Forró július: tűz és kiszáradt szikes tó

Az Alföld egyik legnagyobb szikes tava a Székkutas (Csongrád-Csanád megye), Békéssámson és Kardoskút (Békés megye) háromszögében található Fehér-tó. A Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozó terület tavasszal és ősszel a vonuló madarak számára fontos tartózkodási hely. Október végén a madarak – darvak, vadludak, récék, partimadarak – akár 80 ezres számban is éjszakázhatnak a sekély vízen. A Dél-Tiszántúl egyik legnagyobb egybefüggő pusztafoltját 1966-ban nyilvánítottak védetté, 1979-ben pedig felkerült a Ramsari Egyezmény védett területei közé – olvashatjuk abban a cikkben, amely nemzeti parki információkat idézve beszámol róla, hogy idén július közepére teljesen kiszáradt a Kardoskúti Fehér-tó, és már meg is megjelentek a területre jellemző, sótűrő növények. A szikes tavaknál a kiszáradás megszokott jelenség, bár az európai Copernicus program egyik Sentinel-2 optikai földmegfigyelő műholdjának képén, a mostani és a tavaly ilyenkori állapotot összehasonlítva jól megfigyelhetjük, hogy 2020 júliusában volt víz a tó medrében.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020, 2021 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A hamisszínes képen a vízfelületet türkiz színnel emeltük ki. A környező szántók az aktuális állapotuktól függően eltérő színű foltokként jelennek meg, például zöld az élő növényzet, sárgásbarna az aratás után visszamaradt tarló, sötétebb barnák a felszántott földek.

Nem csak a Fehér-tó vizének léte vagy hiánya a legfeltűnőbb eltérés a két év hasonló időszakában készült műholdképek között. A friss, 2021-es kép bal felső részén láthatunk egy szabálytalan körvonalakkal rendelkező, kiterjedt területet. Július 8-án ugyanis Székkutas határában mintegy 300 hektár területen perzselte fel a száraz füvet a tűz, amelynek eloltásán a két szomszédos megye több mint 50 tűzoltója órákon át dolgozott. (A tűzzel érintett terület Csongrád-Csanád megyéhez, míg a Fehér-tó területe Békés megyéhez tartozik.)

Kapcsolódó linkek: