Nem ismerős ez a földrajzi név? Ne lepődjön meg, a szóban forgó csendes-óceáni szigetországot általában Nauru néven ismerik. Már akik ismerik, ugyanis a Föld harmadik legkisebb területű önálló állama alig nagyobb, mint 21 km², lakosainak lélekszáma 12 ezer körüli. A közelmúltban egy alkotmánymódosítás miatt került be a hírekbe. Eszerint az ország neve az egykori gyarmatosítók által adott Nauru helyett mostantól Naoero Köztársaság. A történtektől és a szigetországról többet is lehet olvasni a Telex hírportál augusztus eleji cikkében.
Mi most – szokásunkhoz híven – egy műholdképet mutatunk az Egyenlítőtől csupán mintegy fél fokra délre fekvő mikronéziai szigetről. A valódi színeket visszaadó képet idén július 27-én készítette a Copernicus program egyik Sentinel-2 optikai földmegfigyelő műholdja. Legalább a sziget fölött nem akadályozzák felhők a „betekintést”, azok csak a közelben, az óceán fölött gomolyognak.
Az ovális alakú korallszigetet egyfejta gyűrűként egy korallzátony veszi körbe, a nyugati oldalon épült kikötőbe egy azon át nyitott átjárón keresztül juthatnak be a hajók. A sziget belsejét egykor vastag foszfátréteg borította, amely a tengeri madarak hosszú időn át felhalmozódott ürülékéből alakult ki. Amilyen lassan gyűlt össze a madárürülék, olyan gyorsan megszabadultak tőle: a múlt század közepén intenzív bányászatba kezdtek. A nyersanyagot ugyanis jó áron lehetett értékesíteni a világpiacon. A készlet azonban kimerült, mára a sziget legnagyobb része meddőhányóvá változott. Az egykor munka nélkül is hihetetlen életszínvonalon élt – emiatt például extrém módon el is hízott – lakosság életkörülményei manapság sokkal szerényebbek. A gazdaság fénykora az 1980-as évek elejére esett, ebben az évszázadban már inkább hanyatlónak mondható. A foszfátbevételek a rossz befektetések révén elúsztak.
A népesség főleg a partvonal néhány száz méteres körzetében lakik. A 65 m-es legmagasabb „csúccsal” rendelkező szigeten pedig a klímaváltozással kapcsolatos tengerszint-emelkedés miatt is okkal nyugtalankodhatnak. A műholdképen, a sziget délnyugati részén jól kivehető a repülőtér hosszú, egyenes bő 2 km hosszan elnyúló futópályája.
Kapcsolódó linkek