Januári hőhullám Európában

Az év szokatlanul magas hőmérsékletekkel kezdődött kontinensünkön. Ez egyrészt jó hír, hiszen a fűtési költségeken sokat meg lehet takarítani, ami különösen kedvező fejlemény egy energiaválság idején. A természet megszokott rendje azonban igencsak felborult. Számos országban pozitív hőmérsékleti rekordok dőltek és dőlnek meg. A témával az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának honlapja is foglalkozott, műholdképekkel illusztrálva […]

Sarm es-Sejk

Ezekben a hideg decemberi napokban utazzunk el melegebb éghajlatra – még ha csak virtuálisan is… A turisták körében népszerű egyiptomi Sarm es-Sejk üdülőváros (angol átírással Sharm El-Sheikh) volt a helyszíne novemberben az ENSZ COP27 klíma-csúcstalálkozójának. A világ vezető politikusai az iparosítás előtti szinthez képest 2,4–2,6 Celsius-fokos átlagos hőmérséklet-emelkedés hatásairól, az azokhoz való alkalmazkodás lehetőségeiről, valamint […]

Malaspina morénái

Alaszka délkeleti részén, a Yakutat-öböltől nyugatra található a Malaspina, a világ legnagyobb ún. előtéri gleccsere (piedmont glacier). Egy hatalmas kiterjedésű, kerek alakú jéglebenyről van szó, amely szétterül a környező sík vidéken, miután a völgy, amelyből ered, véget ér. Ilyen típusú gleccserek, amelyek meredek falú völgyekből folynak és sík vidéken (nem közvetlenül a tengerben) végződnek, az […]

Gleccserek végveszélyben

A Föld gleccserei az éghajlatváltozás következtében maguk is nagy változáson – gyorsuló ütemű olvadáson – mennek keresztül. A gleccserek eltűnése katasztrofális hatással lehet a helyi és a távolabbi közösségekre és a biodiverzitásra. A gyors jégolvadás miatt módosul az ivó- és öntözővíz rendelkezésre állása, rövidesen hiány alakulhat ki. Megnő az áradások, földcsuszamlások, más természeti katasztrófák előfordulásának […]

Nyár a Spitzbergákon

A Norvégiához tartozó Svalbard (bevett magyar nevén, a szigetcsoport legnagyobb tagja után Spitzbergák) Európa egyik legészakibb fekvésű területe. A kontinentális szárazföldtől az Északi-sark irányában félúton fekvő, 62 700 km2 összterületű szigetcsoport kilenc nagyobb és egy sor apró szigetből áll. Az Európai Űrügynökség (ESA) heti földmegfigyelési videósorozatában nemrég egy idén augusztusban készült Sentinel-2 műholdképen mutatták be az […]

Olvadéktavak Grönlandon

Tavasszal és nyáron, amikor a levegő felmelegedik és a grönlandi jégmezőt magasabb szögben éri a beeső napfény, olvadéktavak alakulnak ki a jég tetején. Az olvadékvízből álló tavak mind a szárazföldet borító, mind a tengeri jégtakarón megjelenhetnek. Az alábbi Sentinel-2 műholdképen türkiz színű foltokként láthatók. Amikor a gleccserek felszínén megolvad a hó és a jég, a […]

Ötből egy eltűnt

Németország területén eddig öt gleccsert tartottak számon, de ez idei forró nyár egyikük sorsát végképp megpecsételte. A Schneeferner a Zugspitze csúcsától délre, nyugatról keleti irányba lejtő felületen kialakult kettős gleccser, a Reintal völgy felső részén – olvashatjuk a vonatkozó Wikipédia oldalon. A kettős gleccser megjelölés immár a múlté, a Schneeferner déli részéről a napokban a […]

Kiszáradt horgásztó

Ha nyár, akkor a tűzesetekről és szárazságról szóló bejegyzések kerülnek többségbe blogunkon. Mindkettő „hálás téma” a műholdfelvételek számára – sokkal kevésbé a természeti csapások elszenvedőinek. Az idei nyáron különösen sok ilyen hír érkezik, legyen szó akár Nyugat- és Dél-Európáról, akár Magyarországról. Július elején lehetett olvasni a hírt, hogy teljesen kiszáradt a Bicsérd központjában elhelyezkedő horgásztó. […]

Rekordhőmérsékletek az Északi-sarkvidéken

Az eddigi nyár nem csak kontinensünk mérsékelt égövi tájain, de a sarkkörön túl is hőhullámokkal jellemezhető. 2022 júniusában az Északi-sarkvidéken is számos hőmérsékleti rekord dőlt meg. Norvégia legészakibb részén például előfordult +32 °C levegő-hőmérséklet, amekkorát ott korábban még soha nem mértek. Az alábbi Setinel-2 műholdkép június 29-én készült, és a Copernicus program honlapján bekerült a […]

Klímaváltozás egy szempillantásra

Budapest alább látható „klímavonalkódja” 1979 és 2019 között mutatja az éves hőmérsékleti trendeket. A színek az 1981 és 2010 közötti átlaghoz, mint hosszú távú referenciához viszonyítva jelzik az eltéréseket. Balról jobbra haladva minden függőleges csík egy-egy újabb év hőmérsékleti anomáliáját ábrázolja. A színskála a –1,8 °C-tól (sötétkék, 1980-ban) a +1,9 °C-ig (bordó, 2014 és 2019) […]