Uncategorized

Kevés a jég északon

Pontosabban az Északi-sarkvidéken, az idei év vége előtt. Az Arktisz jégtakarójának kiterjedése már 2025 novemberében is a második legalacsonyabb volt a mérések kezdete óta, és a trend decemberben is folytatódott. Mondhatnánk, hogy a jelenség szokatlan, de az igazság az, hogy elmúlt évek-évtizedek folyamataiba jól illeszkedik. (Ahogy márciusban egy blogbejegyzésben mi is megírtuk, 2025 a Déli-sarkvidék jégtakarója esetében is hasonló rekordot hozott.)

Az EUMETSAT Ocean and Sea Ice Satellite Application Facility (OSI SAF) műholdas mérések alapján készített grafikonja az Északi-sarkvidék tengeri jégtakarójának kiterjedéséről, napi bontásban. A vízszintes tengelyről az idő olvasható le az éven belül, a hónapok megjelölése alapján. A függőleges tengely a jég által borított terület nagyságát mutatja millió km2 egységben. A 2025-ös évet a december 27-én már majdnem teljes kiterjedésű vastag, fekete görbe szemlélteti. A többi szín a korábbi évek görbéinek felel meg, a jobb alsó sarokban látható jelmagyarázat szerinti összeállításban. Jól látható az évszakos hatás, a legkevesebb jég természetesen az északi félteke nyarának végén mérhető. De az is egyértelmű, hogy az 1980-as és 90-es években (lila és kék árnyalatok) még számottevően, 2-3 millió km2-rel nagyobb területeket borított a jég, mint a mostani évtized éveiben (narancs árnyalatok). (Forrás: EUMETSAT OSI SAF)

Az adatok azt mutatják, hogy 2025 decemberének elején az arktiszi tengeri jég kiterjedése az évnek ebben az időszakában megfigyelt legalacsonyabb volt (a fenti grafikonon a fekete görbe az összes többinél lejjebb húzódott). December 17-én az értéket 11,4 millió km2-e becsülték, ami még mindig jelentősen a hosszú távú átlag alatt van.

Az alábbi térkép az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programja éghajlatváltozási szolgálatának (Copernicus Climate Change Service, C3S) adatai alapján készül. Világoskék és fehér színnel mutatja az arktiszi tengeri jég kiterjedését 2025. december 17-én. Összehasonlításul a piros vonal az 1991–2020 közötti decemberi átlagos kiterjedést jelzi, ami világosan szemlélteti, mennyire kevés jelenleg a tengeri jég a Spiztbergák (Svalbard) keleti részén, valamint Kanada északkeleti partvidékén, beleértve a Baffin-öblöt és Hudson-öböl északi részét

 

Az Északi-sarkvidék tengereit borító jégtakaró kiterjedése 2025. december 17-én. (Forrás: Európai Unió / Copernicus Climate Change Service)

A nagy területekre vonatkozó, rendszeres és megbízható műholdas megfigyelések elengedhetetlenek a tengeri jég globális szintű nyomon követéséhez. A C3S által szolgáltatott hosszú távú adatok lehetővé teszik a kutatók számára a trendek azonosítását, az anomáliák azonosítását és az éghajlatváltozás sarki környezetre gyakorolt ​​hatásainak felmérését. Ez szilárd tudományos alapot biztosít az éghajlatkutatáshoz és a megalapozott döntéshozatalhoz.

Kapcsolódó linkek