Európai földmegfigyelési tudásközpont

Április 20-án az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre, JRC) és a Védelmi és Űripari Főigazgatóság (DG for Defence Industry and Space, DG DEFIS) elindított egy internetes portált, amellyel a döntéshozók számárára szeretnék megkönnyíteni a földmegfigyelési információk felhasználását, alkalmazását. Az új földmegfigyelési tudásközpont (Knowledge Centre on Earth Observation, KCEO) ezen a linken érhető el. […]

Változások a tengerparton

Nem meglepő, hogy a klímaváltozás a tengerek partján is kifejti hatását. A homokos partok jelentős hányada erodálódik a gyakoribbá váló viharok, áradások, a vízszint általános emelkedése következtében. A partvidéki területek az elmúlt évtizedekben intenzív városiasodásnak és népességnövekedésnek is ki voltak téve. Az Európai Unió kb. 68 ezer km hosszú tengerparttal rendelkezik, ez bő háromszor akkora, […]

Ausztráliai árvíz az űrből

Azt a vidéket, amely 2019-ben és 2020-ban a kiterjedt erdőtüzei miatt került világszerte a figyelem középpontjába, idén márciusban heves esőzés és a nyomában érkező árvíz sújtotta. A tározók megteltek, a folyók kiöntöttek, több ezer embert kellett kitelepíteni. Az alábbi kép Ausztrália délkeleti részén Új-Dél-Wales állam egy részletét, a Csendes-óceán partvidékét mutatja. Alapja két műholdradaros amplitúdókép, […]

A Copernicus és az európai földmegfigyelési szektor

Milyen hatással van a Copernicus program a földmegfigyelésben érdekelt európai vállalkozásokra? Erre a kérdésre kereste a választ felmérésében az EARSC (European Association of Remote Sensing Companies), a szektor szereplőit tömörítő szervezet. Az EARSC immár ötödik alkalommal végzett iparági felmérést, 2013, 2015, 2017 és 2019 után. Az adatok mindig az előző évre vonatkoznak. A 2020-as jelentésben […]

A Copernicus következő radaros műholdja

Európa nagyszabású földmegfigyelési programja, a Copernicus jelenleg két, az apertúraszintézis elvén működő radaros távérzékelő műholddal rendelkezik. A Sentinel-1 páros első tagja, az A jelű 2014 áprilisában, azonos felszereltségű társa, a Sentinel-1B pedig két évvel később állt Föld körüli pályára. Kör alakú pályájuk 693 km magasan, közel a pólusok felett húzódik (vagyis a pályasík hajlásszöge 98,18° […]

A csernobili erdőtűz az űrből

Április elején számos hír szólt róla, hogy ég az erdő az ukrajnai Csernobil közelében. 1986-ban itt történt az emlékezetes atomerőmű-baleset, a vidék a radioaktív szennyeződés miatt manapság is mintegy 2600 km2-en lezárt terület. (Sajnos álhírek is terjedtek, hogy radioaktív füst érkezik hozzánk a széllel, de a sugárzásmérések nem igazolják, hogy az esemény kapcsán kimutathatóan megnövekedett […]

Meghirdették a Copernicus Masters 2020 versenyt

Hagyományosan április 1-jén hozza nyilvánosságra a szervező AZO az adott évre meghirdetett Copernicus Masters verseny felhívását. Így történt ez idén is. Ismét jelentkezhetnek tehát értékes díjakért olyan ötletekkel, fejlesztésekkel, szolgáltatásokkal, amelyekhez műholdas földmegfigyelési adatokat használnak. A Copernicus programban létrejövő hatalmas mennyiségű adat segítségével fontos társadalmi kihívásokra kereshetik a választ az innovatív vállalkozások, kutatócsoportok, magánszemélyek. A […]

Talajnedvesség és Copernicus

A talaj nedvességtartalma az egyik igen fontos, a klímát jellemző változó. Emellett alapvető hatással van a mezőgazdasági termelésre, segítségével követhetők az aszályos vagy akár belvizes időszakok, de következtetni lehet belőle az erdő- és bozóttüzek kialakulásának veszélyére is. A 2019-es és 2020-as év fordulóján például a hatalmas ausztráliai bozóttüzek kialakulásában a forróság mellett nagy szerepe volt […]

Reménybeli új „családtagok”

A Sentinel műholdsorozat különböző, más-más feladattal készült tagjai adják a gerincét az Európai Unió (EU) nagyszabású és sikeres Copernicus földmegfigyelési programjának. A Sentinel műholdakat az Európai Űrügynökség (ESA) irányításával fejlesztették és állították (illetve állítják a jövőben) Föld körüli pályára. Az adatokat a Copernicus szolgáltatásai hasznosítják, például olyan feladatokra, mint a felszínborítás változásainak, a városiasodás folyamatának […]

Rovarok műhodfelvételeken?

No azt azért nem, hiszen a földmegfigyelő műholdak felbontása messze nem elegendő egyedi rovarpéldányok megkülönböztetéséhez. Viszont talán meglepő módon a Copernicus program szabadon hozzáférhető Sentinel-1 radaros műholdjainak adatai alapján meglehetősen pontosan lehet modellezni az apró erdei rovarok biodiverzitását. Az erre irányuló kutatások eredményeiről számolt be nemrég egy főleg német kutatókból álló nemzetközi csoport a Nature […]