 műholdkép, amelyek a csúszka elmozdításával könnyen összehasonlíthatók. Az egyik 2021. május elején, az építkezések megkezdése előtt, a másik frissen, idén április végén készült.

    (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2021, 2024 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

    A híd alatti völgyben lakók pert is indítottak a beruházás leállítása érdekében, de a bíróság elutasította a keresetet. Kétségtelen, hogy Sátoraljaújhely turisztikai vonzereje, a kalandpark látogatottsága növekedni fog az új építmény nyomán. A környezeti károkozás azonban a jelek szerint nem korlátozódik magára az építkezésre: a híd éjjel feltűnő kivilágítást kap majd, a fényszennyezés egyik leglátványosabb hazai példáját szolgáltatva…

    Elkészült a sátoraljaújhelyi gyalogos kötélhíd éjszakai kivilágítása. (Forrás: Tóth István / Borsod 24)

    Kapcsolódó linkek:

  • Extrém időjárási események Dél-Amerikában

    Brazília déli részét pusztító áradások sújtják, április utolsó hete pedig rekord hideget és havazást hozott Argentínában. Mindkét eseményt Sentinel-2 műholdképekkel dokumentálták az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának honlapján, a nap képe sorozatban.

    Május 7-i jelentések szerint Brazília legdélebbi csücskében, Rio Grande do Sul szövetségi állam területén, 500-at meghaladó számú településen több mint 110 ezer embert kellett kitelepíteni lakóhelyéről az árvizek miatt. Az állam kormányzata katasztrófahelyzetet hirdetett. A heves esőzésekre a Guaíba-tó, amelynek partján a főváros, Porto Alegre épült, öt méteres vízszintemelkedéssel reagált, veszélyeztetve a települést. Egy vízerőmű gátjának összeomlása és az azt követő ár 70-nél is több emberéletet követelt.

    A május 6-án készült műholdkép Porto Alegre (jobbra) környékét mutatja, a hordalékos vízzel elöntött területek drapp színűek. (Forrás: Európai Unió, Copernicus Sentinel-2 műholdkép)

    Április utolsó hetében egy másik dél-amerikai ország, a Brazíliával is szomszédos Argentína került a hírekbe időjárási okokból. Az ország déli és nyugati tartományait ugyanis extrém alacsony hőmérsékletek, hóesés és erős szél sújtotta. Az alábbi műholdkép a legdélebben fekvő Santa Cruz tartomány területét mutatja május 1-jén. A két bemutatott műholdkép ábrázolta helyszínek között közel 3000 km a távolság, nagyjából délnyugat–északkeleti irányban.

    (Forrás: Európai Unió, Copernicus Sentinel-2 műholdkép)