Jeles ünnepnapok közeledtével az űrügynökségek kommunikációs szakemberei (is) ellenállhatatlan vágyat éreznek a „kapcsolódáshoz”. Így volt ez az idei Valentin-nap (Bálint-nap, február 14.) előtt az Európai Űrügynökségnél (ESA) is, ahol a hét műholdképét a szerelmesek ünnepének szentelték. Ezt a napot régebben elsősorban az angolszász országokban ünnepelték, de már világszerte egyre inkább elterjedt.
A Valentin-napi műholdképek elválaszthatatlan eleme a szív alak, és az sem árt, ha az piros(as) színben jelenik meg. Az ESA idei képét a Copernicus földmegfigyelési program Sentinel-2 optikai távérzékelő műholdjainak köszönhetjük, a bemutatott táj pedig Egyiptom északi részén található. A szív alakot a Fajjúm-oázis oázis szolgáltatja, amely a fővárostól, Kairótól mintegy 80 km-re délnyugatra fekszik, a Nílus völgyének közelében. Ez egy hatalmas természetes mélyedés. Más egyiptomi oázisokkal ellentétben, amelyeket elsősorban a talajvíz tart fenn, a Fájjum-oázist közvetlenül a Nílus vize táplálja egy csatornán keresztül. Tőle északra a ma sós, sötét színű Kárúni-tó (ókori nevén Moirisz-tó) maradványai láthatók, amely egykor sokkal nagyobb édesvizű tó volt.
A valóságban az oázis természetesen nem ilyen piros, de ez a hamisszínes műholdkép ilyen módon emeli ki a növényzetet, a műhold kamerájának a közeli infravörös tartományba eső sávja felhasználásával. Az általában sivatagos tájtól jól elütő módon maga a Nílus-völgy, valamint északon a folyó termékeny deltavidéke is piros. Így az oázissal együtt olyan benyomást keltenek, mint egy nagy virág, szív alakú levéllel. Kellhet-e ennél jobb Valentin-napi kapcsolódás?
Mivel Egyiptom területének kevesebb mint 3%-a alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, a Nílus deltája fontos termőterület. A táblák foltjai a vörös eltérő árnyalataiban jelennek meg, tükrözve a különböző növényeket, illetve növekedési szakaszokat. Az itteni főbb termények közé tartozik a gyapot, a rizs és a cukornád.
A növényzetet pirossal kiemelő hamisszínes műholdképeken a beépített városi területek szürkék. Itt a legnagyobb „folt” Kairó, a Delta kezdeténél (avagy a képzeletbeli virág szárának tetején). Ha belenagyítunk az eredetileg 10 m-es felbontású képbe, sok más érdekesség mellett a gízai piramisok is kiszúrhatók a város délnyugati szélén, a sziklás fennsíkon. (Az egyiptomi piramisokról egy tavalyi, műholdképpel illusztrált blogbejegyzésünkben már írtunk.)
A műholdkép jobb oldalán a Szuezi-csatorna is látható, amely a Földközi-tenger partján fekvő Port Szaídtól a Vörös-tenger északnyugati ágáig, a Szuezi-öbölig húzódik. A világ egyik legfontosabb vízi útjaként a Szuezi-csatorna közvetlen kapcsolatot biztosít a Földközi-tenger és az Indiai-óceán között.
Kapcsolódó linkek
- Szerelmes üzenet fentről – Egyiptom Sentinel-2 műholdképen (ESA)
- Fajjúm-oázis (Wikipédia)
- Sivatagi „gabonakörök” Egyiptomban (Sentinel blog, 2019. április)
- Sivatagi mezőgazdaság Egyiptomban (Sentinel blog, 2025. július)
- Piramisok a sivatagban (Sentinel blog, 2025. augusztus)
- Az eltorlaszolt Szuezi-csatorna és a műholdképek (Sentinel blog, 2021. április)