A Copernicus első műholdja túl a tervezett élettartamán

Az Európai Unió (EU) földmegfigyelési programjának műholdjait, a Sentinel sorozat tagjait az Európai Űrügynökség (ESA) készíttette el és állíttatta Föld körüli pályára. Ezek közül a legelső a Sentinel-1A jelű volt. Az apertúraszintézis elvén működő radaros távérzékelő műholdpáros első tagja 2014. április 3-án startolt Francia Guyanából, egy orosz Szojuz hordozórakétával. A műhold annak az évnek augusztusában érte el a számára kijelölt, a felszín felett 693 km magasan húzódó, az egyenlítői síkhoz képest 98,18°-os hajlásszögű (vagyis közel poláris) pályát, amelyen keringve alig 100 perc alatt tesz meg egy kört a Föld körül. A műhold pályája a forgó Föld egy adott helyéről megfigyelve 12 naponta ismétli magát, ugyanakkor a pályán haladva a felszálló és a leszálló szakaszokon is lehet vele méréseket végezni, sőt a radaros technikából adódóan az éjszakai félteke fölött repülve is használható a felszín leképezésére. (Az ugyanilyen alakú pályán keringő, de mindig a Föld átellenes oldala fölött repülő, azonos felszereltségű Sentinel-1B révén a műholdpáros 6 napos visszatérési időt garantál. A Sentinel-1B két évvel később csatlakozott társához.)

2014. október 6-án zárult a Sentinel-1A beüzemelése, akkor kezdődött meg a szolgálatszerű, nyilvános adatszolgáltatás. A Copernicus program műholdas mérési adatai minden felhasználó számára szabadon hozzáférhetők. Mivel a műhold névleges működési élettartama 7 év volt, immár a ráadásidejét tölti. Egyelőre szerencsére nincs jele annak, hogy a közeljövőben meghibásodna, így minden remény megvan arra, hogy még évekig szolgálatban maradhat.

Montázs a Sentinel-1 eredményekből a páros első műholdjának 7 éves működési évfordulója alkalmából. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2014–2020 / feldolgozás: ESA/Norut–SEOM Insarap, Planetek Rheticus Service/GEP, CNR-IREA & BRGM/ENVEO, CCI & FFG)

Túlzás nélkül állítható, hogy a Sentinel-1A-val új korszak kezdődött a műholdradaros földmegfigyelésben. A Copernicus program pedig – a többi, egymást jól kiegészítő típusú űreszköze révén is – a világ legnagyobb földmegfigyelési adatszolgáltatójává nőtte ki magát. Jelenleg nyolc különböző Sentinel műhold üzemel.

A radaros Sentinel-1 műholdpáros adatainak alkalmazási területei igen széles körűek, a tengeri jég monitorozásától kezdve a hajók detektálásán, az árvizek megfigyelésén keresztül egészen a felszínmozgások pontos méréséig terjednek. Korábbi blogbejegyzéseinkben száznál is több (!) alkalommal találkozhattak olvasóink érdekes és fontos Sentinel-1 hírekkel, alkalmazásokkal, műholdképekkel. Ezeket a lap jobb oldalán látható címkefelhő megfelelő címkéjére kattintva tudják böngészni. Külön kiemeljük, hogy a Geo-Sentinel által elkészített, egyedülállóan átfogó és pontos, Magyarország egész területének 2014 és 2021 közötti felszínmozgását leíró adatbázis is Sentinel-1 méréseken alapul.

Mire elérkezik a Sentinel-1A „nyugdíjazásának” ideje, akkorra a sorozat következő darabjának, a Sentinel-1C-nek kell majd átvennie a feladatát, hogy a Copernicus radaros műholdpárosa működésének folytonossága ne szakadjon meg. Felbocsátása 2022-ben várható. (Később a Sentinel-1B helyére az -1D jelű műhold lép.)

A tesztelés alatt álló új Sentinel-1C műhold radarantennája a szerelőcsarnokban, oldalnézetből. A Föld körüli pályán kinyitva a berendezés hossza 12 m. (Kép: Airbus)

Kapcsolódó linkek: