Mezőgazdasági célú erdőirtás

A mezőgazdasági áruk globális kereskedelme élemet, üzemanyagot és ipari alapanyagokat juttat el a felhasználókhoz világszerte. A mezőgazdasági termelésnek ugyanakkor negatív környezeti hatásai is vannak. Ezek egyike az erdővel borított területek csökkenése a termelésbe vont területek bővülése miatt. A Földön az erdők eltűnéséért mintegy 90%-ban az új termőterületek bevonása a felelős. A háttérben elsősorban olyan keresett árukra kell gondolni, mint a pálmaolaj, a szója, a kakaó és a marhahús. Hogyan használhatók a műholdas földmegfigyelési adatok az erdőterületek változásának megfigyelésére és az erdőirtás megállítására?

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) becslései szerint az üvegházhatású gázoknak az emberi tevékenységhez köthető kibocsátása mögött 23%-ban a növénytermesztés, erdőgazdálkodás és más földhasználati módok állnak. Ezért az erdők védelme alapvető fontosságú a párizsi klímamegállapodásban vállalt célok teljesítéséhez. Az ENSZ 2021-es klímakonferenciáján a világ tíz legnagyobb mezőgazdasági árutermelője közös kötelezettséget vállalt az erdőterületek csökkenésének megállítására.

A legtöbb cég tisztában van vele, hogy milyen fontos szerepet játszanak az erdők a klímaváltozás elleni küzdelemben és a biodiverzitás fenntartásában. Az elvek világosak, de más dolog az üzleti érdek. Ezért a gyakorlatban a „zéró erdőirtás” és a környezetkímélő módon előállított termékeket forgalmazó ellátási láncok megvalósítása lassan halad.

Európai és amerikai szerzők nemrég a Science Advances folyóiratban publikáltak egy tanulmányt, amelyben kereskedelmi szállítási adatokat, termelési adatokat és műholdas távérzékeléssel nyert adatokat kombináltak, hogy jobban megértsék az árukereskedelem nem mindig átlátható működését. Négy régiót és terméket választottak, amelyek a leginkább köthetők az erdőirtásokhoz: a Dél-Amerikából érkező szóját, az Elefántcsontparton termesztett kakaót, az indonéziai pálmaolajat és a Brazíliából exportált élő marhát. A vizsgált cégek a világkereskedelem mintegy 60%-át adják.

A kutatók úgy találták, hogy a nagy kereskedelmi vállalatok beszerzéseiket általában nem közvetlenül a termelőktől, hanem más közvetítők (szövetkezetek, termelői csoportok, aggregátorok) bevonásával intézik. A szója esetében ez az arány vállalatonként 12–44%, a pálmaolajnál 15–90%, a marhánál 94–99%, a kakaó esetében pedig lényegében 100%. A közvetlen és a közvetett beszerzés között nagy különbség, hogy az utóbbi esetben sokkal nehezebb azonosítani a termék eredeti forrását, és menet közben könnyebben elsikkad az az információ, hogy vajon fenntartható módon állították-e azt elő. A több lépcsőből álló folyamat tehát a fő forrása az átláthatatlan beszerzési láncoknak, s így nehéz követni és számon kérni az erdőirtás csökkentésére vonatkozó vállalások teljesítését is.

A Taï Nemzeti Park (Elefántcsontpart) Nyugat-Afrika egyik legnagyobb kiterjedésű esőerdejével – és ültetvényekkel körülvéve. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A műholdas földmegfigyelési adatok viszont, mint amilyeneket a Copernicus program Sentinel-1 és -2 műholdjai szolgáltatnak, közvetlen és pontos monitorozást tesznek lehetővé, ami a felszínborítás változásait illeti. Az elmúlt években Elefántcsontpart és Ghána területén például hatalmas területeken irtották ki az erdőket. Ez a két ország a világ legnagyobb kakaótermelői közé tartozik. Egy másik, az Ecological Indicators folyóiratban 2021 vége felé megjelent tanulmány épp Copernicus műholdas adatok alapján, optikai és radaros mérések kombinálásával azonosította a kakaóültetvényeket e két országban. Kiderült, hogy a kakaófarmok nagy mértékben benyomultak a védett területekre: a kakaótermő területek mintegy ötödrésze már ott található. A kormányzatoknak és a kakaó felhasználóinak sürgős feladatuk, hogy a folyamatot megfékezzék és elősegítsék a fenntartható kakaótermesztést.

Kapcsolódó linkek: