Kelet-Ukrajnában, a Dnyeper (Dnyipro) folyón létesített Nova Kahovka-i víztározó gátja június 6-án (kedden) hajnalban egy robbanás következtében átszakadt. Az orosz–ukrán háborúban szemben álló felek kölcsönösen egymást vádolják ugyan a rombolásért, de több jel mutat arra, hogy az orosz hadsereg ellenőrzése alatt levő erőműben belső robbanás történt, a gát sérülése pedig nagyobb, mint amekkorát talán elő akartak idézni.
Bár az okok egyelőre nem világosak, a következmények annál inkább. A Dnyeper Európa negyedik leghosszabb folyója. A kahovkai vízerőmű gátjának építése a szovjet időkben, 1950-ben kezdődött és 1955-ben fejeződött be. A létesítményt 1956-ban avatták fel. Míg az idei év elején még kifejezetten alacsony volt a tározó feltöltöttsége, a gátszakadás idején a valaha volt legnagyobb vízszintet mérték. Emiatt az áradás is a lehető legsúlyosabb következményekkel jár. Most mintegy tíz Balaton térfogatának megfelelő víz zúdul a Dnyeper alsó folyása mentén fekvő településekre. Közel 100 településről van szó, ahonnan több tízezer embert kell evakuálni, miközben a harcok is folytatódnak…
Számos nagy felbontású műholdkép látott már napvilágot a gátszakadás helyszínéről és környékéről. Vannak olyan jelek is, hogy már a végzetes gátszakadás előtti napon, június 5-én hiányzott a gát egy darabja. Mi most az európai Copernicus földmegfigyelő program valamivel kisebb, 10 m-es felszíni felbontású, de nyilvánosan hozzáférhető képeiből mutatunk olyanokat, amelyek közvetlenül a katasztrófa előtt, illetve utána készültek. A képek a csúszka elmozdításával hasonlíthatók össze.
Az első Sentinel-2 optikai műholdképpár tagjai június 5-én, illetve 8-án készültek, s a valódi színeket adják vissza. Bár a második időpontban nem volt teljesen tiszta az égbolt a kahovkai gát fölött, azért így is egyértelműen látszik a súlyos sérülés és az, hogy a gát (középen) fölött (a képen jobbra) lecsökkent, alatta pedig megnövekedett a vízszint: a tározóban nagy területek kerültek szárazra, míg a gát alatt a kiömlő víz elöntötte a part menti területeket.
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
A másik képpár a tározó déli (a Dnyeper folyásiránya szerinti bal oldali, orosz megszállás alatt levő) partján, feljebb épült zaporizzsjai atomerőművet és környékét mutatja. Az erőmű gátakkal körbevett hűtővíztározója a Dnyeper felduzzasztott vizéből kapná az utánpótlást, de a két műholdkép összehasonlítása, a szárazra kerülő partok jól mutatják, mennyire lecsökkent a vízszint a gátszakadás után két nappal. A jelentések szerint akár el is lehetetlenülhet az atomerőmű működtetése, bár más források ezt nem tartják valószínűnek.
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Kapcsolódó linkek:
- Gátszakadás előtt és után (Űrvilág, 2023. június 7.)
- Kahovkai vízerőmű (Wikipédia)
- Zaporizzsjai atomerőmű (Wikipédia)
- A Kahovka-gát összeomlása (Wikipedia)