Borneóra, Délkelet-Ázsia egyik trópusi szigetére látogatunk az európai Copernicus földmegfigyelési program egyik Sentinel-1 radaros műholdjának hamisszínes képével, az Európai Űrügynökség (ESA) kalauzolásában.
Borneó a világ harmadik legnagyobb szigete. Három ország, Brunei, Malajzia és Indonézia osztozik a területén. A képen látható terület Indonézia Kelet-Kalimantán tartományának egy részét fedi le. Keletre a Makassar-szoros található, amely egy keskeny átjáró a Csendes-óceán nyugati-középső részén.
Az alábbi radarkép 2025. március 31-én készült, a színezéshez a vízszintes és függőleges polarizációjú radarimpulzusokkal készített felvételeket használták fel. Az eltérő színek a felszínborítás különböző típusait jellemzik, a sárga például a sűrű növényzetet és erdőket, a kék pedig a vizet. A szigeten a tájat erdők uralják, számos apró tóval tarkítva, amelyek sötétkék foltként jelennek meg. A fehéresebb zónák a nagy radarvisszhangot produkáló beépített területekre utalnak, a települések főként a képen ábrázolt területen átfolyó Mahakam folyó mentén helyezkednek el. A tartomány fővárosa, Samarinda, a folyó északi partján látható. A radarimpulzusokat jól visszaverő hajók fényes pontokként tűnnek fel a folyó vizében és a tengerben is.
A Mahakam mellékágak egész labirintusát alakítja ki, mielőtt egy nagy és összetett deltatorkolaton keresztül a Makassar-szorosba ömlik. A területen jellemző a mezőgazdaság és az akvakultúra, különösen a garnélatenyésztés. A vizes élőhelyeken nagy kiterjedésű mangrovemocsarak találhatók.
A tengervíz eltérő színeit elsősorban az eltérő szélviszonyok okozzák. A világosabb területeken (a bal oldalán, a kép közepe táján) erősebb a szél, jobban felkorbácsolja a hullámokat, amelyekről nagyobb intenzitású radarjel szóródik vissza a műhold irányába. A tenger felszínén, különösen a világosabb kék területen belül látható, különálló zöldes foltok egy nagyobb csapadékrendszeren belüli elkülönülő esőcellák. Ezek mérete változó lehet, a kis, helyi záporoktól a nagyobb, kiterjedtebb esőzésekig. Mivel az esőcellákat könnyű észrevenni műholdas radarképeken, a kutatók ezeket a képeket az időjárás megfigyelésére is felhasználják.
Kapcsolódó linkek
- Kelet-Kalimantán, Borneó – Sentinel-1 radarképen (ESA)
- Borneó (Wikipédia)
- Ahonnan a pálmaolaj jön (Sentinel blog, 2019. augusztus)