Aszály Békésszentandrásnál

Történelmi mélyponton a vízállás a békésszentandrási duzzasztónál – olvashattuk a napokban a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság információjára hivatkozó hírekben. Az idei nyár nem csak Magyarországon, de egész kontinensünkön extrém hőséget és szárazságot hozott, így nem meglepőek a nap mint nap érkező hírek aszályról, kiszáradó tavakról, levegő- és felszínhőmérsékleti rekordokról, kiterjedt erdő- és bozóttüzekről. Ezek sorába tartozik a békésszentandrási duzzasztó helyzete is.

Békésszentandrás Békés megye nyugati csücskében, Szarvas szomszédságában, a 44-es főút mentén fekszik. A településnél folyó Hármas-Körös egyúttal Szolnok megye határát is kijelöli. A vízügyi igazgatóság szerint a Körösök vízrendszerében kialakult kedvezőtlen hidrológiai viszonyok, illetve a térséget sújtó aszály következtében folyamatos vízszintcsökkenés tapasztalható – vagyis ha tovább tart a csapadékhiány, lesz még rosszabb is… Mindenesetre a még a két világháború között létesült békésszentandrási duzzasztó alsó felszíni állomásánál a korábban mért legkisebb vízszint 1982. december 4-én –200 cm volt. Idén július 24-én az új minimum vízállás –201 cm lett.

Az alábbi egyik Sentinel-2 műholdkép 2020. július 23-án, a valóságoshoz közeli színekben mutatja Békésszentandrás (alul középtájt) és Szarvas (jobbra) térségét. Fent húzódik a Hármas-Körös, valamint attól délre jól felismerhetők a holtágak kanyarulatai. A szóban forgó duzzasztómű a kép közepe táján található. Ami feltűnő, az a környező mezőgazdasági táblák jellemzően fakó, sárgásbarna színe. Ez is összefüggésben van az aszállyal, amit jól szemléltet az ugyanerről a területről két évvel korábban készített Sentinel-2 műholdkép. A kettőt a csúszka elmozdításával hasonlíthatjuk össze.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020, 2022 / Sentinel Hub / GeoSentinel)

Elkészítettünk egy olyan képet is, amely a normalizált vegetációs index (NDVI) értékei alapján, három egymás utáni év – 2020, 2021 és 2022 – július végi adataiból állt össze. Ehhez a 2020. július 28-án, 2021. július 23-án és 2022. július 23-án a Sentinel-2 műholdas adatokból előállított NDVI térképekhez rendre a vörös, zöld és kék alapszíneket rendeltük. Így színes foltokként tűnnek fel a minden évben más-más állapotban levő táblák. A vízfelületek az NDVI térképeken nem jelennek meg, így a folyó és holtágai, valamint a halastavak vízfelszíne kitűnik a színes ábrázolásból. Ugyanígy jól elkülönülnek a beépített városi területek.

(Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020–2022 / Sentinel Hub / GeoSentinel)

A vegetációsindex-képeken annál sötétebb egy pixel, minél több az annak megfelelő felszíndarabon a zöld növényzet. A 2022-es NDVI képet a szokatlan aszály és az emiatt hamar kiszáradt növényzet következtében a világos (fényes) pixelek uralják. Így aztán nem véletlen, hogy a kombinált hároméves színes képre leginkább a kékes árnyalatok a jellemzőek: idén volt ugyanis a leggyérebb a növényzet július végén, a korábbi két év azonos időszakával összevetve. A legsötétebb – tehát a mindhárom évben hasonlóan növényborította – foltok például az ártéri erdők.

Kapcsolódó linkek: