Az ismét aktív indonéziai Anak Krakatau vulkán esete újabb emlékeztető arra, hogy a vulkánkitörések hatása messze túlterjedhet egy tűzhányó közvetlen környezetén. A Jáva és Szumátra között, a Szunda-szorosban fekvő aktív vulkán szeptember 4-én lépett tartós kitörési szakaszba, amely mintegy 25 órán át tartott. A kitörés során jelentős mennyiségű vulkáni gáz került a légkörbe, amelyet néhány nappal később már az űrből is jól lehetett követni.
Az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel-5P műholdjának szeptember 6-i mérései az Anak Krakatau környezetében a kén-dioxid (SO2) erősen megemelkedett koncentrációját mutatták ki. A vulkáni eredetű gázfelhőt a légáramlások nyugat felé, az Indiai-óceán fölé sodorták, ahol az a kitörés helyétől több száz kilométeres távolságig volt követhető. Ezt szemlélteti az alábbi kép, amelyen a kén-dioxid legnagyobb oszlopsűrűségét a narancs és piros árnyalatok jelölik.
A kén-dioxid a vulkánkitörések egyik legjellegzetesebb gázösszetevője, ezért koncentrációjának és terjedésének műholdas mérése sokat elárul egy-egy kitörés légköri hatásáról. A magasba jutó SO2 a légkörben kémiai átalakulásokon mehet keresztül, és szulfátaeroszolok képződéséhez vezethet. A nagy és kellően magasra hatoló kitörések esetében ezek az aeroszolok a napsugárzás egy részének visszaverésével akár az éghajlatra is hatással lehetnek. A mostani esemény szerencsére nem tűnik ennyire nagyszabásúnak.
A vulkáni gáz- és porkibocsátás megfigyelésének közvetlenebb gyakorlati jelentősége is van. A hamu és gázok veszélyt jelenthetnek a légi közlekedésre, miközben a felszín közelében a levegő minőségét is ronthatják. A műholdas megfigyelések különösen fontosak az óceánok vagy ritkán lakott területek fölött, ahol a hagyományos földi mérőhálózatok csak korlátozott információval szolgálnak. A Sentinel-5P épp erre alkalmas. A műhold fedélzeti műszere nagy területeken képes feltérképezni számos légköri nyomgáz, köztük a kén-dioxid eloszlását.
Az Anak Krakatau történelmi okból is különleges helyet foglal el a Föld vulkánjai között. Nevének jelentése „a Krakatau gyermeke”, vagyis az egykori legendás Krakatau helyén alakult ki. A térséget napjainkban is igen aktív vulkanizmus jellemzi, így folyamatos megfigyelése nemcsak tudományos szempontból érdekes, hanem a környező, sűrűn lakott indonéz területek és a környék légi közlekedésének biztonsága miatt is.
Kapcsolódó linkek
- Az indonéziai Anak Krakatau vulkán kitörése (EU Space)
- Az Anak Krakatau Sentinel-3 műholdképe (ESA)
- Sentinel-1 a Krakatau fölött (Sentinel blog, 2018. december)
- Kén-dioxid-felhő Etiópiából (Sentinel blog, 2025. november)
- A Sentinel-5P első eredményei (Sentinel blog, 2017. december)