23 éven át a klímaváltozás, most a koronavírus teheti tönkre a fríz nemzeti korcsolyaünnepet – olvashatjuk a 444.hu cikkének címében, amelyben sok érdekesség található a Hollandia északnyugati részén fekvő Frízföldön hagyományosan megrendezett, a világon egyedülálló maratoni korcsolyaversenyről. Idén február első felében az elmúlt évekhez képest hosszú ideig tartó, kemény fagyok vannak Nyugat-Európában, így Hollandiában is. Ez pedig akár lehetővé is tehetné a verseny megrendezését, aminek feltétele, hogy a 11 frízföldi városon át vezető, csatornákon és tavakon haladó útvonalon a jégpáncél mindenütt legalább 25 cm vastagra hízzon. Idén azonban ha a kemény tél össze is jönne, a koronavírus-járvány miatt hozott gyülekezési korlátozások miatt biztosan nem tarthatják meg a versenyt a hagyományos formájában, amikor akár húszezres tömeg is elindulhat a kb. 200 km hosszú táv teljesítésére.
Az Elfstedentocht neve is a 11 városra utal: az útvonal a fríz fővárosból, Leeuwardenből indul és oda is érkezik vissza. A verseny nem csak egy sportesemény, amelynek távját a legjobb korcsolyázók mintegy 7 óra alatt teljesítik, hanem egyúttal egy népünnepély, egy fokozatosan eltűnő életforma ünnepe is. A helyi korcsolyázó hagyományokra építve a versenyt ebben a hivatalos formájában, rögzített szabályokkal 1909 óta rendezik meg. Később Frízföldön túlról, Hollandia egész területéről érkeztek a résztvevők.
Leeuwardenen kívül a másik tíz történelmi fríz város, amelyeken az Elfstedentocht útvonala áthalad, Sneek, IJlst, Sloten, Stavoren, Hindeloopen, Workum, Bolsward, Harlingen, Franeker és Dokkum. Ez utóbbit, a Leeuwardentől északkeletre fekvő Dokkumot (középen fent) és környékét mutatjuk be az alábbi, február 14-én készült Sentinel-2 műholdképen. A valódi színeket visszaadó téli kép mellett egy fél évvel korábban, tavaly augusztusban készült nyári Sentinel-2 kép is látható, összehasonlításukat megkönnyíti, ha a csúszkát elmozdítjuk. Míg a nyári képen a csatornák sötét szalagokként futnak a jellemzően mezőgazdasági táblákkal tarkított tájon, addig a februári állapotban ezek befagyott felszínét fehér hó takarja.
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020–2021 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Legutóbb 2012-ben voltak majdnem megfelelőek a körülmények a verseny megrendezéséhez, de akkor néhány szakaszon mégsem érte el a jég vastagsága a kellő mértéket. Utoljára még a múlt században, 1997-ben sikerült megtartani a versenyt. Az Elfstedentocht első ötven évében még 11-szer fagytak be eléggé a csatornák és tavak Frízföldön, de azóta már csak négyszer (1963-ban, 1985-ben, 1986-ban és 1997-ben) sikerült megtartani a nagy érdeklődéssel várt hagyományos futamot. Az elmúlt száz évben Hollandiában 3,5 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, a klímaváltozás miatt egyre kisebb a valószínűsége, hogy összejön egy kellően kemény tél. A becslések szerint 2050-ig legfeljebb egy-két megfelelő alkalom adódhat, utána már annyi sem…
Kapcsolódó linkek:
- 23 éven át a klímaváltozás, most a koronavírus teheti tönkre a fríz nemzeti korcsolyaünnepet (444.hu)
- Elfstedentocht (Wikipédia)
- Holland jég (Sentinel blog, 2018. március)