Uncategorized

Ausztráliai árvíz az űrből

Azt a vidéket, amely 2019-ben és 2020-ban a kiterjedt erdőtüzei miatt került világszerte a figyelem középpontjába, idén márciusban heves esőzés és a nyomában érkező árvíz sújtotta. A tározók megteltek, a folyók kiöntöttek, több ezer embert kellett kitelepíteni.

Az alábbi kép Ausztrália délkeleti részén Új-Dél-Wales állam egy részletét, a Csendes-óceán partvidékét mutatja. Alapja két műholdradaros amplitúdókép, amelyek a Copernicus program egyik Sentinel-1 műholdjával készültek. A radaros műholdképeknek általában nagy hasznát lehet venni az elöntött területek kiterjedésének felmérésében, ami a mentési és katasztrófa-elhárítási munkát segíti. Ráadásul a radar „keresztüllát” a felhőzeten is, amely ilyenkor jellemzően eltakarja a tájat az optikai földmegfigyelő műholdak kamerái elől.

A felhasznált Sentinel-1 képek egyike az áradások előtt, március 7-én, a másik 12 nappal később, március 19-én készült. A radarjelek felszínről való visszaverődésének különbségeit kiemelő színezés kékkel ábrázolja a vízzel elárasztott területeket. A 2019–2020-as bozót- és erdőtüzek által érintett területeket a képen világosbarna foltokkal jelölték meg. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2021 / feldolgozás: ESA, NASA MODIS)

Az európai Copernicus program vészhelyzetekben rendelkezésre álló szolgáltatását (Copernicus Emergency Management Service, EMS) március 20-án riasztották, hogy elsősorban a Sentinel-1 adatok alapján gyorsan elkészítsék az elöntött területek térképét. Az EMS feladata, hogy különböző típusú természeti csapások és az ember által előidézett katasztrófahelyzetek – az árvizek mellett például tüzek, földcsuszamlások, földrengések, vulkánkitörések, trópusi viharok, szárazság, ipari balesetek – esetén segítséget nyújtson a védekezésben és a helyreállításban.

Kapcsolódó linkek: