Piros hó és zsírkő

Posted on

„Majd ha piros hó esik!” – szoktuk mondani, ha olyasmire utalunk, aminek a bekövetkeztét lehetetlennek tartjuk. Pedig piros hó – ha nem is túl gyakran, de – időnként valóban előfordulhat. Ilyesmi történt most február 6-án Európa délnyugati részén, ahová dél felől, a Szahara irányából az erős szél nagy mennyiségű homokot szállított a levegőben. Emiatt a csapadék is megszíneződött. Az Alpokban és a Pireneusokban sáros eső vagy vörösesbarnára színezett hó hullott. Az andorrai pályákon olybá tűnt, mintha homokon síeltek volna. „Mintha a Marson lennénk” – adta a hangzatos címet híradásának az Időkép, amelyben a helyszíneken készült fotók mellett egy NASA műholdfelvételt is bemutattak a por érkezéséről.

Mi most az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel-2 műholdjainak a valódihoz közeli színeket mutató képeit hasonlítjuk össze, amelyek Franciaország déli határvidékén, a Pireneusok keleti része fölött készültek. A környéken a felhőborítottság meglehetősen nagy volt február 6-án, valamint az összehasonlításképpen bemutatott, két nappal korábbi kép készítésének idején is. Luzenac közelében, az andorrai határ mellett járunk, ahol sikerült egy a felhők alól kibukkanó részletet találni a műholdképeken. Középen 2000 m fölötti hegycsúcsok csoportja (Pic de Saint-Barthélemy, 2309 m és Pic de Soularac, 2368 m), amelyeket az évnek ebben a szakában hó borít. Míg február 4-én a felhők közül kibukkanó havas hegycsúcsok a megszokott fehér színűeknek látszottak, a 6-án készített Sentinel-2 képen a táj vöröses színűvé változott. A csúszka elmozdításával össze is lehet hasonlítani a két képet.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2021 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A táj egyébként nyáron, hómentes (és persze felhőmentes) körülmények között is tartogat érdekességet a műholdképeken. A Pic de Soularac keleti oldalán található ugyanis egy nagy külszíni fejtés, ahol zsírkő (talcum) bányászata folyik. A filloszilikátok közé tartozó, magnéziumtartalmú ásványt a kozmetikai és gyógyszerkészítményektől kezdve élelmiszereken át a textil-, gumi- és vegyiparban is széles körben alkalmazzák. A Luzenac közelében működő bányát üzemeltető, világszerte több telephelyet is birtokló vállalat a világ legnagyobb zsírkőtermelője. Ez az 1800 m-es magasságban nyitott bánya évi 400 ezer tonnás mennyiséget ad.

Az ugyanerről a területről nyáron, 2020. augusztus 25-én készült valódiszínes Sentinel-2 műholdképen a tájat uraló zöld és barna színek közül kirí a zsírkőbánya ejtette, bő 2 km átmérőjű nagy tájseb. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Kapcsolódó linkek: