A dél-franciaországi Montady város közelében található Étang de Montady a középkori földterület-rekultiváció figyelemre méltó példája. Eredetileg egy lefolyástalan tó, egy vizes élőhely volt, amelyet a 13. században lecsapoltak. A közhiedelem szerint a vizigótok építették. A népcsoport – más néven a nyugati gótok – latin eredetű nevének amúgy semmi köze a vízhez. Sőt valójában a korábban a környéken élt vizigótoknak sincs köze a Montady-tó lecsapolásához, azt szerzetesek és gazdag béziers-i földbirtokosok kezdeményezésére végezték el az 1200-as évek közepén.
Az egy központi gyűjtőpontnál összefutó árokrendszerrel lecsapolt területből termékeny mezőgazdasági parcellák váltak, de az alakjuk máig is őrzi az évszázadokkal korábban kialakult, „napsugaras” mintázatot. A különleges formájú táblák a műholdképeken is tisztán kivehetők, amint azt az alábbi hamisszínes Sentinel-2 kép is illusztrálja.
A középpontba összefolyó vizet tizenhat függőleges, egymástól kb. 80 m-re elhelyezkedő aknán keresztül egy földalatti átereszbe vezetik. A középkori vízépítési munkák egyik nagyszerű példáját a korabeli népességrobbanást követő termőföldigény hívta létre.
Kapcsolódó linkek
- Étang de Montady, Dél-Franciaország (EU Copernicus)
- Étang de Montady (Wikipedia)