Az öreg kutya nem tanul új trükköket – tartja a mondás, de ez igazából a kutyákra sem igaz, hát még a földmegfigyelő műholdakra! Erre szolgált példával az európai Copernicus földmegfigyelési rendszer több mint egy évtizede pályán levő első, A jelű optikai Sentinel-2 műholdja. A Sentinel-2 műholdpáros kiöregedő első tagjának pótlására 2024-ben bocsátották fel a Sentinel-2C-t. Jelenleg ez utóbbi, valamint a 2017-ben indított Sentinel-2B alkotja az operatív műholdpárost. Eközben az Európai Űrügynökség (ESA) szakemberei a továbbra is működőképes Sentinel-2A segítségével új módszerek és megoldások kikísérletezésébe kezdtek.
A Sentinel-2 műholdak fedélzeti kamerája (Multispectral Imager, MSI) 13 különböző látható és infravörös sávban végzi megfigyeléseit, amelyek célja a nappali földfelszín szisztematikus, szolgálatszerű fényképezése. Nemrég, tavaly decemberben azonban a műszert a Föld éjszakai oldala felett repülve is bekapcsolták, hogy lássák, hogyan teljesít a sötétben. Az eredmények meglepően jónak bizonyultak, ami biztató hír a jelenleg fejlesztés alatt álló Copernicus Sentinel-2 Next Generation küldetés számára.
Amikor a Sentinel-2A műholdat 2015-ben felbocsátották, az fontos mérföldkőnek számított: nagy (akár 10 m-es) felbontású multispektrális optikai földmegfigyelési adatokat szolgáltatott egy 290 km széles sávban, mindezt az Európai Unió Copernicus programja adatpolitikájának megfelelően teljesen szabad és ingyenes hozzáféréssel. Az adatokat széles körben alkalmazzák a Föld változó tájainak – a szárazföldek belsejének és part menti régióinak – megfigyelésére, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a vízgazdálkodás támogatására. Ezeken felül a Sentinel-2 információkkal szolgál a tengerek élővilágáról, a metánkibocsátásról és a változó sarki jégről is.
A műholdak képalkotó berendezései normális esetben éjszakai áthaladáskor ki vannak kapcsolva, ugyanis a felszínről vagy a felhőzetről visszaverődő napfény híján nincs mit detektálniuk. A jelenlegi Sentinel-2 holdakat – beleértve a még felbocsátásra váró Sentinel-2D-t is – nappali képalkotásra tervezték. Az utánuk következő Sentinel-2 Next Generation viszont bizonyos régiók felett repülve éjszakai fényképezést is végez majd.
Az alábbi képek azt igazolják, hogy a Sentinel-2A is képes használható éjszakai felvételeket készíteni. Ilyenkor természetesen szükség van valamilyen erősebb fényforrásra. Ilyenek lehetnek például a kőolajmezőkön égő gázfáklyák, az erdőtüzek, a nagyvárosok fényei, de akár az éjszaka dolgozó halászhajók lámpái is.
A szakemberek elégetten nyugtázták, hogy eredményesen sikerült feszegetniük a Sentinel-2A képességének határait, hogy felmérjék az éjszakai képalkotás technikai megvalósíthatóságának lehetőségét. Az éjszakai üzemmódhoz, a kamera működtetéséhez természetesen elektromos energia is szükséges, viszont ilyenkor a Föld árnyékában repülve azt a napelemekkel nem tudják előállítani. A kísérletezés tehát megterhelte az idős de még mindig jó állapotban levő műhold akkumulátorait.
Kapcsolódó linkek
- Kísérletek a Sentinel-2 éjszakai üzemmódjával (ESA)
- Folytassa, Sentinel-2A! (Sentinel blog, 2025. február)