A talajfedés (angolul soil sealing) talán nem széles körben ismert szakkifejezés, de a hatása a legtöbb embert érinti, akik településeken, különösen nagyobb városokban laknak. A lényegét egyszerű megérteni: az ember az építkezései nyomán a talaj felszínét a vizet át nem eresztő anyagokkal – betonnal, aszfalttal, épületekkel – fedi be. Ezzel mesterségesen gátolja a csapadékvíz beszivárgását a talajba. Ez egyrészt felborítja a talaj természetes vízháztartását, rontja a talaj minőségét, a biológiai sokféleséget. Másrészt extrém időjárási események idején, amikor rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik, villámáradásokhoz vezet, mivel a vizet a talaj nem tudja felvenni.
Felismerve a talajfedés és a kapcsolódó problémák súlyosságát, az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával, Ulysses néven olasz vezetéssel egy olyan kutatási projekt indult, amelyben a Földközi-tenger térségének talajfedési mértékét térképezik fel. Ehhez az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel-2 optikai távérzékelő műholdjaitól származó adatokat használnak fel. A kapott 10 m-es felbontású talajfedéstérképek minden eddiginél részletsebben és nagyobb kiterjedésben mutatják meg, hol okozza a legnagyobb gondot a csökkent talajvíz-utánpótlás és a fokozott felszíni vízlefolyás. A kapcsolódó környezeti problémák közt említhetjük az áradásokat, a talajeróziót, a biodiverzitás és a talaj termőképessége csökkenését. De a nagy mértékű talajfedés szoros összefüggésben van a városi hőszigetek kialakulásával is. Itt nem csak a talajfedést okozó épületek és útburkolatok hőtároló hatására kell gondolni, hanem arra is, hogy a talaj lefedése csökkenti a párolgás és a növényzet hűtő hatását. A mediterrán tengerparti területeken a talajromlás – az egyre gyakoribb aszályos időszakokkal és tüzekkel párosulva – növeli az elsivatagosodás kockázatát.
Az ESA Mediterrán Kezdeményezés keretében támogatott Ulysses projekt Sentinel-2 adatokat felhasználva, egységes módszertannal részletes térképeket készít, amelyek a Földközi-tenger teljes partvonalán ábrázolják a talajfedés mértékét. A rendszeres időközönként frissített térképek lehetővé teszik a kutatók számára, hogy aprólékosan nyomon kövessék a talaj vízáteresztő képességének időbeli alakulását. A Planetek Italia vezette konzorcium a 2018–2022 közötti időszakot felölelő térképeket készített. Az adatok alapján az érdekelt vállalatok, szervezetek, hatóságok pontos képet kaphatnak a talajromlás nyomon követéséhez és megelőzéséhez, esetleges beavatkozások megtételéhez. A tudományos eredmények nyomán így keletkezik a gyakorlatban is hasznosítható információ. A közeljövőben a feltérképezést kiterjesztik a part menti területekről a kezdeményezésben részt vevő ESA-tagállamok – Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Görögország – területének egészére is.
Kapcsolódó linkek:
- Az űrből a talajig (ESA)
- Özönvíz Dubajban (Sentinel blog, 2024. április)
- Szárazság Tunéziában (Sentinel blog, 2023. augusztus)