A harmadik spanyol hőhullám

Még nincs is vége a nyárnak, de Spanyolország területét iden már a harmadik nagy hőhullám érte el. Az alábbi, a Copernicus program honlapján nemrég a nap képe rovatban bemutatott felvételt augusztus 10-én készítette az egyik Sentinel-3 műhold. A valódi színeket visszaadó képen az Ibériai-félszigetet gyakorlatilag sehol sem borítja felhő.

(Forrás: Európai Unió / Copernicus Sentinel-3 kép)

A spanyol meteorológiai szolgálat vörös riasztást adott ki az extrém magas hőmérsékletek jelentette kockázatok miatt Kasztília–La Mancha, Murcia és Valencia tartományok területére. Máshol narancs figyelmeztetést adtak ki. Az ország kontinentális területétől távolabb, a Kanári-szigeteken (a képen ábrázolt területen túl) pedig szaharai eredetű porvihar rontja a levegő minőségét.

A Sentilel-3 műholdkép készítésének napján Valencia repülőterén a feljegyzések kezdete, 1966 óta soha nem tapasztalt magas, 46,8°C-os hőmérsékletet mértek. A mostani hőhullámot ráadásul már megelőzte másik kettő ezen a nyáron.

Már júniusban lehetett olvasni például arról, hogy az Andalúzában, Málaga közelében fekvő Fuente de Piedra melletti tavat, ahol más vízimadarak mellett rózsás flamingók ezrei szoktak fészkelni, a folyamatos szárazság miatt el kell hagyniuk a madaraknak. Tavaly ősztől idén tavaszig Spanyolország területén az átlagos csapadékmennyiség közel negyedével volt kevesebb a szokásosnál, a forró nyár pedig még rá is tett egy lapáttal. Az alábbi Sentinel-2 műholdképpár idén és tavaly augusztus 11-én mutatja a Fuente de Piedra-i-tó területét, méghozzá speciális, a felszín nedvességtartalmára utaló színezéssel. Az NDMI (Normalized Difference Moisture Index) térképen a sötétvöröstől a sötétkékig terjedő színskála az alacsonytól a magasig mutatja a növényzet víztartalmát. Az egybefüggő sötétkék foltok rendszerint vízfelületeket (folyókat, tavakat, tározókat) jeleznek. A csúszka elmozdításával feltűnik, hogy tavaly nyáron, az év ugyanazon napján még sokkal nedvesebb volt a flamingók kedvelt vizes élőhelye, mint most. A tó legnagyobb (jellemzően tavaszi) kiterjedésére a körvonalai alapján következtethetünk.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022–2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Kapcsolódó linkek:

Kertváros Koppenhága mellett

Egy internetes képkeresőbe beírva azt, hogy ‘Brøndby Haveby‘, látványos helyszíni és légi felvételek sokasága jelzi, hogy egy érdekes területen járunk. A dán főváros, Koppenhága közelében fekvő kertvárosi negyed különlegessége az, hogy a víkendházakhoz tartozó telkek nem az általában megszokott téglalap alakúak, hanem nagy körök körcikkei. A házak a kör külső részén, a kerülete mentén épültek. A köröket utak kötik össze, közepükön autók parkolására alkalmas helyet alakítottak ki. A körök közti terület zöld, füves. Bár nem feltétlenül ez a rendelkezésre álló hely leghatékonyabb kihasználása, kétségtelen, hogy a látvány megkapó.

Mit láthatunk Brøndby Haveby (más néven Brøndby Garden City) érdekes formáiból a Copernicus program Sentinel-2 optikai távérzékelő műholdjainak 10 m-es legjobb felszíni felbontású felvételein? Mivel a körök átmérője mintegy 130 m-es, a műholdképek természetesen nem annyira látványosak, részletgazdagok, mint a közelről készített fényképek. De a lényeg, a településrész különleges alaprajza azért kivehető. Alább egy nemrég, július 8-án készült Sentinel-2 műholdképet mutatunk be, méghozzá két változatban. Ezek között a csúszka elmozdításával lehet váltogatni.


(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A Sentinel-2 műholdak kamerái 13 különböző látható és infravörös sávban készítenek felvételeket a felszínről. Ezen sávok egyikének-másikának különféle kombinációival rengeteg érdekes és értékes információ nyerhető – olyanok is, amilyenek az emberi szemmel láthatatlanok maradnának. A bal oldali kép például egy olyan, népszerű hamisszínes kompozit kép, amely a Sentinel-2 MSI (Multi-Spectral Instrument) műszerének B8-as, B4-es és B3-as számú sávjainak felvételeiből készült. Az első (a vörös színhez rendelt) sáv valójában a közeli infravörös tartományba esik, amelyben a növények visszaverik a rájuk eső napfényt. Az ilyen típusú képeken az egészséges fotoszintetizáló növényzet élénk piros színben jelenik meg. Ahol nincs növény – például a kör alakban megépített házak vagy az utak helyén –, ott sötétszürke foltokat, vonalakat látunk.

A másik vizualizáció ugyancsak gyakran használatos, az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index, normalizált vegetációs index) értékeit mutatja. Ennek az előállítási módja a Sentinel-2 MSI sávjainak jelölésével: (B8–B4)/(B8+B4). Láthatjuk, hogy itt is megjelenik a közeli infravörös B8 sáv, valamint a narancsvörös B4. Ez utóbbiban a növények elnyelik a rájuk jutó fényt. A vegetációs index tehát a növényzet állapotának (mennyiségének, egészségének) jellemzésében segít. Nem meglepő, hogy a dániai kertvárosi körök ugyanott láthatók az NDVI térképen is, ahol a másik, a növényzetet pirossal megjelenítő hamisszínes műholdképen.

Az itteni telkeket 1964-ben alakították ki. A szokatlan elrendezés célja az volt, hogy az elszemélytelenedő nagyvárosi környezetből ide pihenni, kertészkedni járó emberek közelebb kerüljenek egymáshoz.

Kapcsolódó linkek:

A Panama-csatorna szárazság idején

Az elmúlt hónapokban Panamában szokatlanul hosszú idejig tartott a száraz évszak. A szárazság a közép-amerikai ország területén épült, a Csendes-óceánt a Karib-tengerrel (közvetve az Atlanti-óceánnal) összekötő fontos hajózási útvonal, a Panama-csatorna forgalmára is hatással van. A csatorna üzemeltetéséért felelős hatóság víztakarékossági okokból napi 32 hajóban maximálta a csatornán áthaladó hajók számát és korlátozásokat vezetett be a rakomány tömegére is.

A 83 km hosszú csatornát 17 mesterséges tó (közülük a legnagyobb a 33 km hosszan elnyúló Gatún-tó), valamint számtalan kiszélesített természetes, illetve mesterségesen létrehozott csatornaszakasz, továbbá két zsiliprendszer alkotja. A zsilipelések alkalmával folyik el a víz, ezért kell ezeknek az alkalmaknak a számát most korlátozni.

Az európai Copernicus földmegfigyelő program honlapján, a nap képe sorozatban két Sentinel-1 radarműholdas felvételt mutattak be. Az egyik idén júliusban, a másik a tavalyi évben, ugyanebben a hónapban készült. A radarműholdas képeken a vízfelületek sötétek, jól megkülönböztethetők a műholdról lebocsátott radarimpulzusokat többé-kevésbé visszaszóró szilárd földfelszíntől. A két kép között a legszembeötlőbb különbség a csatornáról északkeletre fekvő Alajuela-tó – a Panama-csatorna egy szakasza vízutánpótlásának forrása – kiterjedésében mutatkozik meg.

A 2022. július 15-én (balra) és 2023. július 22-én (jobbra) készült Sentinel-1A radarképek tanúsága szerint az Alajuela-tó idén sokkal kevesebb vizet tartalmaz. (Forrás: Európai Unió, European Union, Copernicus Sentinel-1 kép)

A fenti összehasonlításhoz képest az alábbi, kombinált színes képpel mi még egy évvel korábbra is visszamentünk az időben. Három különböző év júliusi Sentinel-1 képéhez a vörös, zöld és kék alapszíneket rendeltük, majd az egészet összegeztük. Így a színek segítségével még feltűnőbbé tehetők a változások. A fehér azt jelenti, hogy az adott helyen a három év alatt lényegében nem változott a műholdra visszajutó radarjelek intenzitása. Ahogy az várható, a kombinált kép kék színe az Alajuela-tó északi részén ugyancsak azt jelzi, hogy a harmadik, vagyis az idei évben az a terület szárazra kerül. A képen itt-ott felbukkanó egyéb színes foltok más felszínváltozásokra is utalnak.

A Panama-csatorna három Sentinel-1 radarképéből összeállított kombinált kép. A színek kiosztása: vörös – 2021. július 20., zöld – 2022. július 27., kék – 2023. július 22. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2021–2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A Sentinel-1 radarképeken nem csak a vizek és a terep különböztethetők jól meg. A legintenzívebb radarjeleket a beépített területek (városok), valamint a hajók produkálják. A Panama-csatorna északi és déli végénél épült Colón, illetve Panamaváros közelében a tenger sötét hátteréhez képest különösen feltűnő pöttyök például a csatornán való áthaladásukra várakozó nagy óceánjáró hajók.

Kapcsolódó linkek:

Kínai szélturbinák

Munkába állt és csatlakoztatták az elektromos hálózathoz a világ első 16 megawatt teljesítményű szélturbináját – számolt be róla nemrég a Hszinhua (Xinhua) kínai állami hírügynökség. A már elektromos energiát termelő szerkezetet az ország keleti Fucsien (Fujian) tartományában, a tengerpart közelében, a Tajvani-szorosban telepítették.

A környéken kiterjedt szélerőművek találhatók, amelyek jól felismerhetők a Copernicus program Sentinel-1 radaros műholdképein. A radaros amplitúdóképeken a sima tengervíz sötét, mivel nem a műhold irányába veri vissza az onnan oldalirányban lebocsátott radarimpulzusokat. A tengeren vagy a tengerben található kiterjedt fémtárgyak viszont erős radarvisszhangot produkálnak. Ilyenek például a hidak, a hajók, de a szélerőművek turbinái is. Ez utóbbiaknál árulkodó jel, hogy szabályos lineáris vagy mátrixszerű mintázatban, hálózatszerűen helyezkednek el, valamint az eltérő időpontban készült radaros műholdképeken természetesen ugyanott találhatók – nem mozdulnak el, mint a hajók. Alább egy hamis színezésű Sentinel-1 radarképet láthatunk Fucsien tartomány partvidékének egy részletéről.

A Sentinel-1 radarkép 2023. július 12-én készült, középtájt Pingtan szigetével. Ez Fucsien tartomány legnagyobb, egyben egész Kína ötödik legnagyobb szigete. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A most üzembe helyezett világrekorder turbina lapátjai egyébként 123 m hosszúak, így forgásuk közben közel 50 négyzetméteres – mintegy hét focipályányi – területet súrolnak. A várakozások szerint csak ez az egy turbina évente 66 millió kWh elektromos energiát állíthat elő, ami 36 ezer háromfős átlagos háztartás felhasználását fedezi. Ezt amúgy 22 ezer tonna szén elégetésével lehetne produkálni. A turbina egy 152 m – vagyis több mint 50 emelet – magas építményre került.

Kapcsolódó linkek:

Új híd Romániában

Méghozzá Európa harmadik leghosszabb függőhídja, amelyet nemrég adtak át Románia keleti részén, Brăila mellett. A híd a Duna felett ível át, közel 2 km a hosszúsága, Brăila és Galați térségében jelentősen javítja majd a forgalmat: lerövidülnek az autós utak, csökken a levegőszennyezés (már ameddig meg nem nő meg a forgalom annyira, hogy eléri vagy meg is haladja az eddigit…). A híd építését az Európai Unió kohéziós alapjából 363 millió eurós összeggel támogatták. Egyúttal ez lett a leghosszabb a Duna összes hídja közül.

A Copernicus program honlapján a nap képe rovatban egy július 6-án készült Sentinel-2 optikai műholdképet mutattak be a híd felavatásának alkalmából. Mi most Sentienel-1 radarképekkel készültünk, sőt az összehasonlítás kedvéért 5 évvel korábbi adatokat is kikerestünk az archívumból, a Sentinel Hub EO Browser alkalmazása segítségével. A híd és a felvezető utak építése előtti és utáni állapot a csúszka elmozdításával könnyen összehasonlítható. A hídépítési munkálatok 2018 decemberében indultak, a két fő pillér 2021 májusában készült el.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018, 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A képeken a délről észak felé folyó Duna bal partján láthatjuk a mintegy 180 ezres lakosú Brăila városát. A település házai – ahogy maga a híd is – erős radarvisszhangot produkálnak, ezért nagy intenzitással látszanak az apertúraszintézis elvén működő Sentinel-1 radaros földmegfigyelő műhold képein. A híd a várostól északra található. A képek színezéséhez a különböző polarizációjú radaros amplitúdóképeket használták fel. A környező szántóföldeken termesztett növények természetesen nem ugyanazok voltak 2018 és 2023 nyarán, innen a táblák alkotta foltminta látványos eltérése a két képen.

Kapcsolódó linkek:

Vulkánkitörés Izlandon

A fővárostól és egyben a szigetország legnagyobb városától, Reykjavíktól mintegy 30 km-re délkeletre, a gyéren lakott Reykjanes-félszigeten fekvő Fagradalsfjall vulkán tavaly és tavaly előtt is aktív volt, július 10-én pedig ismét kitört. A 2021-es kitörés alkalmával egy érdekes, a Copernicus program Sentinel-2 műholdjai kameráinak infravörös „képességeit” kihasználó képet mutattunk arról, hogy még a felhőn keresztül is látható volt a felszínre került izzó láva.

A Copernicus program honlapján, a nap képe rovatban közzétett mostani Sentinel-2 felvétel készítését nem zavarták meg felhők. Így a tájat a valóságoshoz viszonylag közeli színezésben, de a kitörés helyszínén a lávafolyást az infravörös sávokban végzett megfigyelések alapján felerősítve, narancssárga megjelenítésben láthatjuk. Ugyancsak feltűnő a dél–délnyugat irányába terjedő hatalmas füst- és gőzfelhő.

A Fagradalsfjall kitörése 2023. július 11-én készült Sentinel-2 műholdképen. (Forrás: Európai Unió, Copernicus Sentinel-2 kép)

A mostani kitörés nem érte meglepetésként a szakembereket és a helyieket, hiszen az előző hét során több ezer kisebb földrengést regisztráltak a térségben. Szerencsére a völgy, ahol a kitörés zajlik, lakatlan. A hatóságok figyelmeztették a lakosságot és a turistákat, hogy a mérgező gázok kiáramlása miatt inkább maradjanak távol a helyszíntől. A Copernicus program műholdjaival rendszeresen figyelik a Föld vulkáni tevékenységét, hogy szükség esetén hasznos információval láthassák el a helyi hatóságokat, ha védekezésre, a lakók kitelepítésére, mentésére volna szükség.

Kapcsolódó linkek:

Kőbánya Recsken

Az elmúlt hetekben sokszor szerepelt a hírekben a nemrég nyitott andezitbánya Recsken, a Hunyadi út fölött emelkedő hegyen. Június 8-án egy felhőszakadás nyomán a felszínről kitermelt földet elmosta a hirtelen lezúduló esővíz, és sárlavina zúdult a hegyoldal alján épült házakra. Mintegy 70–80 lakót kellett kitelepíteni az utcából, őket a helyi sportcsarnokban vagy rokonoknál, ismerősöknél szállásolták el. Mire június vége felé egyes lakók saját felelősségükre visszatérhettek volna a házaikba, megint érkezett egy vihar, és újból érkezett a sár is.

A bánya üzemeltetője, az Andezit-Bau Bányászati Kft. 2021-ben kapta meg 5 éves időtartamra a környezetvédelmi engedélyt. A bánya művelése 2022 novemberében kezdődött meg. Az innen kitermelhető évi 400–500 ezer tonna zúzott követ többek közt vasúti töltések építéséhez szeretnék felhasználni. A helyiek már a bánya megnyitása idején is aggodalmukat fejezték ki, hogy megtörténhetnek efféle balesetek, de a jelek szerint hiába.

A kőtermelés helyén korábban erdő volt. Az alábbi, a valódi színeket visszaadó Sentinel-2 műholdképpár ezt a helyszínt mutatja még a bányászati tevékenység megkezdése előtt, 2022 nyarán, valamint most, pontosan 1 évvel később, idén június elején, közvetlenül az első sárömlés előtti napokban. Az új kőbányával érintett hegy, illetve a mostanra ott éktelenkedő, észak–déli irányban mintegy 650 m kiterjedésű tájseb a 2023-as kép közepétől kicsit jobbra látható. A sárlavinával érintett Hunyadi utca a hegy déli oldalán húzódik.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022, 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A környéken nem ez az egyetlen bánya, a képek bal oldalára felkerült például a Leier Hungária Kft. közeli mátraderecskei telephelye is. De Recsk neve a történelemkönyvekből is ismerős lehet, hiszen a községtől délre fekvő (a műholdképkivágásokon már nem látható) kőbányában működött 1950 és 1953 között a hírhedt kényszermunkatábor. Feltételezett helyén 1996-ban emlékhelyet alakítottak ki.

Kapcsolódó linkek:

Szárazon a víztározó

A múlt hónap elején, június 6-án minden jel szerint az orosz csapatok robbantották fel az ukrajnai Nova Kahovka melletti gátat a Dnyeper (Dnyipro) folyón, amely mintegy tíz balatonnyi vizet tartott a felette levő tározóban. A katasztrofális hatású eseményről annak idején két blogbejegyzésünkben is beszámoltunk, egyrészt a robbantás előtt és közvetlenül utána készült Sentinel-2 optikai, másrészt Sentinel-1 radaros műholdképek bemutatásával. Az utóbbi esetben a Dnyeper alsó folyása menti területeket és településeket elöntő áradásra koncentráltunk. Az a víz Ukrajna egykori legnagyobb tározójából jött, amely mostanra lényegében teljesen kiürült.

Az alábbi két, a Copernicus program Sentinel-2 műholdjai által készített, és a növényzetet pirossal kiemelő hamisszínes műholdkép a gátrobbantás előtti napon, valamint június utolsó napján érvényes állapotokat segít összehasonlítani. A kahovkai víztározó középső szakaszát mutató képeken megdöbbentő a különbség. A vízfelületek sötétkékjének túlnyomó részét a második időpontban már a szárazra került meder szürkés-drapp árnyalatai foglalják el. Mostanra már csak a Dnyeper régi medrében folyik a víz.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Feltűnő a közel téglalap alapterületű vízfelület a tározó déli, jelenleg az oroszok által megszállás alatt tartott partján (középtájt jobbra). Ez a zaporizzsjai atomerőmű hűtővíztározója, amelyről korábban már szóltunk, s amely a Dnyeper felduzzasztott vizéből kapta az utánpótlást. A zsilipeket lezárták, ezért a hűtővíztározó nem ürült ki az általános vízszintcsökkenéssel párhuzamosan. A helyzet azonban nem megnyugtató. Bár a reaktorokat leállították, a fűtőelemek folyamatos hűtésére továbbra is szükség van. A becslések szerint még néhány hónapig biztosított az atomerőmű vízszükséglete.

Kapcsolódó linkek:

Kétsávossá bővülő főút

Végéhez közeleg a Győrt Pápával összekötő 83-as főút kivitelezése – olvashattuk nemrég a Magyar Építők honlapjának képekkel illusztrált cikkében. Már a befejező munkálatokat végzik ezen az összesen 36 km hosszú, két szakaszban épülő úton. A Győr és Tét-dél csomópont közötti 17,6 km-es szakaszon nyolc műtárgy, négy külön szintű csomópont, a Tét-dél csomópont és Pápa közötti 18,4 km-en pedig 15 műtárgy és két külön szintű csomópont épül. Itt egy vasúti felüljáró is készül a pápai repülőteret bekötő úton.

Ez utóbbi szakasz végéről, a Pápa városáról északra levő csomópontról és környékéről mutatunk be két képet, amelyek a valódi színeket visszaadó módon a Copernicus program Sentinel-2 műholdjaival készültek. Az egyikük még 2018 nyarán, az út új nyomvonalának kijelölése és az építés megkezdése előtt, a másikuk nemrég, idén júniusban készült.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A 83-as főút Győrt Pápával összekötő szakaszának felújítására 8 milliárd forintot költenek európai uniós és magyar állami forrásból. A cél az út kiszélesítése, teherbíró képességének növelése, az ívek korrekciója, a Tét városát elkerülő szakasz megépítése. A fejlesztés egyik fő oka, hogy megfelelő színvonalú közúti összeköttetés legyen a kiemelt NATO-bázissá váló pápai katonai repülőtér és az M1-es autópálya között.

A műholdképek jobb alsó részére maga a repülőtér, a Magyar Honvédség (MH) 47. Bázisrepülőtere is felkerült. Jól kivehető, hogy a két kép készítése között eltelt 5 év alatt a repülőtér területén is jelentős változások történtek. A repülőtér felújítása, modernizálása zajlik. Ennek keretében tervezik meghosszabbítani a futópályát a déli oldalán. A jelenleg 2400 m hosszú pályához még 605 m hiányzik, hogy alkalmas legyen Boeing 747 repülőgépek vagy nagyobb teherszállító gépek fogadására. Ehhez a 13-as számú Tatabánya–Pápa vasútvonal egy szakaszát el kell bontani. Ha majd megtörténik a pápai repülőtér futópályájának a meghosszabbítása, visszatérünk a „helyszínre” egy új műholdkép segítségével!

Kapcsolódó linkek:

Erdőtűznézőben műholdakkal

Ahogy arról már egy korábbi blogbejegyzésünkben is írtunk, 2023. május elején Kanada nyugati tartományaiban (Alberta, Brit Columbia), majd valamivel később keleten (Québec) is súlyos erdő- és bozóttüzek alakultak ki. A száraz növényzetben végzett kiterjedt pusztítás mellett a helyi hatóságoknak az érintett lakosság kitelepítése miatt is intézkedniük kellett. Úgy fest, a tüzek kiterjedése példátlan Kanada eddigi történetében. Június közepén például egyszerre több mint 400 aktív tűzfészket tartottak számon, amelyek felét az oltást végzők nem tudták ellenőrzésük alatt tartani.

Ahogy más távérzékelő műholdakkal, úgy az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel holdjaival is nyomon követik a tüzek alakulását, a pusztítás mértékét és a füstfelhők terjedését. A fenti, június 18-án Donnie Creek (Brit Columbia) fölött készült Sentinel-2 műholdképen nem csak az intenzív füst, de – az infravörös sávban végzett mérések alapján narancs színnel kiemelve – az aktív tűzfészkek is láthatóak. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A tűz közvetlen pusztítása mellett a levegőbe kerülő és a légáramlatokkal messzire eljutó füst is levegőminőségi problémákat okozott, nem csak szinte egész Kanadában, de az Egyesült Államok számos államában is. A kanadai erdőtüzek füstje a szelek szárnyán átkelt az Atlanti-óceánon és Európa fölött is észlelhető volt.

Az égés következtében, a füsttel együtt nagy mennyiségű szén-monoxid (CO) is a levegőbe jutott. Ennek a gáznak a detektálására is alkalmas a Copernicus Sentinel-5P műholdja. Az alábbi térképet a május elejéről június közepéig gyűjtött adataiból állították össze. Minél sötétebb a szín, annál nagyobb volt a CO átlagos koncentrációja a troposzférában. Jól kivehető, hogy a legsötétebb foltok egybeesnek a Kanada nyugati felén kialakult tüzek helyszíneivel, s hogy a légáramlatok keleti-délkeleti irányba terjesztik a füsttel együtt a szén-monoxidot is.

A Sentinel-5P műhold Tropomi (Tropospheric Monitoring Instrument) műszerével szén-monoxid 2023. május 1. és június 13. között mért átlagos koncentrációja. Jól látható, hogy a légszennyezésből New York környékéig, sőt az Egyesült Államok keleti partvidéki nagyvárosain túl, az Atlanti-óceán fölé is jutott. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

Kapcsolódó linkek: