Kirajzolódó nyomvonal

Kirajzolódott az új nyomvonal az ország legkeletibb gyorsforgalmi projektjén – olvashattuk nemrég a Magyar Építők honlaphírében. Az M49-es út építéséről van szó, amely az M3-as autópálya és a magyar–román határ, pontosabban a csengeri határátkelő között teremt majd kapcsolatot. Csenger a román oldalon Szatmárnémetihez (Satu Mare) van közel. Jelenleg az M3-as autópálya és Ököritófülpös közötti szakasz építési munkái folynak. Itt a négysávosra tervezett út mellett négy külön szintű csomópont, valamint egy híd is megépül a Kraszna folyó felett. Az első ütem 28,15 km hosszú út megépítését jelenti.

Az építkezés, amelynek nyomai természetesen a műholdképeken is látszanak, az idén kezdődött. A kivitelező a Duna Aszfalt Építő Zrt. A Mátészalka városát (az alábbi képeken középtájt jobbra) dél felől elkerülő nyomvonal jól kivehető, az M3-as csomópontjától (nyugatra, balra) egészen a Kraszna vonaláig (keletre, jobbra). Ez az első építési ütemnek nagyjából az első fele. Két valódi színeket mutató Sentinel-2 műholdképet hasonlíthatunk össze a csúszka elmozdításával. Az egyik friss, idén augusztus 14-én készült, a másik éppen két évvel korábban, amikor még nem voltak földmunkák az M49-es út kijelölt nyomvonala mentén.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2021, 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Kapcsolódó linkek:

Füstért cserébe szaharai por

A júliusi nagy kiterjedésű tüzek után augusztus vége felé ismét több tucatnyi erdőtűz lángolt fel a forróság és szárazság sújtotta, emellett szeles időjárású Görögországban, ráadásul 24 óra leforgása alatt. Augusztus 22-én és 23-án például az ország északkeleti részén pusztító tüzek füstje délnyugati irányban több száz kilométeres távolságba, egészen Olaszország, sőt Észak-Afrika fölé is eljutott. Az alábbi Sentinel-2 műholdkép a tengerparti Alexandroupoli városa körüli helyzetet mutatja, augusztus 23-án.

(Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A következő, ugyancsak Sentinel-2 adatok alapján készített műholdképet már az Európai Unió (EU) Copernicus programjának honlapján, a nap képe rovatban tették közzé. Augusztus 28-án már a addigra felperzselt terület látható, amely északkelet felé Kotronia és Dadia városának körzetét is elérte. Akkor már közel 81 ezer hektár vált a tűz martalékává, miközben az oltáson még mindig nagy erőkkel dolgoztak. Közel 500 tűzoltót, 100 járművet, 4 repülőgépet és 2 helikoptert vetettek be a természeti katasztrófa megállítása érdekében.

(Forrás: Európai Unió, Copernicus Sentinel-2 kép)

Az erdőtűz nyaranta nem szokatlan jelenség Görögországban, de a klíma változásával egyre nagyobb a kiterjedt tűzvészek előfordulásának valószínűsége. Még vége sincs a tüzek számára kedvező idei időszaknak, de az adatok szerint már most nagyobb terület égett le, mint a pusztító 2021-es szezonban.

S ha a füst nem lenne elég a levegőminőség elrontásához, a megfordult irányú szél augusztus legvégén szaharai eredetű port is szállított Görögországba. A líbiai partoktól induló, a Földközi-tenger fölött átjutó por az alábbi, augusztus 29-én készült Sentinel-3 műholdkép tanúsága szerint már elérte az ország déli részét.

(Forrás: Európai Unió, Copernicus Sentinel-3 kép)

Kapcsolódó linkek:

Négy évtized legnagyobb erdőtüze Tenerifén

Az északi félteke idei nyarán, ha lehet, még gyakrabban érkeznek hírek kiterjedt erdőtüzekről, mint amit már megszokhattunk: már tavasztól fogva például Kanadából – ahol azóta is küzdenek az efféle természeti csapásokkal –, később a Hawaii-szigetekről és a Földközi-tenger térségéből. Néhány esetet blogbejegyzéseinkben is említettünk, Sentinel műholdképekkel illusztrálva (linkek a cikk cégén), de korántsem mindegyiket. Most a Kanári-szigetek legnagyobbikán, Tenerifén pusztító tűzről számolunk be az Európai Unió (EU) Copernicus programjának honlapja nyomán, ahol nemrég a nap képe rovatban szerepelt az alábbi, műholdas mérések alapján készített térkép.

Bár Spanyolországot idén nyáron több rendkívüli hűhullám érte el, de a tenerifei tűz eddig a legkomolyabb az országban, a szigeten pedig az elmúlt 40 évben sem tapasztaltak hasonlót. Arafo és Candelaria önkormányzati területein augusztus 15-én lobbantak fel a tüzek, a feltételezések szerint szándékos gyújtogatás nyomán.

A tenerifei erdőtűz által érintett területek az idő előrehaladtával, az augusztus 24-én déli állapot szerint. Citromsárgával a 18-áig leégett területek (mintegy 5,8 hektár), narancs színnel a 21-éig érintett további területek (összesen már közel 9,6 ha), végül pirossal a 24-i állapot, amikor a teljes terület már megközelítette a 11 hektárt. A háttérben egy 23-áról származó Sentinel-2 műholdkép látható. (Forrás: Európai Unió, Copernicus Emergency Management Service adatok)

Tizenegy településről húszezernél is több embert kellett kitelepíteni az eleinte feltartóztathatatlannak tűnő tűz elől. Tíz nappal a tüzek fellobbanása után már csak 300 ember maradt kitelepítve. A katasztrófa két nemzeti park területét is érintette, köztük a Teide vulkán oldalában levőét.

Ez a Sentinel-2 műholdkép még augusztus 18-án készült, rajta aktív tűzfészkek infravörös jeleinek a kiemelésével és az Atlanti-óceán fölött keleti irányban szálló füsttel. (Forrás: Európai Unió, Copernicus Sentinel-2 kép)

 

Kapcsolódó linkek:

Szárazság Tunéziában

A tavak és a Földközi-tenger mentén fekvő lagúnák kiszáradóban vannak Tunéziában, miután az észak-afrikai országot (is) hosszan tartó szárazság és extrém magas hőmérséklet sújtja. Általában is a Földközi-tenger körüli országokat az idei nyáron különösen érzékenyen érintette a klímaváltozás egyik következményének tartott szélsőséges időjárás. Az európai Copernicus földmegfigyelő program honlapján, a nap képe rovatban nemrég két Sentinel-2 műholdfelvétellel illusztrálták, milyen most, és milyen volt két éve augusztusban az Arjána-lagúna (Ariana), a főváros, Tunisz közelében.

(Forrás: Európai Unió, Copernicus Sentinel-2 műholdkép)

A vizes élőhely, rengeteg vándormadár fészkelőhelye idén nyár végére lényegében teljesen kiszáradt, most kopár sivatag benyomását kelti. Mi alább egy idén augusztusi hamisszínes, a növényzetet pirossal kiemelő, a puszta tájat drapp színben mutató Sentinel-2 műholdképet hasonlítunk össze egy tavalyival, tehát nem egy két évvel korábbival. Jól kivehető, hogy bár már akkor is nagy volt a szárazság, a tóban azért mégis maradt némi víz – nem úgy, mint 2023-ban.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022–2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A lagúnától délkeletre (a képeken jobb oldalt lent) látható szabályos téglalap alakú medencék egy sólepárló létesítményhez tartoznak.

A Copernicus program katasztrófahelyzetekkel foglalkozó szolgáltatása (Copernicus Emergency Management Service, CEMS) figyeli a szárazságokat is. A Global Drought Observatory nemrég egy jelentést tett közzé a hosszan tartó, kiterjedt aszályról a Földközi-tenger nyugati medencéje környékén fekvő országokban.

Kapcsolódó linkek:

Maui tűzvész

A Hawaii-szigeteken, azon belül is Maui szigetén több erdőtűz is pusztít mostanság. A szárazság és az erős szél kedvez a tüzek terjedésének. A halálos áldozatok száma hétfőre (14-ére) megközelítette a 100-at, így ki lehet jelenteni, hogy nagyobb természeti katasztrófáról van szó, mint az eddigi legsúlyosabb csapás, az államot sújtó szökőár 1960-ban. A Maui északnyugati partvidékén fekvő üdülőváros, a kb. 13 ezres lakosú Lahaina augusztus 9-én rövid idő lefolyása alatt szinte porig égett. Több száz embert még eltűntként tartanak nyilván, így az áldozatok száma valószínűleg emelkedni fog. A mentőegységek áldozatok után kutatnak, miközben a víz- és áramszolgáltatás leállt.

A tűz Lahainában több mint ezer épületet semmisített meg, ez a város kb. 80 %-a. Sok ezer ember veszítette el otthonát. Voltak, akik az óceánba menekültek a partot elérő tűz elől, őket a parti őrség menekítette ki. A helyi katasztrófavédelem nem tudta megfelelően kezelni a helyzetet, a lakosság szerint a szirénák nem szólaltak meg, figyelmeztetést nem kaptak, a tűz oltása sem kezdődött meg. Az első becslések szerint a károk jóval 1 milliárd dollár fölött lehetnek, az újjáépítés évekig eltarthat.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A fenti Sentinel-2 műholdképpár a valódihoz közeli színekben mutatja Lahainát és környékét. Az egyik augusztus 8-án, még a tűzvész előtt készült, a másik utána, 13-án. Felhők a part közelében nem, csak a sziget belseje felé akadályozták a műholdak kameráját a felszín megfigyelésében. A csúszka elmozdításával jól kivehető, hogy mekkora területen pusztított a tűz, bár a Sentinel-2 képek 10 m-es felbontása nem elegendő ahhoz, hogy egyedi épületeket azonosíthassunk. Az elsötétedett partszakasz közel 10 km hosszú, és a parttól 2 és fél km-re is láthatunk felperzselt területet.

Kapcsolódó linkek:

A harmadik spanyol hőhullám

Még nincs is vége a nyárnak, de Spanyolország területét iden már a harmadik nagy hőhullám érte el. Az alábbi, a Copernicus program honlapján nemrég a nap képe rovatban bemutatott felvételt augusztus 10-én készítette az egyik Sentinel-3 műhold. A valódi színeket visszaadó képen az Ibériai-félszigetet gyakorlatilag sehol sem borítja felhő.

(Forrás: Európai Unió / Copernicus Sentinel-3 kép)

A spanyol meteorológiai szolgálat vörös riasztást adott ki az extrém magas hőmérsékletek jelentette kockázatok miatt Kasztília–La Mancha, Murcia és Valencia tartományok területére. Máshol narancs figyelmeztetést adtak ki. Az ország kontinentális területétől távolabb, a Kanári-szigeteken (a képen ábrázolt területen túl) pedig szaharai eredetű porvihar rontja a levegő minőségét.

A Sentilel-3 műholdkép készítésének napján Valencia repülőterén a feljegyzések kezdete, 1966 óta soha nem tapasztalt magas, 46,8°C-os hőmérsékletet mértek. A mostani hőhullámot ráadásul már megelőzte másik kettő ezen a nyáron.

Már júniusban lehetett olvasni például arról, hogy az Andalúzában, Málaga közelében fekvő Fuente de Piedra melletti tavat, ahol más vízimadarak mellett rózsás flamingók ezrei szoktak fészkelni, a folyamatos szárazság miatt el kell hagyniuk a madaraknak. Tavaly ősztől idén tavaszig Spanyolország területén az átlagos csapadékmennyiség közel negyedével volt kevesebb a szokásosnál, a forró nyár pedig még rá is tett egy lapáttal. Az alábbi Sentinel-2 műholdképpár idén és tavaly augusztus 11-én mutatja a Fuente de Piedra-i-tó területét, méghozzá speciális, a felszín nedvességtartalmára utaló színezéssel. Az NDMI (Normalized Difference Moisture Index) térképen a sötétvöröstől a sötétkékig terjedő színskála az alacsonytól a magasig mutatja a növényzet víztartalmát. Az egybefüggő sötétkék foltok rendszerint vízfelületeket (folyókat, tavakat, tározókat) jeleznek. A csúszka elmozdításával feltűnik, hogy tavaly nyáron, az év ugyanazon napján még sokkal nedvesebb volt a flamingók kedvelt vizes élőhelye, mint most. A tó legnagyobb (jellemzően tavaszi) kiterjedésére a körvonalai alapján következtethetünk.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022–2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Kapcsolódó linkek:

Kertváros Koppenhága mellett

Egy internetes képkeresőbe beírva azt, hogy ‘Brøndby Haveby‘, látványos helyszíni és légi felvételek sokasága jelzi, hogy egy érdekes területen járunk. A dán főváros, Koppenhága közelében fekvő kertvárosi negyed különlegessége az, hogy a víkendházakhoz tartozó telkek nem az általában megszokott téglalap alakúak, hanem nagy körök körcikkei. A házak a kör külső részén, a kerülete mentén épültek. A köröket utak kötik össze, közepükön autók parkolására alkalmas helyet alakítottak ki. A körök közti terület zöld, füves. Bár nem feltétlenül ez a rendelkezésre álló hely leghatékonyabb kihasználása, kétségtelen, hogy a látvány megkapó.

Mit láthatunk Brøndby Haveby (más néven Brøndby Garden City) érdekes formáiból a Copernicus program Sentinel-2 optikai távérzékelő műholdjainak 10 m-es legjobb felszíni felbontású felvételein? Mivel a körök átmérője mintegy 130 m-es, a műholdképek természetesen nem annyira látványosak, részletgazdagok, mint a közelről készített fényképek. De a lényeg, a településrész különleges alaprajza azért kivehető. Alább egy nemrég, július 8-án készült Sentinel-2 műholdképet mutatunk be, méghozzá két változatban. Ezek között a csúszka elmozdításával lehet váltogatni.


(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A Sentinel-2 műholdak kamerái 13 különböző látható és infravörös sávban készítenek felvételeket a felszínről. Ezen sávok egyikének-másikának különféle kombinációival rengeteg érdekes és értékes információ nyerhető – olyanok is, amilyenek az emberi szemmel láthatatlanok maradnának. A bal oldali kép például egy olyan, népszerű hamisszínes kompozit kép, amely a Sentinel-2 MSI (Multi-Spectral Instrument) műszerének B8-as, B4-es és B3-as számú sávjainak felvételeiből készült. Az első (a vörös színhez rendelt) sáv valójában a közeli infravörös tartományba esik, amelyben a növények visszaverik a rájuk eső napfényt. Az ilyen típusú képeken az egészséges fotoszintetizáló növényzet élénk piros színben jelenik meg. Ahol nincs növény – például a kör alakban megépített házak vagy az utak helyén –, ott sötétszürke foltokat, vonalakat látunk.

A másik vizualizáció ugyancsak gyakran használatos, az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index, normalizált vegetációs index) értékeit mutatja. Ennek az előállítási módja a Sentinel-2 MSI sávjainak jelölésével: (B8–B4)/(B8+B4). Láthatjuk, hogy itt is megjelenik a közeli infravörös B8 sáv, valamint a narancsvörös B4. Ez utóbbiban a növények elnyelik a rájuk jutó fényt. A vegetációs index tehát a növényzet állapotának (mennyiségének, egészségének) jellemzésében segít. Nem meglepő, hogy a dániai kertvárosi körök ugyanott láthatók az NDVI térképen is, ahol a másik, a növényzetet pirossal megjelenítő hamisszínes műholdképen.

Az itteni telkeket 1964-ben alakították ki. A szokatlan elrendezés célja az volt, hogy az elszemélytelenedő nagyvárosi környezetből ide pihenni, kertészkedni járó emberek közelebb kerüljenek egymáshoz.

Kapcsolódó linkek:

A Panama-csatorna szárazság idején

Az elmúlt hónapokban Panamában szokatlanul hosszú idejig tartott a száraz évszak. A szárazság a közép-amerikai ország területén épült, a Csendes-óceánt a Karib-tengerrel (közvetve az Atlanti-óceánnal) összekötő fontos hajózási útvonal, a Panama-csatorna forgalmára is hatással van. A csatorna üzemeltetéséért felelős hatóság víztakarékossági okokból napi 32 hajóban maximálta a csatornán áthaladó hajók számát és korlátozásokat vezetett be a rakomány tömegére is.

A 83 km hosszú csatornát 17 mesterséges tó (közülük a legnagyobb a 33 km hosszan elnyúló Gatún-tó), valamint számtalan kiszélesített természetes, illetve mesterségesen létrehozott csatornaszakasz, továbbá két zsiliprendszer alkotja. A zsilipelések alkalmával folyik el a víz, ezért kell ezeknek az alkalmaknak a számát most korlátozni.

Az európai Copernicus földmegfigyelő program honlapján, a nap képe sorozatban két Sentinel-1 radarműholdas felvételt mutattak be. Az egyik idén júliusban, a másik a tavalyi évben, ugyanebben a hónapban készült. A radarműholdas képeken a vízfelületek sötétek, jól megkülönböztethetők a műholdról lebocsátott radarimpulzusokat többé-kevésbé visszaszóró szilárd földfelszíntől. A két kép között a legszembeötlőbb különbség a csatornáról északkeletre fekvő Alajuela-tó – a Panama-csatorna egy szakasza vízutánpótlásának forrása – kiterjedésében mutatkozik meg.

A 2022. július 15-én (balra) és 2023. július 22-én (jobbra) készült Sentinel-1A radarképek tanúsága szerint az Alajuela-tó idén sokkal kevesebb vizet tartalmaz. (Forrás: Európai Unió, European Union, Copernicus Sentinel-1 kép)

A fenti összehasonlításhoz képest az alábbi, kombinált színes képpel mi még egy évvel korábbra is visszamentünk az időben. Három különböző év júliusi Sentinel-1 képéhez a vörös, zöld és kék alapszíneket rendeltük, majd az egészet összegeztük. Így a színek segítségével még feltűnőbbé tehetők a változások. A fehér azt jelenti, hogy az adott helyen a három év alatt lényegében nem változott a műholdra visszajutó radarjelek intenzitása. Ahogy az várható, a kombinált kép kék színe az Alajuela-tó északi részén ugyancsak azt jelzi, hogy a harmadik, vagyis az idei évben az a terület szárazra kerül. A képen itt-ott felbukkanó egyéb színes foltok más felszínváltozásokra is utalnak.

A Panama-csatorna három Sentinel-1 radarképéből összeállított kombinált kép. A színek kiosztása: vörös – 2021. július 20., zöld – 2022. július 27., kék – 2023. július 22. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2021–2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A Sentinel-1 radarképeken nem csak a vizek és a terep különböztethetők jól meg. A legintenzívebb radarjeleket a beépített területek (városok), valamint a hajók produkálják. A Panama-csatorna északi és déli végénél épült Colón, illetve Panamaváros közelében a tenger sötét hátteréhez képest különösen feltűnő pöttyök például a csatornán való áthaladásukra várakozó nagy óceánjáró hajók.

Kapcsolódó linkek:

Kínai szélturbinák

Munkába állt és csatlakoztatták az elektromos hálózathoz a világ első 16 megawatt teljesítményű szélturbináját – számolt be róla nemrég a Hszinhua (Xinhua) kínai állami hírügynökség. A már elektromos energiát termelő szerkezetet az ország keleti Fucsien (Fujian) tartományában, a tengerpart közelében, a Tajvani-szorosban telepítették.

A környéken kiterjedt szélerőművek találhatók, amelyek jól felismerhetők a Copernicus program Sentinel-1 radaros műholdképein. A radaros amplitúdóképeken a sima tengervíz sötét, mivel nem a műhold irányába veri vissza az onnan oldalirányban lebocsátott radarimpulzusokat. A tengeren vagy a tengerben található kiterjedt fémtárgyak viszont erős radarvisszhangot produkálnak. Ilyenek például a hidak, a hajók, de a szélerőművek turbinái is. Ez utóbbiaknál árulkodó jel, hogy szabályos lineáris vagy mátrixszerű mintázatban, hálózatszerűen helyezkednek el, valamint az eltérő időpontban készült radaros műholdképeken természetesen ugyanott találhatók – nem mozdulnak el, mint a hajók. Alább egy hamis színezésű Sentinel-1 radarképet láthatunk Fucsien tartomány partvidékének egy részletéről.

A Sentinel-1 radarkép 2023. július 12-én készült, középtájt Pingtan szigetével. Ez Fucsien tartomány legnagyobb, egyben egész Kína ötödik legnagyobb szigete. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A most üzembe helyezett világrekorder turbina lapátjai egyébként 123 m hosszúak, így forgásuk közben közel 50 négyzetméteres – mintegy hét focipályányi – területet súrolnak. A várakozások szerint csak ez az egy turbina évente 66 millió kWh elektromos energiát állíthat elő, ami 36 ezer háromfős átlagos háztartás felhasználását fedezi. Ezt amúgy 22 ezer tonna szén elégetésével lehetne produkálni. A turbina egy 152 m – vagyis több mint 50 emelet – magas építményre került.

Kapcsolódó linkek:

Új híd Romániában

Méghozzá Európa harmadik leghosszabb függőhídja, amelyet nemrég adtak át Románia keleti részén, Brăila mellett. A híd a Duna felett ível át, közel 2 km a hosszúsága, Brăila és Galați térségében jelentősen javítja majd a forgalmat: lerövidülnek az autós utak, csökken a levegőszennyezés (már ameddig meg nem nő meg a forgalom annyira, hogy eléri vagy meg is haladja az eddigit…). A híd építését az Európai Unió kohéziós alapjából 363 millió eurós összeggel támogatták. Egyúttal ez lett a leghosszabb a Duna összes hídja közül.

A Copernicus program honlapján a nap képe rovatban egy július 6-án készült Sentinel-2 optikai műholdképet mutattak be a híd felavatásának alkalmából. Mi most Sentienel-1 radarképekkel készültünk, sőt az összehasonlítás kedvéért 5 évvel korábbi adatokat is kikerestünk az archívumból, a Sentinel Hub EO Browser alkalmazása segítségével. A híd és a felvezető utak építése előtti és utáni állapot a csúszka elmozdításával könnyen összehasonlítható. A hídépítési munkálatok 2018 decemberében indultak, a két fő pillér 2021 májusában készült el.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018, 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A képeken a délről észak felé folyó Duna bal partján láthatjuk a mintegy 180 ezres lakosú Brăila városát. A település házai – ahogy maga a híd is – erős radarvisszhangot produkálnak, ezért nagy intenzitással látszanak az apertúraszintézis elvén működő Sentinel-1 radaros földmegfigyelő műhold képein. A híd a várostól északra található. A képek színezéséhez a különböző polarizációjú radaros amplitúdóképeket használták fel. A környező szántóföldeken termesztett növények természetesen nem ugyanazok voltak 2018 és 2023 nyarán, innen a táblák alkotta foltminta látványos eltérése a két képen.

Kapcsolódó linkek: