Az európai Copernicus földmegfigyelési rendszer jövőbeli bővítését jelentő egyik műhold, a Radar Observing System for Europe at L-band (röviden ROSE-L) előkészületeinek jelentős mérföldkövén van túl. Teljes szerkezeti modelljét ugyanis októberben és novemberben öt héten át vibrációs és akusztikus teszteknek vetették alá a Thales Alenia Space Róma közelében található létesítményeiben, Olaszországban. Egyelőre még nem a végleges műholdszerkezetről van tehát szó, bár egyes alkatrészeket ott is fel fognak használni. Annak megépítése előtt meg szeretnének bizonyosodni arról, hogy az űreszköz képes lesz-e ellenállni az indítással járó intenzív rázkódásnak és a Föld körüli pályán való működéssel kapcsolatos igénybevételnek. A próbákat a szerkezet kiváló eredményekkel teljesítette. A tesztkampány valójában már korábban elkezdődött, júliusban a statikus terhelési teszteket a csehországi Brnóban, a SAB Aerospace-nél hajtották végre.
A ROSE-L várhatóan 2028-ban indul, remélt működési élettartama legalább 7 és fél év lesz. Fedélzetén egy L-sávú (az 1,215–1,300 GHz frekvenciasávban működő), az apertúraszintézis elvét alkalmazó radarberendezést (synthetic aperture radar, SAR) visz magával. A tervek szerint szerint 693 km magasan, közel a pólusok fölött húzódó napszinkron pályán fog működni. A fejlesztést az Európai Űrügynökség (ESA) koordinálja, az ipari fővállakozó a Thales Alenia Space. Ők felelősek a műhold- és platformfejlesztésért, a rendszer-integrációért és -ellenőrzésért, valamint az indítás és az üzembe helyezés támogatásáért. Az Airbus Defence and Space tervezi és készíti az L-sávú SAR-berendezést.
A ROSE-L célja a természeti és civilizációs veszélyforrások monitorozása, a földhasználat feltérképezése, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás támogatása, talajnedvesség-adatok szolgáltatása, valamint az Északi-sarkvidék jégtakarójának megfigyelése lesz. Mérései jól kiegészítik majd a Copernicus C-sávú SAR-rendszerének, a Sentinel-1 műholdsorozatnak az adatait. Mivel a hosszabb hullámhosszú L-sávú radar impulzusai képesek áthaladni az erdők lombkoronáján, a ROSE-L javítja a radaros képalkotási képességeket a sűrű növényzettel borított területeken.
A ROSE-L legjobb felszíni felbontása 5–10 m, az üzemmódjától (és így a lefedettségi sávjának nagyságától) függően a visszatérési ideje egy adott terület fölé 3 vagy 6 nap lesz. A talajnedvesség-feltérképezést 25 m2 térbeli felbontással történik regionális léptékű képalkotás esetén, és 50 m2 felbontással globális léptékben. A ROSE-L a tengeri jégtakaró feltérképezését 20 m-es felbontással végzi majd.
A ROSE-L a Copernicus műholdrendszerének bővítésére szánt hat különböző küldetés egyike, elsősorban a szárazföldek megfigyelésére és a vészhelyzetek kezelésére szolgál.
Kapcsolódó linkek
- A ROSE-L vibrációs tesztjei (ESA)
- ROSE-L (ESA SentiWiki)
- Reménybeli új „családtagok” (Sentinel blog, 2020. február)
- A NISAR első radarképei (Sentinel blog, 2025. október)