Azt a vidéket, amely 2019-ben és 2020-ban a kiterjedt erdőtüzei miatt került világszerte a figyelem középpontjába, idén márciusban heves esőzés és a nyomában érkező árvíz sújtotta. A tározók megteltek, a folyók kiöntöttek, több ezer embert kellett kitelepíteni.
Az alábbi kép Ausztrália délkeleti részén Új-Dél-Wales állam egy részletét, a Csendes-óceán partvidékét mutatja. Alapja két műholdradaros amplitúdókép, amelyek a Copernicus program egyik Sentinel-1 műholdjával készültek. A radaros műholdképeknek általában nagy hasznát lehet venni az elöntött területek kiterjedésének felmérésében, ami a mentési és katasztrófa-elhárítási munkát segíti. Ráadásul a radar „keresztüllát” a felhőzeten is, amely ilyenkor jellemzően eltakarja a tájat az optikai földmegfigyelő műholdak kamerái elől.
Az európai Copernicus program vészhelyzetekben rendelkezésre álló szolgáltatását (Copernicus Emergency Management Service, EMS) március 20-án riasztották, hogy elsősorban a Sentinel-1 adatok alapján gyorsan elkészítsék az elöntött területek térképét. Az EMS feladata, hogy különböző típusú természeti csapások és az ember által előidézett katasztrófahelyzetek – az árvizek mellett például tüzek, földcsuszamlások, földrengések, vulkánkitörések, trópusi viharok, szárazság, ipari balesetek – esetén segítséget nyújtson a védekezésben és a helyreállításban.
Kapcsolódó linkek:
- A rekordméretű ausztráliai árvizek Sentinel-1 képen (ESA)
- Copernicus Emergency Management Service
- Egyre súlyosabbak a tüzek Délkelet-Ausztráliában (Sentinel blog, 2020. január)
- Bozóttüzek Kelet-Ausztráliában (Sentinel blog, 2019. november)
- Árvíz Jakartában (Sentinel blog, 2020. január)
- Árvizek Észak-Olaszországban (Sentinel blog, 2019. november)