Uncategorized

Copernicus hálózatok

Az Európai Unió (EU) nagyszabású földmegfigyelési programja, a Copernicus formálisan 2017 eleje óta működteti az önkéntes alapon szerveződő Copernicus Academy és Copernicus Relays hálózatokat, amelyeket összefoglalóan Copernicus Networks néven szoktak emlegetni. Szerepük a Copernicus adatok és szolgáltatások megismertetése, alkalmazásuk előmozdítása az EU tagállamokban és azok határain túl is.

2021. november 23-án és 24-én tartották a Copernicus hálózatok éves közgyűlését. A járványhelyzet miatt 2020 után immár másodszor is virtuális formában, vagyis személyes jelenlét nélkül kellett megszervezni az esemény, amelyre 280-an regisztráltak. Egy ilyen közgyűlés kitűnő alkalom a Copernicus program eredményeinek, jövőbeli új irányainak megismerésére, a mások tevékenységébe való bepillantásra és a kapcsolatok építésére a hálózatokon belül. A virtuális eseményen közel 20, a műholdas földmegfigyelés különféle alkalmazásaiban aktív szervezet kiállítóként is jelen volt, vagyis az interaktív online platformon bővebb betekintést nyújtott tevékenységébe.


Jolanda Van Eijndthoven, az Európai Bizottság Védelmi és Űripari Főigazgatóságnak (DG DEFIS) egységvezetője kifejtette, hogy a Copernicus indulásakor, 2014-ben senki sem gondolta volna, hogy a felhasználói közösség ilyen gyors ütemben fog bővülni. Hét év elteltével a 750 ezret is meghaladja azon szervezeteknek, gazdasági szereplőknek a száma, amelyek a Copernicus szolgáltatásait, adatait a gyakorlatban hasznosítják. Az EU Űrprogramja keretén belül a következő 7 éves időszakra is biztosított a program finanszírozása, ami meglapozza a további bővülés lehetőséget. Egy fordulóponthoz érkeztünk, hiszen az alakuló Copernicus 2.0 alapvető fontosságú lesz az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) és az éghajlatváltozás elleni fellépés (Climate Action) megvalósítása szempontjából.

A virtuális közgyűlés résztvevői előadásokat hallgathattak meg a Copernicus űrkomponensének és a különféle szolgáltatásoknak a fejlődéséről, a tervezett új műholdakról, a következő évtizedre vonatkozó tervekről, valamint az EU űrprogramja további fő elemeihez – például a műholdas helymeghatározó Galileóhoz – való kapcsolódási lehetőségekről.

Kapcsolódó linkek: