Uncategorized

Polinyja

2020 májusában készült az alábbi Sentinel-3 műholdkép a Jeges-tenger egy részletéről, Kanada északi partjainál, Grönlandtól keletre. A szárazföld középtájt, amelynek partjaira érdemes figyelni, az Ellesmere-sziget. A nyílt tengert és a tengerszorosokat is jég borítja, de a szigettől északra sötét színével feltűnik egy kiterjedt terület – mérete Luxemburgéval vetekszik –, amely mentes a jégtől. A jelenség orosz eredetű neve polinyja, és épp azt jelenti, ami a műholdképen látható: nyílt víz egy olyan helyen, amelyet általában jégpáncél borít.

Grönlandtól és az Ellesmere-szigettől északra található az a terület az északi sarkvidéki tengeri jégtakaróban, amely a legidősebb és legvastagabb jégréteggel rendelkezik. A várakozások szerint itt fog utoljára elolvadni a több éven át kitartó jégtakaró, vagyis ez lesz a végső menedéke a jégtől függő állatfajoknak. Vannak ugyanakkor arra utaló jelek, hogy itt is vékonyodásnak indult a jég, így egyre kevésbé lesz ellenálló a nyári olvadásnak. Egy kanadai kutatócsoport a Geophysical Research Letters folyóiratban publikálta azt a tanulmányt, amelyben beszámolnak a térségben a műholdas képek korszakában eddig látott első polinyja megjelenéséről.

Polinyja az Ellesmere-sziget közelében, ahol hagyományosan az északi félteke legvastagabb tengeri jegét szokták mérni. A valódi színeket mutató kép a Copernicus program egyik Sentinel-3 műholdjával készült. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2021 / feldolgozás: EU DEFIS)

A cikk szerzői szerint egy intenzív és tartós sarkvidéki anticiklon következtében létrejövő szokatlan széljárás okozta a jég megolvadását. Hasonló időjárási helyzetet visszamenőleg 1988-ban és 2004-ben is találtak, és véleményük szerint a jégvastagság általános csökkenése miatt a nyílt vízfelületek megjelenése a jövőben egyre gyakoribbá válhat, még a 2020. májusinál kevésbé extrém időjárási körülmények között is.

A klímaváltozás, amelynek a szerzők szerint a megfigyelt jelenség is az egyik következménye, az északi sarkvidéki régiót a Föld más területeinél is súlyosabban érinti. Mindennek pedig hatása lesz – és már van is – az egész északi félteke időjárási folyamataira. Az Európai Unió nemrég fogalmazta meg az Arktisz védelmére irányuló új stratégiáját.

Kapcsolódó linkek: