Újabb földcsuszamlás Norvégiában

Posted on

Idén júniusban mi is beszámoltunk egy Norvégia északi részén történt földcsuszamlásról, amikor egy néhány száz méter széles partszakasz a rajta levő építményekkel a tengerbe csúszott. Akkor szerencsére áldozatok és sérültek nem voltak, a katasztrófában jórészt hétvégi házak voltak érintettek.

Nem úgy december 30-án a hajnali órákban (4 óra körül), amikor az ország délkeleti részén, a Gjerdrumhoz tartozó Ask településrészen több mint egy tucatnyi épület, lakóházak alatt szakadt be a talaj. Az első jelentések szerint legalább tízen megsérültek, egy valaki súlyosan, és 11 további embert eltűntként tartottak nyilván. Ők lehet, hogy nem tartózkodtak otthon, de akár a sár és romok közé is kerülhettek. A kutatást az időjárás, a sötétség és a további balesetveszély nehezítette. A helyszín a norvég fővárostól, Oslótól nem messze, mintegy 30 km-re északkeletre található. A rendőrség több mint 900 embert kitelepítését rendelte el az év utolsó előtti napján.

Ask településrész déli felén egy hatalmas kráter keletkezett, benne a földdel együtt lecsúszott házakkal. Közvetlenül a gödör pereménél további épületek láthatók ezen a helikopterről készített légi fotón. A földcsuszamlás napjának délutánján két másik ház is beledőlt a kráterbe. (Kép: Norwegian Rescue Service / NTB / via Reuters)

Norvégiában viszonylag gyakoriak a földcsuszamlások, de ez a mostani az elmúlt időszak történetében a legnagyobbak közé tartozik. Ahogy korábban arról ugyancsak írtunk, Norvégiában nyilvánosan elérhető egy a Copernicus program Sentinel-1 radaros földmegfigyelő műholdjainak adatain alapuló, műholdradar-interferométeres (InSAR) módszerrel elkészült országos felszínmozgástérkép. Az InSAR Norway adatbázisban a mostani katasztrófával érintett területre rápillantva azonban nem látszik semmi különös: Ask épületei az elmúlt néhány év adatai alapján viszonylag stabilnak mutatkoztak (a térképen zöld színnel jelölt pontok) – igaz, hogy a legfrissebb elérhető feldolgozott adatok 2019-ből származnak. Ez rávilágít arra is, hogy a műholdradaros módszerrel kimutatott felszínmozgási adatok önmagukban nem „mindenhatók”, helyes értelmezésükhöz a műholdas radarmérések geometriájától kezdve a helyi geológiai és talajviszonyok ismeretéig sok egyéb fontos információra is szükség lehet.

Az InSAR Norway felszínmozgási adatbázis alapján nem látszott nyilvánvaló előjele ennek a mostani jelentős földcsuszamlásnak. A színes pöttyök különböző egyedi radaros szórópontokat jelölnek, amelyek állandóan feltűnnek a sűrűn ismételt radarmérések során. Itt jellemzően építményekhez tartoznak. Egy-egy pont mögött egy több évre visszanyúló mozgástörténet áll. A műholdirányú mozgás átlagos sebességét a színskála mutatja mm/év egységben. A december 30-ai földcsuszamlással érintett házak a terület déli részén, a térképen középen, alul helyzkednek el. (Képernyőkép: InSAR Norway)

A Sentinel-1 műholdpáros egyik tagja még a katasztrófa reggelén, röviddel az esemény után áthaladt a terület fölött. Alább ezt a december 30-án készített radaros amplitúdóképet hasonlítjuk össze az ugyanilyen irányú előző két átvonulás idejéről, 6 és 12 nappal korábbról származóval. A radarképeken világos színnel, több-kevesebb intenzitással az erősebb, illetve gyengébb visszaverődést produkáló felszínek, például építmények, kopár felszíndarabok látszanak. Ahonnan egyáltalán nem érkezik vissza radarjel a műhold irányába, ott sötét foltokat látunk. Az ugyanarról a területről alkotott három képhez három különböző alapszínt (vörös, zöld és kék) rendeltünk, s így összegeztük azokat. Ezzel a módszerrel feltűnnek a változások.

A vörös (2020. december 18.), zöld (december 24.) és kék (december 30.) kombinált Sentinel-1 radarkép kb. 3,5 fél km széles területet ábrázol, de nem túl finom, 5 × 20 m felbontással. A legutolsó adatok nem egészen 3 órával a földcsuszamlás utánról származnak. A fehértől elütő erős színek a radarvisszaverő felületben történő rövid távú változásokra engednek következtetni. A helyszín behatóbb tanulmányozásához, akár az épületek azonosításához ajánljuk a Google térképét. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Az Ask földcsuszamlás sújtotta házainak környékét mutató kombinált radarképen, alul középen valóban megjelent egy nagy kiterjedésű, intenzív kék folt, vagyis december 30-án új helyekről szóródtak vissza a műhold felé a radarjelek. Emellett a legfeltűnőbb alakzat középtájt balra egy nagyon fényes, fehér folt, egy kereszt közepén. Ez utóbbi zavaró képződményt az érzékelő túlcsordulása okozza, annyira intenzív a beérkező jel – feltehetően egy nagy felületű, a műhold által lebocsátott jelek beérkezési irányára éppen merőleges állású háztetőről való visszaverődés révén. A fehér szín pedig a jelenség változatlanságára utal, hiszen mindhárom időponthoz tartozó alapszín egyenlő mértékben keveredik benne.

Kapcsolódó linkek: