Uncategorized

Északi-csatorna

Skócia és Észak-Írország tájaira és a szigetek között húzódó Északi-csatornához kalauzol bennünket az Európai Űrügynökség (ESA) földmegfigyelési sorozatában bemutatott Sentinel-1 radaros műholdkép. A kép természetesen hamisszínes, színezéséhez a műholdról kibocsátott és a felszínről visszaszóródó radarhullámok polarizációs tulajdonságait használták fel. Ezzel a feldolgozási technikával egyes felszíntípusok tulajdonságait tudják kiemelni.

Az Északi-csatorna egy idei Sentinel-1 radaros műholdképen. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A legszűkebb részén 22 km széles Északi-csatorna az Ír-tenger és az Atlanti-óceán északi része között teremt vízi kapcsolatot. A képen balra (nyugatra) Észak-Írország, jobbra (keletre) Skócia területe látható. Ezzel a színezéssel a szárazföldek a zöld és sárga árnyalataiban mutatkoznak. A világosabb foltok erősebb radarvisszhangra, így sűrűn beépített településekre utalnak. A skót oldalon a legnagyobb város Glasgow (jobbra fent, a Clyde folyó torkolatánál). A csatorna túlpartján Észak-Írország fővárosa, Belfast tűnik fel világosabb foltként.

A vízfelületek kékek. A tengeren a mintázat a hullámzás mértékére vonatkozó információt kódol. Minél hullámzóbb a vízfelület, annál jobb a radarvisszaszóró képessége. (A nyugodt vízfelületről nem a műhold irányába verődnek vissza a függőlegeshez képest oldalirányba lebocsátott impulzusok.) Mivel az apertúraszintézis elvén műkoödő radaros földmegfigyelő műholdak – így a Coperniucus program Sentinel-1 holdjain is – érzékenyek a hullámzás mértékére, és a hajókról, illetve bójákról végzett mérések lefedettsége korlátozott, a műholdas adatokat a tengeri hullámzás megfigyelésére és előre jelzésére is használják. Ezt az információt például a hajósok, valamint a kikötők és a tengeri fúrótornyok üzemeltetői tudják jól használni.

A csatorna mindkét partján fekvő szigetek területén számos tavat fedezhetünk fel, ugyancsak kékben. A legnagyobb közülük a közel 400 km2-es Lough Neagh, Belfasttól mintegy 30 km-re nyugatra.

A kép jobb alsó részén, az Ír-tengerben fekszik a Man-sziget, amely nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit koronafüggőségek közé tartozik. Területe 572 km2, lakossága mintegy 85 ezer fő.

Kapcsolódó linkek: