Január 1-jén, újév napján megkezdődött az új év, vagyis 2026. Hogy helyről helyre pontosan mikor bontottak pezsgőt az év első másodperceiben, illetve mikor indították az év első tűzijátékait, azt az ott érvényes zónaidő határozta meg. A Föld felszínét többé-kevésbé a földrajzi hosszúsági köröket követve időzónákra osztották fel, amelyeken belül az órák ugyanazt az időt mutatják. A cél, hogy az órák által jelzett idő nagyjából megközelítse az adott térségben a Nap égi járása által meghatározott helyi időt. (Politikai okokból persze lehetnek eltérések, például Kína kelet–nyugati irányú kiterjedése okán akár öt különböző időzónát is lefedne, mégis egységesen a pekingi zónaidőt alkalmazzák az egész országban.)
A nemzetközi dátumválasztó vonal az az egyezményes, főként a 180 fokos hosszúsági kör mentén – de a szigetcsoportoknál sokszor cikcakkban – húzódó vonal a Csendes-óceánon, amely elválasztja a Földet két különböző napon lévő területekre. Így amikor az egyik oldalán már január 1-jét mutat a naptár, akkor a másik oldalán még december 31. van.
A Föld utolsó lakott területe, ahol elkezdődött 2026, Amerikai Szamoa (más néven Kelet-Szamoa) volt. Ez egy öt vulkáni és két korallszigetből álló szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén, nagyjából félúton Hawaii és Új-Zéland között. Nevében az amerikai azért szerepel, mert az Egyesült Államok külbirtoka. A szigetek fővárosa Pago Pago, területe egy híján 200 km², lakossága mintegy 50 ezer fő. Időzónája UTC-11 óra, vagyis a koordinált világidőhöz (Coordinated Universal Time, UTC; ez a korábbi greenwichi középidőt váltotta fel) képest 11 órás lemaradásban van. Magyarország közép-európai időzónájában az órák UTC+1 órát mutatnak, vagyis épp 12 órával járunk előrébb, mint Amerikai Szamoában.
Amerikai Szamoáról szinte lehetetlen egy teljesen felhőmentes optikai műholdképet találni. Ezért egy viszonylag kevéssé felhős, 2025 szeptemberéből származó Sentinel-2 képet választottunk bemutatásra. De hogy a teljes fő szigetet (Tutuila) is láthassuk, mellétettünk egy néhány nappal későbbről származó radaros Sentinel-1 műholdképet is – ez utóbbi természetesen látványos, de hamis színezésben. A kettőt a csúszka elmozdításával lehet összehasonlítani.
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2025 / Copernicus Browser / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Érdekesség a Tutuila délkeleti részén (a képen alul, balra középtájt) látható két hosszú egyenes alakzat. Ezek a Pago Pago nemzetközi repülőtér futópályái, amelyek „belelógnak” a környező lagúnába. A repülőtér az űrrepülés történetébe is beírta nevét. Az amerikai Apollo holdprogram idején ugyanis több űrhajó (Apollo–10, –12, –13, –14 és –17) személyzete a szigetektől néhány száz km-re landolt a Csendes-óceán vizén. Onnan helikopterrel szállították a kabint elhagyó űrhajósokat erre a repülőtérre, mielőtt repülőgéppel Honoluluba (Hawaii) repítették volna őket tovább. (A pontosság kedvéért az Apollo–10 űrhajósait közvetlenül a texasi Ellington támaszpontra szállították át.) Amikor 1970 áprilisában a nevezetes, a Holdra leszállni egy a fedélzeten történt robbanás miatt nem tudó Apollo–13 személyzete visszatért a Földre, Tutuila közelében érkezett meg az óceán vizére. Az űrhajósokat helikopterrel szállították Pago Pago repülőterére, ahol az amerikai szamoai történelem egyik legnagyobb tömege fogadta és halmozta el ajándékokkal őket.
További, ugyancsak az időzónákhoz kapcsolódó érdekesség, hogy a csak mintegy 100 km-rel nyugatabbra fekvő, földrajzi értelemben ugyanehhez a Szamoa-szigetcsoporthoz tartozó két nagyobb sziget, amelyek Szamoa független állam fennhatósága alatt állnak, a dátumválasztó vonal túloldalára esnek. A zónaidő ott UTC+13 óra.
Kapcsolódó linkek
- Amerikai Szamoa (Wikipédia)
- Időzóna (Wikipédia)
- Nemzetközi dátumválasztó vonal (Wikipédia)
- Pago Pago International Airport (Wikipedia)
- A dátumválasztó két oldalán (Űrvilág, 2024. április)
- Ahol először köszöntött be az új év (Sentinel blog, 2018. január)
- A tegnap és a holnap szigetei (Sentinel blog, 2018. február)