Fél évszázad elteltével 2021 szeptemberében újra jelentős vulkánkitörés volt a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek La Palma nevű szigetén. A Cumbre Vieja nevű vulkán szeptember közepétől december közepéig maradt aktív. A kitörésről, az esemény hatásairól és a lávaömlés következtében létrejött felszínváltozásokról mi is több blogbejegyzésben írtunk – természetesen Copernicus műholdas képeket felhasználva illusztrációként. A Cumbre Vieja kitörése […]
Az Európai Unió (EU) nagyszabású földmegfigyelési programja, a Copernicus formálisan 2017 eleje óta működteti az önkéntes alapon szerveződő Copernicus Academy és Copernicus Relays hálózatokat, amelyeket összefoglalóan Copernicus Networks néven szoktak emlegetni. Szerepük a Copernicus adatok és szolgáltatások megismertetése, alkalmazásuk előmozdítása az EU tagállamokban és azok határain túl is. 2021. november 23-án és 24-én tartották a […]
Az Európai Unió (EU) földmegfigyelési programjának műholdjait, a Sentinel sorozat tagjait az Európai Űrügynökség (ESA) készíttette el és állíttatta Föld körüli pályára. Ezek közül a legelső a Sentinel-1A jelű volt. Az apertúraszintézis elvén működő radaros távérzékelő műholdpáros első tagja 2014. április 3-án startolt Francia Guyanából, egy orosz Szojuz hordozórakétával. A műhold annak az évnek augusztusában […]
Mindkét elnevezés az Európai Unió (EU) űrprogramjának egy-egy fő pillérét takarja – az előbbi a földmegfigyelés, az utóbbi a műholdas helymeghatározás területén. A Galileo a globális műholdas navigációs rendszerek (Global Navigation Satellite Systems, GNSS) európai megvalósítása. Hasonló célú rendszerek működnek az Egyesült Államokban (GPS), Oroszországban (GLONASSZ) és Kínában is (Beidou). Igaz, ez utóbbiak mind katonai […]
Épp ma 5 évvel ezelőtt indítottuk blogunkat. Elsősorban azt a célt szerettük volna elérni vele, hogy minél többekhez eljusson az Európai Unió (EU) Copernicus földmegfigyelési programjának a híre. Ennek érdekében a program érdekes információival, és nem utolsósorban látványos, különleges vagy éppen tanulságos műholdképekkel találkozhatnak olvasóink, heti vagy még annál is sűrűbb rendszerességgel. Az elmúlt öt […]
Április 20-án az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre, JRC) és a Védelmi és Űripari Főigazgatóság (DG for Defence Industry and Space, DG DEFIS) elindított egy internetes portált, amellyel a döntéshozók számárára szeretnék megkönnyíteni a földmegfigyelési információk felhasználását, alkalmazását. Az új földmegfigyelési tudásközpont (Knowledge Centre on Earth Observation, KCEO) ezen a linken érhető el. […]
Nem meglepő, hogy a klímaváltozás a tengerek partján is kifejti hatását. A homokos partok jelentős hányada erodálódik a gyakoribbá váló viharok, áradások, a vízszint általános emelkedése következtében. A partvidéki területek az elmúlt évtizedekben intenzív városiasodásnak és népességnövekedésnek is ki voltak téve. Az Európai Unió kb. 68 ezer km hosszú tengerparttal rendelkezik, ez bő háromszor akkora, […]
Azt a vidéket, amely 2019-ben és 2020-ban a kiterjedt erdőtüzei miatt került világszerte a figyelem középpontjába, idén márciusban heves esőzés és a nyomában érkező árvíz sújtotta. A tározók megteltek, a folyók kiöntöttek, több ezer embert kellett kitelepíteni. Az alábbi kép Ausztrália délkeleti részén Új-Dél-Wales állam egy részletét, a Csendes-óceán partvidékét mutatja. Alapja két műholdradaros amplitúdókép, […]
Milyen hatással van a Copernicus program a földmegfigyelésben érdekelt európai vállalkozásokra? Erre a kérdésre kereste a választ felmérésében az EARSC (European Association of Remote Sensing Companies), a szektor szereplőit tömörítő szervezet. Az EARSC immár ötödik alkalommal végzett iparági felmérést, 2013, 2015, 2017 és 2019 után. Az adatok mindig az előző évre vonatkoznak. A 2020-as jelentésben […]
Európa nagyszabású földmegfigyelési programja, a Copernicus jelenleg két, az apertúraszintézis elvén működő radaros távérzékelő műholddal rendelkezik. A Sentinel-1 páros első tagja, az A jelű 2014 áprilisában, azonos felszereltségű társa, a Sentinel-1B pedig két évvel később állt Föld körüli pályára. Kör alakú pályájuk 693 km magasan, közel a pólusok felett húzódik (vagyis a pályasík hajlásszöge 98,18° […]