A becslések szerint ennyi (forintban kifejezve, jelenlegi árfolyamon mintegy 4,1 milliárdnyi értékű) gázt égetnek el a Gazprom egyik cseppfolyósított földgázt (liquefied natural gas, LNG) előállító telephelyén, a finn határhoz közel, a Szentpétervártól északnyugatra, a Leningrádi terület Viborgi járásában fekvő Portovaja üzemben. A létesítmény a Finn-öböl partján épült. Szakértők szerint ez az a gáz, amelyet korábban Németországba exportáltak az Északi Áramlat-1 vezetéken keresztül. Most azonban az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború és az azt követő nyugati szankciók következményeképp a földgázexport akadályokba ütközik. A kitermelt gázzal azonban kezdeni kell „valamit”, így ha értékesíteni nem lehet, hát elégetik… A Rystad Energy nevű cég elemzése szerint minden nap 4,34 millió köbméter földgáz válik így az enyészetté, miközben hatalmas mennyiségű szén-dioxid és korom kerül a levegőbe. Ez utóbbi még az északi-sarkvidéki jégtakaró olvadására is hatással lehet, hiszen a fehér jégfelülethez képest a bekormozott felszín nem annyira veri vissza, sokkal inkább elnyeli a nap hősugárzását.
A BBC híradását egy olyan Copernicus Sentinel-2 műholdképpel illusztrálták, amelyen az infravörös sugárzás kiemelésével nyilvánvalóvá válik a gázégetés ténye. A Pierre Markuse által kifejlesztett algoritmust mi is használtuk a Sentinel Hub EO Browser alkalmazásában, hogy megmutassuk a helyszínt. A csúszkás összehasonlításhoz a 2022. augusztus 14-i hamisszínes műholdkép mellé egy egy évvel korábbi, majdnem felhőmentes 2021. augusztus 4-i – tehát még a háború kezdete előtti – képet választottunk. Akkor jól láthatóan még nyoma sem volt az intenzív hőhatásról árulkodó sárga-narancsvörös foltnak.
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2021, 2022 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Az első gyanús jelekre a határ finnországi oldalán lakók lettek figyelmesek. Nyár elején hatalmas lángok jelentek meg a látóhatár közelében. Portovaja egy kompresszorállomás közelében található, ahol az orosz Gazprom a tenger alatt, Németország felé kiépített Északi Áramlat-1 vezetékbe pumpálja a gázt. Július közepe óta a gázszállítás akadozik. Az orosz fél technikai problémákra hivatkozik, a németek viszont politikai okokat gyanítanak a háttérben. Júniustól kezdve tapasztalható a megnövekedett hőkibocsátás az állomásról, amelyet műholdas távérzékelési módszerekkel egyszerűen tetten lehet érni.
A felesleges földgáz elégetése műszaki vagy biztonsági okokból bevett szokás a feldolgozó állomásokon, de ennek az égetésnek a nagyságrendje jóval meghaladja a szokásos mértéket. Ráadásul június közepe óta a jelenség állandósult. (A felhőmentes Sentinel-2 optikai műholdképeken június elején még nem látható az intenzív fáklyázás nyoma.)
Kapcsolódó linkek: