Január 24-én Brüsszelben tartották az Európai Unió (EU) űrhálózatainak (Space Networks) 2024. évi közgyűlését. Akik nem tudtak személyesen megjelenni, azok természetesen online is követhették az előadásokat. Maguknak az űrhálózatoknak a fogalma eléggé új keletű, hiszen tavaly döntötték el, hogy a jövőben ezen az összefoglaló néven szerepelnek az EU űrprogramjához kapcsolódó, egy ideje mársikeresen működő hálózatok. Az Unió űrprogramjának két zászlóshajója a Galileo és a Copernicus. Az előbbi név az európai műholdas hely- és időmeghatározó rendszert, az utóbbi a földmegfigyelési programot takarja. Az első Galileo tesztműhold 2005-ben állt pályára, az azóta kiépült rendszerből pedig a világ legpontosabb műholdas navigációs rendszere lett. A Copernicus pedig a világon egyedülálló, komplex földmegfigyelési rendszer, amely számos szolgáltatást nyújt, a többféle Sentinel műholdjától származó adatok pedig bárki számára nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetők. A Geo-Sentinel – Magyarországról egyedüliként – a Copernicus Academy hálózatában vesz részt, alapító tagként. A 2017-ben indult kezdeményezésben kutatóintézetek, egyetemek és vállalkozások szövetkeztek arra, hogy a maguk módján és lehetőségeik szerint elősegítsék azt, hogy minél többen megismerjék a Copernicus eredményeit és a benne rejlő lehetőségeket, netán alkalmazzák is a földmegfigyelési adatokat.
Az EU űrhálózatainak első közgyűlésén elhangzott, hogy az immár több mint hét éve működő Copernicus hálózatok figyelemreméltó eredményeket értek el az űradatok használatának elterjesztése és az együttműködés előmozdítása terén – mind Európán belül, mint azon túl. A Copernicus Academy 88, a Copernicus Relays 78 taggal indult. Jelenleg az előbbi hálózatnak 224, az utóbbinak 115 tagja van, összesen 53 országból. A hálózat tagjai a maguk köreiben, szakterületükön és a nyilvánosságban terjesztik a Copernicus programot érintő információkat és tudást a potenciális felhasználók felé. „Nagyon büszkék vagyunk a Copernicus hálózatok eredményeire, és arra, hogy ezek hogyan ösztönözték az innovációt és a növekedést az űrágazatban” – mondta bevezetőjében Julien Turpin, az Európai Bizottság Védelmi és Űripari Főigazgatóságának (DG DEFIS) kommunikációs vezetője. „Ezek a hálózatok segíthetnek nekünk olyan kihívások leküzdésében, amelyek túlmutatnak az országokon és a határokon, mint például az éghajlatváltozás vagy az űrforgalom irányítása.”
Az EU űrstratégiájának átalakítása magával hozta a hálózatok továbbfejlődését. Mivel az Unió űrprogramjának különböző komponensei – a Galileo és a Copernicus mellett a navigációt geostacionárius műholdakról sugárzott kiegészítő jelekkel segítő EGNOS (European Geostationary Navigation Overlay Service), az űreszközök követését célzó SSA (Space Situational Awareness), a biztonságos kommunikáció műholdas rendszerét kiépítő IRIS2 (Infrastructure for Resilience, Interconnectivity and Security by Satellite), valamint a kormányzati műholdas kommunikációs program (GovSatCom) – egységes irányítás alatt működnek, a Copernicus hálózatai is az EU űrhálózatainak részévé válnak. Ez a remények szerint tovább javítja majd a hálózatok általános hatását és elérhetőségét, támogatva az EU űrprogramjának célkitűzéseit.
Az EU űrhálózatainak Brüsszelben tartott közgyűlésén egyebek mellett elhangzottak olyan adatok, mint hogy a Copernicus naponta 25 terabájtnyi nyílt adatot „termel”, hogy az EU gazdaságának mintegy 7%-a függ a globális navigációs műholdjelek elérhetőségétől, és hogy ma már több mint 3 milliárd Galileo-kompatibilis okostelefon működik a világon. Az EU űrprogramjának hatása azonban messze túlmutat ezeken a számokon. Például afrikai és latin-amerikai partnerek részesültek a program által biztosított lehetőségekből. Szóba kerültek a Copernicus nemrég létrehozott tematikus központjai (Thematic Hubs) is. Ezek célja, hogy felhasználóbarát hozzáférési felületeket nyújtsanak a meglévő termékekhez, amelyek az adott felhasználói közösségek számára relevánsak. Össze szeretnék kapcsolni a tudományos ismereteket és a műszaki szakértelmet a speciális felhasználói igényekkel. Téma volt még az EU űrprogramjának az innováció előmozdításában betöltött szerepe, az űrszektorban fenyegető szakemberhiány és a képzés, valamint az európai űrprogram különféle összetevői közötti kapcsolódások kérdésköre is.
Kapcsolódó linkek:
- Az EU Space hálózatok 2024-es közgyűlése (Copernicus Observer)
- Copernicus tematikus központok (Copernicus Observer)
- Megalakult a Copernicus Academy nemzetközi hálózata (Sentinel blog, 2017. január)
- A Copernicus házhoz jön (Sentinel blog, 2017. június)
- Copernicus hálózatok (Sentinel blog, 2022. január)