Külszíni fejtés és felszínmozgás

Posted on

Nemrég elkészítettük Magyarország első műholdradaros felszínmozgási adatbázisát és térképét, a Copernicus program Sentinel–1 műholdjainak 2014 októbere és 2020 szeptembere között végzett apertúraszintézises radarészleléseinek interferometrius módszert alkalmazó feldolgozásával. Az országos adatbázis mintegy 12 millió helyen, átlagosan 100 különböző időpontból származó, közel másfél milliárdnyi mozgásadatot tartalmaz. A térkép mellett készült egy kisatlasz is, amely a technika alapjai mellett néhány érdekes területre fókuszálva részletesebben is bemutatja az egyedülálló stabilitás- és mozgásvizsgálati adatbázis néhány alkalmazását.

A példák között bemutatott egyik helyszín Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekszik, Bükkábrány és Csincse községek között. Itt jelenleg is külszíni lignitfejtés folyik, ennek hatása pedig látványosan megmutatkozik a felszín – s vele együtt az építmények – mozgásában.

Csincse és tágabb környezete felszínmozgási térképe (balra fent), magának a településnek a mozgásviszonyai (jobbra lent), valamint az egyik kiválasztott pont részletes mozgástörténete Sentinel–1 adatok alapján, 2015 és 2019 között. A jobb oldalsó színskála az átlagos éves műholdirányú elmozdulás sebességét mutatja. Csincsén előfordulnak akár 1-2 cm/éves értékek is, a kiválasztott pontra vonatkozó grafikon alapján még a süllyedés gyorsulásáról is meggyőződhetünk. (Kép: Geo-Sentinel, adatok: Copernicus, háttér: Google Earth)

A Csincse környezetében lévő bányaüreg esetében 60 méternél mélyebbre kell vinni a talajvízszintet, hogy a külszíni lignitfejtésben termelni lehessen. Pumparendszer működtetésével vízmentesítenek, azaz kiszivattyúzzák a talajból a szükséges mélységig a vizet, ezért az szárad, a pórusnyomás csökken, a talaj kompaktálódik: a terület süllyed. Ahogy a bánya fejtése közeledik a településhez, a felszín süllyedésének mértéke ennek megfelelően gyorsul, amit a radaros szórópontok elmozdulásainak idősorai jeleznek (lásd a fenti példát). Amint látható, a már rekultivált nyugati részen, Bükkábránynál a szivattyúzás leállásával, a fejtés beszüntetésével a vízszint lassan visszaáll és a talaj emelkedni kezd.

Alább a Copernicus program másik, optikai műholdfelvételeket készítő műholdpárosa, a Sentinel–2 segítségével is képet alkothatunk róla, mi történt az elmúlt években a külszíni fejtés helyszínén. A négy év különbséggel, 2016-ban, majd 2020 őszén készített két, valódi színeket mutató műholdképet a csúszka elmozdításával hasonlíthatjuk össze. Valóban látható, hogy míg a fejtés keleti irányba, Csincse felé terjedt, addig a nyugati oldalon, Bükkábrány határában már tapasztalható a rekultiváció eredménye.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016, 2020 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A 2020-as képen, a tájseb északnyugati szélén, a korábbi meddőhányó rekultivált területén már jól kivehetők annak a napelemparknak a táblái, amelyet 2019-ben állítottak itt üzembe a a Mátrai Erőmű Zrt. leányvállalatának, a Bükkábrányi Fotovoltai­kus Erőmű Projekt Kft.-nek 5,4 milliárd forintos beruházásában. 22,6 MW beépített névleges kapacitásával ez lett az ország legnagyobb napelemes erőműve. Az éves termelés mintegy tízezer háztartás átlagos éves villamosenergia-igényét képes fedezni.

Kapcsolódó linkek: