Ismeretterjesztés

  • Lützerath: egy német falucska esete a külszíni fejtéssel

    Nemrég a magyarországi hírekbe is bekerült a Németországban, azon belül is Észak-Rajna-Vesztfália tartomány nyugati csücskében épült Lützerath település neve. A hír szomorú apropója a klímaaktivisták tiltakozása volt. A hatóságoknak hat napba került, mire letörték a megmozdulást. A tömegtüntetésről az ott megjelent, világszerte ismert svéd klímaaktivistát, Greta Thunberget is elvitték a rendőrök.

    A tiltakozás oka, hogy Lützerath házait lebontásra ítélték. A falucska közeljövőbeli eltűnését a föld színéről az kényszerítette ki, hogy a mellette üzemelő lignitbányát bővíteni szeretné a tulajdonosa, az RWE energetikai óriáscég. A barnakőszenet külszíni fejtéssel termelik ki. Bár Lützerath utolsó lakója már tavaly októberben kiköltözött a házából, a klímaaktivisták szimbolikus jelentőségűnek ítélték a falucska január 11-én indult megsemmisítését és tiltakozásul bevették magukat az elhagyott épületekbe. Közülük az utolsókat végül január 16-án sikerült elszállítania a rendőrségnek. A megjelent több száz aktivista a levegőt szennyező szénalapú villamosenergia-termelés és a külszíni bánya bővítése ellen emelte fel a szavát. A helyszínen több mint tízezres tömegtüntetés is volt, a nagy létszámú rendőri erővel való összecsapásokban legalább 70 rendőr és 90 tüntető is megsérült.

    Az európai Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-2 optikai műholdjainak felvételein az apró Lützerath (a település a kép közepén) alig, a jelenleg mintegy 7 km hosszú és 4 km széles bányagödör annál inkább feltűnő. A nagyobb település a kép bal szélén középtájt Erkelenz, amelyhez közigazgatási értelemben Lützerath is tartozik (tartozott). Érdekes összehasonlítani két, közel 6 év időkülönbséggel készült műholdképet. Ezt alább a csúszka elmozdításával könnyen meg is tehetjük. Jól látható, hogy 2016 óta mennyivel húzódott nyugat felé a külszíni fejtéssel érintett terület, de az is kivehető, hogy a keleti oldalon a tájseb rekultivációja megkezdődött. A most Lützerathot „elnyelő” bányagödör útjába korábban például a mezőgazdasági táblák mellett egy út is belekerült, annak a 2022 végi Sentinel-2 képen már nyoma sincs, alóla kitermelték a lignitet.

    Egy 2016 és egy 2022 végi, valódi színeket visszaadó Sentinel-2 műholdképen Lützerath és a közelében levő lignitbánya. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016, 2022 / Sentinel Hub / GeoSentinel)

    Kapcsolódó linkek:

  • 2022 meleg éve

    Véget ért az előző év, rendelkezésre állnak a hőmérsékleti adatok. Ezek alapján az európai Copernicus program klímaváltozással foglalkozó szolgálata (Copernicus Climate Change Service, C3S) közzétette az elemzését. Eszerint az év során több hőmérséklettel kapcsolatos rekord is megdőlt. A nyár különösen forró volt, Nyugat- és Észak-Európában intenzív és hosszan tartó hőhullámok nehezítették a lakosság életét, okoztak vízhiányt és befolyásolták kedvezőtlenül a mezőgazdasági termelést. A témához kapcsolódó hírekről több alkalommal is beszámoltunk blogbejegyzéseinkben. Júniusban például a kora nyári délnyugat-európai hőhullámról írtunk, júliusban az Északi-sarkvidék rekordhőmérsékleteiről és a hazai aszályról is szó volt, augusztusban pedig először a Velencei-tó, majd az Ipoly és a Duna alacsony vízállásáról szóltunk, Sentinel műholdképeket használva illusztrációul.

    A C3S adatai szerint 2022 ősze is melegebb időjárást hozott az átlagosnál, az évszak a harmadik legmelegebb volt a hosszú távú feljegyzések alapján. Ráadásul a tél eleje sem a nagy hidegekről marad emlékezetes Európában. Összességében a kontinens számára 2022 a valaha volt második legmelegebb évnek bizonyult. Izland kivételével mindenhol az 1991 és 2020 közötti átlagot meghaladó éves átlaghőmérsékleteket mértek. Különösen Délnyugat-Európában, Franciaország és Spanyolország területén volt súlyos a helyzet. Mindezt az alábbi térképről is le lehet olvasni, amely a műholdas módszerrel jól mérhető felszínhőmérséklet (tehát nem az időjárás-jelentésekben megszokott levegő-hőmérséklet) anomáliáit ábrázolja 2022-re. Ahol a fehértől eltérő színt látunk, ott mind melegebb volt az átlagosnál, a narancs és vörös árnyalatait a jobb felső sarokban látható színskála segítségével válthatjuk Celsius-fok értékekre.

    (Forrás: Európai Unió, C3S adatok)

    Kapcsolódó linkek:

  • Januári hőhullám Európában

    Az év szokatlanul magas hőmérsékletekkel kezdődött kontinensünkön. Ez egyrészt jó hír, hiszen a fűtési költségeken sokat meg lehet takarítani, ami különösen kedvező fejlemény egy energiaválság idején. A természet megszokott rendje azonban igencsak felborult. Számos országban pozitív hőmérsékleti rekordok dőltek és dőlnek meg. A témával az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának honlapja is foglalkozott, műholdképekkel illusztrálva a jelenséget a nap képe rovatban. Az első Sentinel-2 kép a svájci Altdorf települést és környékét mutatja. Itt újév napján 19.2 °C csúcshőmérsékletet mértek, de éjszaka sem mutatott a hőmérő 16.1 °C-nál kevesebbet!

    2023. január 1-jén nyárra jellemző hőmérsékletelket mértek a svájci Alpokban, Altdorfban. (Forrás: Európai Unió, Copernicus Sentinel-2 műholdkép)

    A szokatlanul enyhe időjárással együtt ezen a télen Európában a hóesés is a megszokottnál gyengébb mind az Alpok, mind a Pireneusok területén. Ez a síközpontok üzemeltetői és a síelni vágyó közönség szempontjából rossz hír. A hóval való felszínborítás kitűnően követhető optikai műholdképekkel, mint amilyenek az alábbi, valós színeket mutató Sentinel-2 képek.

    Ax-les-Thermes környéke a Pireneusok francia részén, 2021 és 2022 decemberének végén. (Forrás: Európai Unió, Copernicus Sentinel-2 műholdkép)

    A hóborítottságra vonatkozó adatok a klímakutatás számára nagy jelentőséggel bírnak. A Copernicus felszínfigyelő szolgáltatása (Copernicus Land Monitoring Service, CLMS) adattermékei között hó- és jégborítottsági térképek is szerepelnek az EU tagországainak és együttműködő államainak (összesen 38 országnak) a területére, 20 m-es felszíni felbontással, Sentinel-2 műholdas mérések alapján.

    Ahogy minden műholdas távérzékeléssel nyert információ, úgy a Copernicus adatok is alapvető szerepet játszanak az éghajlati jelenségek és hatásaik monitorozásában, a változások objektív követésében.

    Kapcsolódó linkek:

  • Champagne, a pezsgő hazája

    Elérkezett az óév utolsó napja. A 2022-es évtől egy olyan műholdképpel köszönünk el, amely a szilveszteri pezsgőzésre emlékeztet.

    A pezsgő olyan borszármazék, amelynél a bor második érése magában a palackban megy végbe. (Nem tévesztendő össze az ún. tankpezsgővel, ahol a bor szénsavtartalmát növelő erjedés nagy tartályokban történik. Ez utóbbi eljárás sokkal gyorsabb és gazdaságosabb, tehát a végtermék is olcsóbb – feltehetően olvasóink nagy többsége is ilyen itallal köszönti majd éjfél után az új esztendőt.) A hagyományos champagne-i módszer a Párizstól kb. 160 km-re keletre található híres borvidékről származik. Sok nyelvben a pezsgő elnevezésében is megjelenik a borvidék neve, de az uniós jogszabályok védelmet nyújtanak az eredetinek: a champagne elnevezést csak az innen származó pezsgőkre lehet használni.

    Az alábbi színes, foltvarrásra emlékeztető képet három Sentinel-2 műholdkép különleges kombinációjával állítottuk elő. Az ábrázolt terület a champagne-i borvidék egy részét is magában foglalja. Magukat az eredeti méréseket 2022 tavaszán, nyarán, illetve őszén végezte a Copernicus program egyik Sentinel-2 optikai távérzékelő műholdja. A több hullámhosszon készült felvételekből először a növényzet állapotára jellemző vegetációs index (NDVI, normalized difference vegetation index) térképét állítottuk elő. Ez a vörös és közeli infravörös tartományban végzett méréseken alapul, és minél „sötétebb” rajta egy folt, annál erőteljesebb a felszínt beborító fotoszintetizáló, egészséges növényzet jelenléte. Utána mindegyik képhez a három alapszín, a vörös, a zöld és a kék egyikét rendeltük, végül a képeket összegeztük. A különböző intenzitású összetevőkből álltak elő az itt bemutatott kép színei.

    A Champagne borvidék egy részletét mutató kombinált Sentinel-2 NDVI térkép. A 2022. április 17-én, július 11-én és október 9-én készült vegetációsindex-képekhez rendre a vörös, zöld és kék színeket rendeltük. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

    A mezőgazdasági művelés alatt álló táblákon az eltérő évszakokban más és más a növényzet állapota, ezt a változatosságot tükrözik a markánsan eltérő színek. Ahol egyáltalán nem jellemző a növényborítás – ilyenek például a beépített városi területek, az utak, a folyók –, ott a kombinált képen fehér(es) színeket látunk. A területet átlósan átszelő, kanyargó folyó a Marne. Két nagyobb település a partjain Châlons-en-Champagne (jobbra lent) és Épernay (balra fent). Ezzel ellentétben a feketéhez közelítő sötét színű foltok olyan területeket jeleznek, ahol mindhárom időpontban volt markáns növényborítás, ilyenek például az erdők. A színezés a narancshoz közeli árnyalatokkal emeli ki Épernay környékén a szőlőültetvényeket. Egyszerűen arról van szó, hogy az áprilisi műholdfelvételek idején a szőlőtőkéken még nem volt sok levél.

    Boldog új évet!

    Kapcsolódó linkek:

  • Bioetanolgyár Dunaföldvárnál

    Nemrég részletes cikkben mutatta be a Telex hírportál a Pannonia Bio Zrt. dunaföldvári üzemét. A nagyságához képest kevéssé ismert létesítményben állítják elő az Európában felhasznált bioetanol mintegy 5%-át. A 20 másodpercenként 1 tonna kukorica feldolgozására képes üzem elsősorban bioüzemanyagot gyárt, de az alapanyagból termel még állati takarmányt, élelmiszer-alapanyagot és biogázt is. A cég elsősorban Magyarországon megtermelt kukoricát dolgoz fel, a termékek értékesítésénél viszont az export a jellemző.

    Az európai Copernicus földmegfigyelési program első optikai távérzékelő műholdja, a Sentimnel-2A 2015 júniusában állt pályára. Azonos felszereltségű, egy 13 látható és infravörös hullámhosszon működő, akár 10 m-es felszíni felbontásra képes kamerát magával vivő társa 2017 márciusában követte. A Copernicus adatok bárki számára szabadon és ingyenesen hozzáférhetők. A Sentinel-2 műholdak elég régóta vannak pályán ahhoz, hogy szembetűnő időbeli változásokat figyelhessünk meg a segítségükkel.

    Alább egy friss, valamint egy régebbi, 2016. decemberi, valódi színeket mutató, felhőmentes körülmények között készült Sentinel-2 képet hasonlíthatunk össze a csúszka elmozdításával. A kép közepén Pannonia Bio Zrt. bioetanol-gyártó telephelye, Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű üzeme látható, amely a két műholdkép készítése között eltelt 6 év alatt jelentős mértékben fejlődött, kiterjedt.

    (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

    Középen az északról dél felé folyó Duna látható, amelynek a jobb partján, Dunaföldvár északi részén épült fel az üzemkomplexum. Nyugaton (a képen balra) a Dunával nagyjából párhuzamosan futó M6-os autópálya feltűnő, alul az 52-es útnak a Dunaföldvárt Solttal összekötő hídja is befért a képkivágásra. A bioetanolgyárral szemben, a folyó bal partjától egy kicsit távolabb a település Dunaegyháza. A figyelmesek a Solti-Duna holtágát is felismerhetik a műholdképeken.

    Kapcsolódó linkek:

  • Sarm es-Sejk

    Ezekben a hideg decemberi napokban utazzunk el melegebb éghajlatra – még ha csak virtuálisan is…

    A turisták körében népszerű egyiptomi Sarm es-Sejk üdülőváros (angol átírással Sharm El-Sheikh) volt a helyszíne novemberben az ENSZ COP27 klíma-csúcstalálkozójának. A világ vezető politikusai az iparosítás előtti szinthez képest 2,4–2,6 Celsius-fokos átlagos hőmérséklet-emelkedés hatásairól, az azokhoz való alkalmazkodás lehetőségeiről, valamint az üvegházhatású légköri gázok kibocsátásának csökkentéséről tanácskoztak. Az Európai Űrügynökség (ESA) földmegfigyelési videósorozatában ebből az alkalomból mutatták be a környékről készült Copernicus Sentinel-2 műholdképet.

    (Forrás: ESA)

    Sarm es-Sejk a Sínai-félsziget délkeleti csúcsánál épült, egyúttal annak legnagyobb települése. A Vörös-tenger partján, az Akabai-öböl bejáratánál fekszik. A homokos tengerpartot és a búvárkodást kedvelő turisták nagy számban látogatnak ide, a helyiek fő megélhetési forrása az élénk idegenforgalom. A part mentén szállodák, éttermek, bárok sorakoznak.

    A látványos, felhőmentes Sentinel-2 műholdképen jobbra fent az Akabai-öböl egy részlete látható. Itt van a Föld egyik legmelegebb és legnagyobb sótartalmú tengervize. A helyszín ideális a búvárkodáshoz. A korallzátonyok gazdag élővilága kimeríthetetlen látvánnyal szolgál az ide látogatóknak. A műholdképen a kék és a türkiz különböző árnyalatai a víz eltérő mélységét adják vissza: a világosabb helyeken a legsekélyebb a tenger.

    Az egyiptomi Sarm es-Sejk és környéke egy valódi színeket visszaadó műholdképen, amelyet a Sentinel-2 páros egyik tagjával készítettek. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

    A sivatagos szárazföldi területeket a drapp és barna színek uralják. A sötétebb színű, hosszabb egyenes szakaszok az utak hálózatát jelzik. Ha a kép részleteibe is bepillantunk – hiszen a Sentinel-2 műholdak legjobb felszíni felbontása 10 m-es –, akkor láthatunk például kiterjedt napelemes erőműveket, amelyek a villamos energiával való ellátásban kapnak szerepet. Napsütésből pedig jut ide bőven.

    A fenti műholdkép egy kinagyított részlete, jobbra a tengerparton épült létesítményekkel, a bal felső sarokban egy kiterjedt napelemes rendszerrel. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

    Kapcsolódó linkek:

  • Napteleszkóp a Tibeti-fennsíkon

    A Napot tanulmányozó legnagyobb rádióteleszkóp-rendszer épült meg Kínában, Szecsuán (Sichuan) tartományban. A Taocseng Naprádiótávcső (Daocheng Solar Radio Telescope, DSRT) november közepén készült el. A tényleges építkezési munkálatok 2021 elején indultak. A berendezés több mint 300 (pontosan 313) darab, egyenként 6 m átmérőjű paraboloid antennából áll, amelyeket egy 1 km átmérőjű kör mentén, egymástól egyenlő távolságban telepítettek. Bár a szerkezet – amint azt az alább bemutatott friss műholdképek is tanúsítják – készen van, az első tesztmérések a nyáron kezdődnek majd el. A nagyszabású projekt 100 millió jüan (14 millió amerikai dollár) költségvetéssel valósult meg.

    A kör közepén, egy toronyra helyezve egy kalibrációs célú antenna is része a rendszernek, ahonnan a körben telepített antennák felé mesterségesen generált – és így ismert tulajdonságú – rádiójeleket tudnak sugározni. A működési frekvenciatartomány 150–450 MHz közötti. A helyszín magas hegyekkel van körülvéve, így a rádiózavaroktól mentes környezet is segíti az érzékeny megfigyeléseket.

    Két, valódi színeket mutató Coprenicus Sentinel-2 optikai műholdkép most decemberből és két évvel ezelőttről, amikor még csak az előkészítő munkálatok nyomai látszanak a területen. Az eltérő időpontokban készült műholdképek között a csúszka elmozdításával lehet váltani. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020, 2022 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

    Mit fog csinálni a rádiós naptávcső, és miért ekkorára építették? A DSRT elsődleges feladata a központi csillagunkon keletkező koronakitörések (coronal mass ejection, CME) vizsgálata lesz. Ezek a Nap forró, külső légköréből, a koronából a bolygóközi térbe kidobódó, elektromosan töltött részecskékből álló plazmafelhők. Ha a Föld irányába történik a kidobódás, akkor heves űridőjárási jelenségeket, mágneses viharokat produkálhatnak. Bár bolygónk mágneses védőpajzsa és a légkör jórészt megvéd bennünket a napkitörések hatásaitól, azért az ilyenek zavarokat okozhatnak a műholdak működésében, a műholdas alapú rádiós navigációban, vagy szélsőséges esetben akár a földi villamosenergia-hálózatokban is.

    A rádióteleszkóp-rendszer kiterjedése nem azért olyan nagy, hogy a Sentinel műholdképeken is kitűnően látsszon. Az egyedi antennák méréseinek kombinálása révén a felbontás szempontjából egy 1 km átmérőjű képzeletbeli műszert tudnak így előállítani, az apertúraszintézis módszerét alkalmazva. A nagy számú antennaelem pedig számottevő gyűjtőfelületet és emiatt nagy érzékenységet biztosít. A DSRT épp időben épült meg ahhoz, hogy a nemrég indult új 11 éves naptevékenységi ciklus felszálló ágában – amikor egyre sűrűsödnek a napkitörések és a koronakidobódások is – fontos méréseket végezzen a rádiótartományban a Nap aktivitásáról és annak földi hatásairól. A műszer látómezeje közel 40-szer akkora, mint a Nap korongja a látható fényben, így jól „beleférnek” a korona jelenségei, és a rádiótávcső-rendszer alkalmas a CME-k fejlődésének, a plazma terjedésének követésére is.

    Egy nap különbséggel készült Sentinel-2 optikai és Sentinel-1 radaros műholdkép a megépült kínai napkutató rádióteleszkóp-rendszerről. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

    Az újonnan épült kínai rádióteleszkóp-hálózatot üzemeltető Nemzeti Űrtudományi Központ (National Space Science Center) ígérete szerint a mérési adatokat megosztják a nemzetközi tudományos közösséggel is. Sőt éjszakánként, amikor a Nap megfigyelésére természetesen nincs mód, más rádiócsillagászati méréseket – például pulzárkutatást – is terveznek.

    Kapcsolódó linkek:

  • Malaspina morénái

    Alaszka délkeleti részén, a Yakutat-öböltől nyugatra található a Malaspina, a világ legnagyobb ún. előtéri gleccsere (piedmont glacier). Egy hatalmas kiterjedésű, kerek alakú jéglebenyről van szó, amely szétterül a környező sík vidéken, miután a völgy, amelyből ered, véget ér. Ilyen típusú gleccserek, amelyek meredek falú völgyekből folynak és sík vidéken (nem közvetlenül a tengerben) végződnek, az Antarktiszon és Grönlandon is megtalálhatók. Azoknál a jég haladási sebessége általában kisebb.

    A Malaspina-gleccserről az európai Copernicus földmegfigyelő program egyik Sentinel-2 optikai műholdjával idén nyáron készült képen hamis színezést használtak, amely a közeli infravörös sáv segítségével pirossal kiemeli a növényborítást.

    Egy alaszkai gleccser, a Malaspina és környéke 2022. július 4-én készült hamisszínes Sentinel-2 műholdképen. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

    A gleccser, amely 80 km hosszan nyúlik el a hegyekben és jege mintegy 300 m vastag, egy kisebb országnyi, majdnem 2900 km2 területet fed le. A feltűnő, hullámzó felszínformák, amelyek a gleccser és a tenger között helyezkednek el, a morénák. Ezek a gleccser jege által ideszállított majd lerakódott kőzettörmelékből alakultak ki. A növényzettel, illetve a jéggel és hóval borított, fehér és piros színű felszín mellett a barna különböző árnyalataiban jelenik itt meg a táj. Alul a Csendes-óceán öblének mély vize sötétkék, de a part közelében a vízbe mosódó hordalék a türkiz árnyalataira színezi.

    A Malaspina-gleccsert, a jég hízásának és visszaszorulásának ciklusait sokan kutatják. A gleccser környéke különösen érzékeny lehet a klímaváltozásra. Jelentősebb tengerszint-emelkedés esetén a benyomuló tengervíz komoly változásokat okozhat a helyi ökoszisztémában.

    A gleccserről készült műholdkép volt nemrég a témája az Európai Űrügynökség (ESA) földmegfigyelési témájú heti ismeretterjesztő videósorozatának.

    (Forrás: ESA)

    Kapcsolódó linkek:

  • Világbajnokság Katarban

    Épp most, pontosabban 2022. november 20. és december 18. között zajlik a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA, Fédération Internationale de Football Association) 22. világbajnoksága. Ez az utolsó a sorozatban, amelyen 32 csapat mérkőzik meg. Legközelebb, négy év múlva már 48 csapat kerülhet be a selejtezőkből. A 2026-os világbajnokságot Észak-Amerikában, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös rendezésében, 16 városban tartják majd. A mostani katari az első alkalom, amikor egy arab országba látogat a világszerte nagy érdeklődéssel kísért torna. A mérkőzéseket öt város nyolc stadionjában rendezik.

    A döntő helyszíne a Loszaíl (Lusail) városában épült. A Perzsa-öbölbe (Arab-öbölbe) nyúló félszigeten fekvő kis arab emírségben a főváros, Doha után ez a második legnagyobb lélekszámú település. Dohában egyébkén négy stadionban zajlanak a világbajnokság eseményei. A fővárostól mindössze 23 km-re északra fekvő Loszaíl stadionja a legnagyobb befogadó képességű, kapacitása közel 89 ezres. Az itt rendezendő tíz világbajnoki mérkőzés közül az első csoporttalálkozón, november 22-én Szaúd-Arábia nagy meglepetésre 2–1 arányban legyőzte a világbajnoki címre is esélyes Argentínát.

    A stadionok elég nagy építmények ahhoz, hogy jól kivehetők legyenek a Sentinel-2 távérzékelő műholdak felvételein. Az alábbi képpár egyik, egészen friss tagja a Loszaíli Nemzeti Stadiont és környékét mutatja idén november 20-án, vagyis a világbajnokság kezdőnapján. Az összehasonlító kép az egyik legkorábbi elérhető Sentinel-2 kép a helyszínről, még 2017 januárjából. (Köztük a csúszka elmozdításával lehet váltogatni.) Mindkét kép a valóságoshoz közeli színeket adja vissza, jól érzékeltetve az itt uralkodó sivatagos éghajlat jellegzetességeit. A világbajnokságot is azért rendezik nyár helyett ilyen szokatlanul késői időpontban, mert novemberben a hőmérséklet már elviselhető(bb)…

    (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017, 2022 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

    Loszaíl stadionjának építési munkálatai 2017 áprilisában kezdődtek, ezért nem véletlen, hogy a korai Sentinel-2 műholdképen még nem láthatunk semmi különöset a mostani helyén. Érdemes megfigyelni, hogy a két műholdkép készítése között eltelt majdnem 6 év alatt mennyire megváltozott a stadion környéke is, például az úthálózat. Az építkezést eredetileg 2020-ra szerették volna befejezni, de csak idén szeptemberben rendezték meg a stadion nyitómérkőzést. A világbajnokság után a stadiont átépítik, kapacitását 40 ezresre csökkentik.

    A katari világbajnokságot megelőző stadionépítésekhez elsősorban külföldi vendégmunkásokat alkalmaztak. Az elmúlt években egy sor visszásságra derült fény a munkakörülményeiket illetően. Nehéz megmondni, hogy pontosan hányan, de sok munkás vesztette életét a stadionok építésekor.

    Kapcsolódó linkek:

  • Tornádó Texasban

    November 4-én komoly szupercella (forgó feláramlással rendelkező zivatarzóna) alakult ki az Egyesült Államokban, Texas északkeleti, Oklahoma délkeleti és Arkansas nyugati vidékein. Az időjárási jelenség nyomán több mint 20 tornádó alakult ki, amelyeknek egy része jelentős károkat okozott. Ezek közül az egyik a Texas állambeli Clarksville környékén csapott le, helyi időben este negyed 7-kor. A NASA földmegfigyelési portálja, az Earth Observatory egy másnap, november 5-én készült Landsat-8 műholdképpel illusztrálta a tornádó hatását a tájra. Mi viszont természetesen az európai Copernicus program Sentinel földmegfigyelő műholdjaihoz fordultunk „segítségért”, hogy bemutassuk a tornádó sújtotta texasi tájat.

    Az alábbi két, a csúszka elmozdításával össze is hasonítható kép egyike november 12-én készült az egyik Sentinel-2 optikai távérzékelő műhold kamerájával. Ezúttal nem színes képet választottunk, hanem az MSI (Multi-Spectral Instrument) kamera 13 különböző színképi sávja közül a 4-es számút, amely a spektrum narancs színében (665 nm hullámhossz környékén) érzékeny. Egyszerűen ezen a legfeltűnőbb a tornádó elvonulásának helyét jelző, délnyugat–északkeleti irányban húzódó sáv. A másik, radaros technikával készült, a polarizációs tulajdonságok alapján hamisan színezett műholdképet a Sentinel-1A szolgáltatta, amely november 14-én repült el a terület felett.

    (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

    A tornádó pusztítása ott a legszembetűnőbb a műholdképeken, ahol erdős területet érintett. A helyenként akár 270 km/h sebességet is elérő szél fákat tört derékba vagy forgatott ki gyökerestől a földből. Ez magyarázza, hogy a felszín radarhullámokat visszaverő tulajdonságai is jócskán megváltoztak, így a műholdradaros képen is felismerhető a tornádó hatása. A szántóföldeken nehezebb, bár nem lehetetlen követni az elvonulásának helyét. Ez a szóban forgó texasi tornádó közel 100 km-es útvonalat járt be. Nyomában lakóházakban és középületekben estek károk. Több tucat ember sérült meg és sajnos halálos áldozatokról is érkezett jelentés.

    Kapcsolódó linkek: