Nyár a Spitzbergákon

A Norvégiához tartozó Svalbard (bevett magyar nevén, a szigetcsoport legnagyobb tagja után Spitzbergák) Európa egyik legészakibb fekvésű területe. A kontinentális szárazföldtől az Északi-sark irányában félúton fekvő, 62 700 km2 összterületű szigetcsoport kilenc nagyobb és egy sor apró szigetből áll. Az Európai Űrügynökség (ESA) heti földmegfigyelési videósorozatában nemrég egy idén augusztusban készült Sentinel-2 műholdképen mutatták be az érdekes tájat.

(Forrás: ESA)

A kép különlegessége, hogy szinte teljesen felhőmentes körülmények között készült, ami ezen a helyen ritkaságszámba megy. 2022 nyara itt is rekordmeleget, ennek nyomán pedig intenzív jégolvadást hozott. A jócskán a sarkkörön túl, 74° és 81° északi szélesség között elhelyezkedő, jórészt gleccserekkel és hómezőkkel borított Svalbard a Földön a klíma változása által leginkább érintett területek egyike.

A Sentinel-2 műholdképen balra a legnagyobb sziget, a Nyugati-föld (Spitsbergen, 39 ezer km2) látható. Jobb oldal felül az Északkeleti-föld (Nordaustlandet, 14 600 km2), alatta az Edge-sziget (Edgeøya, 5 ezer km2) szerepel még a 2022. augusztus 21-én készült felvételen. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A Nyugati-föld hegyes tája hosszú, mélyen a sziget belsejéig húzódó fjordokkal tagolt. Ezek közül a leghosszabb a nagyjából észak–déli fekvésű, 108 km-es Wijdefjorden, amelynek tengeri kijárata a sziget északi partvidékén van.

A Norvég Meteorológiai Intézet adatai szerint 2022 nyarán az átlaghőmérséklet 7,4 °C volt, az 1991–2020 közötti időszakra jellemző 5,5 °C helyett. A hőhullám okozta jégolvadás következtében jelentős mennyiségű víz jutott a tengerbe, magával szállítva hordalékot is. Ez a türkiz árnyalataival színezte meg a Jeges-tenger vizét. A színpompás látványhoz a tengeri fitoplankton (vagyis mikroszkopikus növényi élőlények) elszaporodása is hozzájárult.

A Nyugati-földön telepítették egyébként a SvalSat (Svalbard Satellite Station) nevű műholdkövető állomást. A Spitzbergák sarkvidéki elhelyezkedése ideális a nagy hajlásszögű, közel poláris pályákon keringő földmegfigyelő műholdakkal, mint például a Copernicus program Sentineljeivel való kommunikációra. Az űreszközök ugyanis minden pálya megtétele alkalmával, nagyjából másfél óránként elrepülnek a terület fölött, alkalmat teremtve az adatok közvetlen lesugárzására.

Kapcsolódó linkek: