Sentinel-1B: a küldetés vége

2021. december 23-án a Copernicus program Sentinel-1B műholdjának fedélzetén az elektromos energiát biztosító rendszerben hiba lépett fel. Emiatt azóta nem szolgáltat adatokat a műhold apertúraszintézises radarberendezése. Az esetről egy januári blogbejegyzésünkben már beszámoltunk. A földi szakemberek azóta próbálták megtalálni a hiba okát és az esetleges javítás lehetőségét, hogy a Sentinel-1B újra szolgálatba állhasson. A műhold […]

Klímaváltozás egy szempillantásra

Budapest alább látható „klímavonalkódja” 1979 és 2019 között mutatja az éves hőmérsékleti trendeket. A színek az 1981 és 2010 közötti átlaghoz, mint hosszú távú referenciához viszonyítva jelzik az eltéréseket. Balról jobbra haladva minden függőleges csík egy-egy újabb év hőmérsékleti anomáliáját ábrázolja. A színskála a –1,8 °C-tól (sötétkék, 1980-ban) a +1,9 °C-ig (bordó, 2014 és 2019) […]

Hőhullám Délnyugat-Európában

A Copernicus adatok, információk, szolgáltatások népszerűsítése céljából nemrég elindult a nap képe (Image of the Day) rovat a program honlapján. Az érdeklődők fel is iratkozhatnak a levelezőlistára, s akkor minden nap e-mail formájában értesülhetnek az adott napra kiválasztott képről és elolvashatják a hozzá tartozó rövid magyarázatot. Június 15-én egy Sentinel-3 műholdkép érkezett, amely az Európa […]

La Palma „Copernicus-szemmel”

Fél évszázad elteltével 2021 szeptemberében újra jelentős vulkánkitörés volt a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek La Palma nevű szigetén. A Cumbre Vieja nevű vulkán szeptember közepétől december közepéig maradt aktív. A kitörésről, az esemény hatásairól és a lávaömlés következtében létrejött felszínváltozásokról mi is több blogbejegyzésben írtunk – természetesen Copernicus műholdas képeket felhasználva illusztrációként. A Cumbre Vieja kitörése […]

Copernicus hálózatok

Az Európai Unió (EU) nagyszabású földmegfigyelési programja, a Copernicus formálisan 2017 eleje óta működteti az önkéntes alapon szerveződő Copernicus Academy és Copernicus Relays hálózatokat, amelyeket összefoglalóan Copernicus Networks néven szoktak emlegetni. Szerepük a Copernicus adatok és szolgáltatások megismertetése, alkalmazásuk előmozdítása az EU tagállamokban és azok határain túl is. 2021. november 23-án és 24-én tartották a […]

A Copernicus első műholdja túl a tervezett élettartamán

Az Európai Unió (EU) földmegfigyelési programjának műholdjait, a Sentinel sorozat tagjait az Európai Űrügynökség (ESA) készíttette el és állíttatta Föld körüli pályára. Ezek közül a legelső a Sentinel-1A jelű volt. Az apertúraszintézis elvén működő radaros távérzékelő műholdpáros első tagja 2014. április 3-án startolt Francia Guyanából, egy orosz Szojuz hordozórakétával. A műhold annak az évnek augusztusában […]

Copernicus és Galileo

Mindkét elnevezés az Európai Unió (EU) űrprogramjának egy-egy fő pillérét takarja – az előbbi a földmegfigyelés, az utóbbi a műholdas helymeghatározás területén. A Galileo a globális műholdas navigációs rendszerek (Global Navigation Satellite Systems, GNSS) európai megvalósítása. Hasonló célú rendszerek működnek az Egyesült Államokban (GPS), Oroszországban (GLONASSZ) és Kínában is (Beidou). Igaz, ez utóbbiak mind katonai […]

Öt éves a Sentinel blog

Épp ma 5 évvel ezelőtt indítottuk blogunkat. Elsősorban azt a célt szerettük volna elérni vele, hogy minél többekhez eljusson az Európai Unió (EU) Copernicus földmegfigyelési programjának a híre. Ennek érdekében a program érdekes információival, és nem utolsósorban látványos, különleges vagy éppen tanulságos műholdképekkel találkozhatnak olvasóink, heti vagy még annál is sűrűbb rendszerességgel. Az elmúlt öt […]

Európai földmegfigyelési tudásközpont

Április 20-án az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre, JRC) és a Védelmi és Űripari Főigazgatóság (DG for Defence Industry and Space, DG DEFIS) elindított egy internetes portált, amellyel a döntéshozók számárára szeretnék megkönnyíteni a földmegfigyelési információk felhasználását, alkalmazását. Az új földmegfigyelési tudásközpont (Knowledge Centre on Earth Observation, KCEO) ezen a linken érhető el. […]

Változások a tengerparton

Nem meglepő, hogy a klímaváltozás a tengerek partján is kifejti hatását. A homokos partok jelentős hányada erodálódik a gyakoribbá váló viharok, áradások, a vízszint általános emelkedése következtében. A partvidéki területek az elmúlt évtizedekben intenzív városiasodásnak és népességnövekedésnek is ki voltak téve. Az Európai Unió kb. 68 ezer km hosszú tengerparttal rendelkezik, ez bő háromszor akkora, […]