Megbarnult karibi szigetek

A nemrég elvonult hurrikánok példátlan károkat okoztak és drámaian megváltoztatták a Karib-tenger egyes szigeteit. A társaságunk, amint szeptember elején elvonult az Irma hurrikán és kitisztult az ég, az európai Copernicus program Sentinel-2 optikai földmegfigyelő műholdjaival összehasonlítást végzett a térségről. Az alábbiakban két műholdészlelést mutatunk be. Az első felvétel még a Irma megérkezése (szeptember 6.) előtt, szeptember 2-án, a második a hurrikán elvonulása után, 12-én készült.

 


Virgin Gorda, a Brit Virgin-szigetek egyik tagja a Sentinel-2A műhold szeptember 2-án (balra) és 12-én (jobbra) készített felvételeiből előállított valódi színes műholdképeken. A változások a csúszka mozgatásával jól érzékelhetők. (Első és második kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017 / Geo-Sentinel Kft.)

A műholdas észlelések összevetése igen markánsan szemlélteti, ahogy a dús trópusi növényzet zöldjét szinte teljes mértékben felváltotta a barna szín. Ennek okai többek között, hogy a hurrikánnal érkező orkánerejű szél a trópusi vegetációt szinte teljesen elpusztította, másrészt a megmaradt levélzetet a viharral járó sós tengervízi elöntés kiszárította felfedvén a barnás színű talajt.

Az Anegada szigetről készített műholdfelvételek összehasonlítása alapján pedig jól áttekinthető az Irma hurrikán által okozott partmenti erózió, a sekély vízben a korallzátonyokon végzett pusztítás mértéke.


Anegada, a Brit Virgin-szigetek csoportjának legészakibb szigete, a szigetcsoport második legnagyobb területű tagja a Sentinel-2A műhold szeptember 2-án (balra) és 12-én (jobbra) készített felvételeiből előállított valódi színes műholdképeken. (Első és második kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017 / Geo-Sentinel Kft.)

A hurrikán pusztításának mértékét, a tájnak a zöldből barnába való átváltozását érzékelteti az alábbi kép és egy rövid videó, amelyet a Brit Virgin-szigeteknél, helikopteren repülve készítettek és a Daily Mail honlapján tettek közzé.

Egy öbölmenti üdülőhely a Virgin Gorda szigeten Irma pusztítása után (kép: Guillermo Houwer, AP)

Kapcsolódó linkek:

A földmegfigyelési szektor helyzete Európában

A távérzékelési vállalkozásokat tömörítő európai nonprofit szervezet (European Association of Remote Sensing Companies, EARSC) nemrég publikálta az ágazat helyzetéről szóló, kétévente esedékes jelentését. Az átfogó, az ipari szereplők megkérdezésén alapuló felmérést 2017 első negyedévében végezték, így az adatok a tavalyi, 2016-os gazdasági évre vonatkoznak. Az EARSC most harmadszor végzett ilyen felmérést, az előző kettő a 2012-es és 2014-es évet vizsgálta. Mostanra tehát az eredményekből már bizonyos folyamatok, trendek is vizsgálhatók.

(A jelentés címlapképe: Airbus Defence and Space / EARSC)

Most a jelentés néhány érdekes megállapítását ismertetjük, de annak minden részletére természetesen nem tudunk kitérni. Az érdeklődők számára a főbb adatokat összefoglaló, 16 oldalas angol nyelvű dokumentum pdf formátumban hozzáférhető az EARSC honlapján.

A felméréshez az Európai Unió 28 tagállamában, valamint Norvégiában, Svájcban, Kanadában (mint az Európai Űrügynökség tagországaiban), továbbá Albániában, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában székhellyel rendelkező vállalkozásokat kerestek meg, szám szerint 726-ot. A válaszadók aránya 28%-os volt. (A jelentés összefoglalójában szereplő grafikon tanúsága szerint a Magyarországon megkeresett 8 földmegfigyeléssel foglalkozó szervezet közül senkitől nem érkezett válasz.)

Habár az aktív földmegfigyelési vállalkozások számát lehetetlen pontosan megállapítani, az EARSC becslése szerint Európában a számuk 460 körülire tehető. Összeszámlálásukhoz például szakmai konferenciák résztvevőinek munkahelyeit, sajtóinformációkat használnak, majd igyekeznek más forrásokból is ellenőrizni tényleges tevékenységüket, mielőtt felkerülnének a listára. A lista folyamatosan nő, de nem csak azért, mert egyre népszerűbbé válik a szakterület: felkerülni a listára könnyebb, mint lekerülni onnan. 2016 végén az EARSC nyilvántartásában 678 európai és 48 kanadai szervezet szerepelt, de ezek közül nem feltétlenül mindegyik aktív már. A vállalkozások tönkremehetnek, beszüntethetik tevékenységüket vagy összeolvadhatnak.

Ami piaci szereplőket illeti, az európai földmegfigyelési szektor igencsak szétaprózott. A cégek kétharmada mikrovállalkozás, vagyis 10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. Érdekes módon 2012 és 2014 óta a mikro-, kis- (50-nél kevesebb alkalmazott) és közepes (250-nél kevesebb alkalmazott) vállalkozások részaránya nagyjából állandó, 95% körüli maradt. Ezen belül viszont a mikrovállalkozások részaránya növekvő tendenciát mutat. Ez minden bizonnyal azzal hozható összefüggésbe, hogy a Copernicus program beindulásával megnövekedett az induló (start-up) vállalkozások száma. (Ennek a trendnek a behatóbb vizsgálatára az EARSC külön célzott felmérést tervez.) Bár a fenti besorolás az alkalmazottak létszámát veszi csak figyelembe, az árbevételek is elég jól korrelálnak ezzel. A szervezetek 80%-a magántulajdonú, részarányuk némileg növekedett a 2014-es 72%-ról. Ez az adat is összhangban van azzal, hogy a szektorra jellemzőek az alapító(k) tulajdonában levő induló vállalkozások. A földmegfigyelési cégek mindössze 5%-a esetében kizárólagos vagy többségi tulajdonos az állam vagy valamilyen közintézmény.

A felmérés során beérkezett válaszok alapján az európai és kanadai földmegfigyelési szektor több mint 7800 magasan képzett alkalmazottat foglalkoztat, összes éves árbevétele eléri az 1,247 milliárd eurót.

A jelentésben egyéb érdekességek mellett szó esik a bevételek növekedési trendjeiről, azok tematikus (alkalmazási típustól függő) megoszlásáról. A legtöbb bevételt a földmegfigyelési vállalkozásoknak a térképezéssel, földhasználattal, biztonsággal és mezőgazdasággal kapcsolatos munkák hozzák. A jövőre vonatkozó várakozások szerint folytatódik a szektornak az elmúlt évtizedben tapasztalt 10% körüli éves növekedése. A megkérdezettek a foglalkoztatás és az árbevétel növekedését várják, de érdekes módon kicsit kevésbé optimisták a bevételnövekedési várakozásokat illetően, mint 2014-ben. Külön fejezet foglalkozik a jelentésben Copernicus program már látható hatásaival is.

Kapcsolódó linkek:

Sentinel-1 és a hóolvadás

Az európai radaros földmegfigyelő műholdpáros adatai alapján az Alpok és az Északi-sarkvidék hóborítottságának évszakos változásait vizsgálták svájci kutatók.

A hó olvadásának pontos leírása alapvető fontosságú a hidrológiai viszonyok megértéséhez. Az európai Copernicus program Sentinel-1 műholdjainak sűrűn végzett, gyorsan és szabadon hozzáférhető mérései alapján a Zürichi Egyetem kutatói kidolgoztak egy olyan módszert, amellyel pontosan fel tudják mérni, az egyes területek mennyire érzékenyek a gyors hóolvadást követő áradások szempontjából.

Az eljárással nagy kiterjedésű területekre állították elő a Sentinel-1 radarképek egységes mozaikjait. A domborzat tulajdonságaiból adódó hibákat – amik különsen az Alpok hegyvidékén számottevőek – digitális terepmodell felhasználásával korrigálták. Ezzel most először vált lehetővé, hogy több radaros lefedettségi sávon átívelő módon, nagy kiterjedésű területen egységesen legyen vizsgálható a hóborítottság változása, méghozzá az Alpok esetében egy igen tagolt terepen.

A nedves (olvadó) hótakaróról másképp verődnek vissza a műholdakra a radarjelek. Így a tavaszi-nyár eleji radarméréseknek a téli (száraz) időszakban készült felvételekkel, mint referenciával való összehasonlítása megmutatja az Alpok olvadó hóval borított területeit. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016 / D. Jäger, D. Small)

A 90 m-es felszíni felbontású felvételek sorozatán látható, hogyan változik egy egész éven keresztül a nedves hótakaró kiterjedése az Alpokban: tavasszal a hegyek alacsonyabb lejtőin, nyár elejére a magasabban fekvő régiókban lesz jellemző az olvadás.

Három különböző időpontban készített radarfelvételek kombinálásával, mindegyikhez más-más alapszín rendelésével egy olyan színes kompozit kép hozható létre, amely szépen szemlélteti a tavaszi hóolvadás havi változását az Alpokban. Az ábrához 16 napos időszakokra vonatkozó Sentinel-1A/B műholdas adatokat használtak fel. Pirossal a 2017. március 2., zölddel az április 1., kékkel pedig a május 1. utáni időszakokat kódolták. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017 / D. Small)

A műholdradaros amplitúdóképeken a beépített területek (városok) állandóan fényesek (fehérek), mivel innen mindig bőven szóródik vissza a műhold irányába a kibocsátott radarimpulzusokból. A sima vízfelületek ugyanakkor mindig sötétek (feketék). Ennek az oka, hogy a műholdak nem függőlegesen lefelé, hanem némileg oldalirányban sugározzák radarjeleiket, amelyek így a tükröző vízfelületről nem a műhold irányába verődnek vissza.

Kapcsolódó link:

Grönlandi gleccser kékben és zöldben

A színek persze hamisak, a Petermann-gleccser viszont igazi a Sentinel-2A műhold képén.

A Petermann-gleccser Grönland északnyugati részén található, a sziget egyik legnagyobb gleccsere. Mint más hasonló jégfolyamok, a tengert elérve ez is egy úszó jégnyelvben végződik (északra, a képen balra fent). Ezekből időnként kisebb-nagyobb jéghegyek válnak le. Idén július végén a Sentinel-2 megfigyelései szerint például egy 5,5 km2 területű jéghegyet „borjadzott” a Petermann-gleccserhez kapcsolódó jégnyelv.

A grönlandi Petermann-gleccser az európai Copernicus program Sentinel-2A műholdjának 2017. augusztus 16-án több hullámsávban készített felvételeiből összeállított, hamis színezésű képén. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017 / ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A sarki jégtakaró kutatói különös figyelemmel kísérik a jégnyelv közepe táján nemrég felfedezett repedést, amelynek az elhelyezkedése szokatlan. Más, korábbi repedések folyamatosan növekednek. A Petermann-gleccser jegének mozgása a tenger irányába az elmúlt években mérhetően felgyorsult. Ez nem jó hír, a klíma melegedése nyomán a grönlandi szárazföld felől jeget szállító folyamok anyaga végül megolvadva hozzájárul a tengerszint globális emelkedéséhez. A Petermann-gleccser annyi fagyott vizet tárol, hogy abban a szélsőséges esetben, ha mind felolvadna, a becslések szerint a tengerszint mintegy 30 cm-es emelkedését okozná.

A 13 különböző látható és infravörös hullámsávban érzékeny Sentinel-2A itt bemutatott műholdképén úgy keverték a színeket, hogy a valóságban egyaránt fehérnek látszó dolgok jól elkülönüljenek rajta. Így a felhők alapvetően fehérek, némi zöldes árnyalattal, a hó és a jég viszont feltűnő kék színben pompázik. Az erős zöld árnyalatú részeken növényborítás található. A fekete foltok vagy árnyékos területeket, vagy vízfelületeket jeleznek.

A Petermann-gleccsert ábrázoló műholdképet az Európai Űrügynökség (ESA) heti földmegfigyelési videósorozatának idei őszi szezonnyitó epizódjában mutatták be.

Kapcsolódó link:

Térképen a német mezőgazdaság

Az európai Sentinel-2 és az amerikai Landsat-8 műholdak felvételei alapján összeállították Németország 2016-ra érvényes szántóföldi növénytermesztési térképét.

Az analízis során nem kevesebb mint 2,2 TB adatmennyiséget használtak fel. A térképen 21 különböző felszínborítás-típus, ezen belül 15-féle szántóföldi növény szerepel színkódolással. Az optikai és infravörös hullámhosszakon készített műholdfelvételek közül kiválogatták a tiszta (felhőmentes) időszakokban készülteket, a legjobb képpontok alapján összesen 45 darabból álló képsorozatot állítottak elő. Mindegyik ilyen kép egy-egy 10 napos időszakra vonatkozóan jellemezte a felszín fényvisszaverő képességét. A mért értékek utalnak a felszínborítás és a növényzet típusára.

Egész Németország egységes növénytermesztési térképe 2015 októberétől 2016 végéig gyűjtött műholdas távérzékelési adatok felhasználásával készült. Az eredeti térkép felbontása 30 m-es. (Kép: módosított Copernicus Sentinel és Landsat adatok 2015–2016 / Humboldt University Berlin / P. Griffiths, ESA Living Planet Research Fellow / NASA / Harmonized Landsat–Sentinel initiative)

Bár az eljárást még tovább szeretnék finomítani, a három tartományban (Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Bajorország) végzett helyszíni ellenőrzések tanúsága szerint a térkép általános megbízhatósága 76%-os. Bizonyos növénytípusok, így a repce, a kukorica és a cukorrépa esetén 90%-ot meghaladó pontossággal tudták a termesztésükhöz használt szántóföldeket azonosítani.

Ilyen részletes, egy egész országra vonatkozóan egységes felszínborítási térképnek többféle alkalmazása lehetséges. Felhasználhatják az agrár- és környezetpolitikai döntéshozók, hosszabb időszakon át pedig a műholdas alapú térképek segítségével követhető a felszínborítás változása.

Az európai Copernicus program Sentinel-2 műholdjai 13 hullámhosszon érzékenyek, köztük három sáv a spektrum „vörös végén” különösen hasznos a növényzet állapotának, növekedésének nyomon követéséhez. A fedélzeti berendezéseket úgy tervezték, hogy a Sentinel-2 adatai a növénytípusok meghatározása mellett például a levélzet felületének, klorofill- és víztartalmának méréséhez is jól alkalmazható legyen.

Kapcsolódó linkek:

Harvey Houstonban járt

Houston, we have a problem. A híres, általában pontatlanul idézett mondattal az Apollo-13 űrhajósai Houstonból kérték a probléma megoldását. Most felcserélődtek a szerepek, az űrből érkezik a segítség Houstonba.

A Harvey trópusi vihar korábbi beszámolónk óta is jelentős károkat okozott az USA déli partvidékén. A legnagyobb problémát az elmúlt napokban hullott hatalmas csapadékmennyiség jelenti, ami akár több méteres áradásokat és belvizet is okozott Houston környezetében. A felhőborítás miatt az elöntések optikai űrfelvételek alapján történő detektálása nem volt lehetséges, így a radarműholdak, melyek képesek éjjel és nappal is észlelni, valamint átlátnak a felhőkön, különösen értékes információt tudnak szolgáltatni az aktuális helyzetről a szakemberek számára.

Társaságunk a kaliforniai hidrológiai tudományok központja (Center for Watershed Sciences) kutatóinak felkérésére segítséget nyújtott Houston és tágabb környezetének elöntéstérképe létrehozásában, az elérhető legfrissebb Sentinel-1 műholdfelvételek alapján.

A műholdas radarfelvételeken a vízfelületek sötét színnel jelennek meg, mert a kibocsátott radarjel a víztükörről szinte egyáltalán nem verődik vissza a műhold irányába. Ezt kihasználva jól meghatározható a vízzel borított területek helye és nagysága, korábbi felvételek vagy rendelkezésre álló vízrajzi adatok alapján pedig az aktuálisan elöntött területek is feltérképezhetőek.

A Geo-Sentinel által feldolgozott 2017. augusztus 24-ei és 30-ai Sentinel-1 műholdradaros intenzitás adatok összehasonlítása Houston környezetéről. A mérések a Sentinel-1A/B műholdak leszálló irányú (északról dél felé haladó) repülései alkalmával készültek – az egyik közvetlenül a hurrikánt követő esőzések előtti, a másik a természeti csapás utáni állapotot mutatja. Jól látható a 30-ai képen a fekete vízfelület jelentős megnövekedése. (Kép: Geo-Sentinel / adatok: Copernicus Sentinel / háttér: Google Earth)

A 2017. augusztus 29-én a Sentinel-1A műholddal felszálló irányban (a terület fölött délről észak felé haladva) készült felvétel alapján, helyi adatokkal kiegészítve készített elöntési térkép, ahol kék színnel vannak jelölve a vízzel borított területek. (Kép: UC Davis Center for Watershed Sciences / Natural Hazard Mitigation Lab / Geo-Sentinel / háttér: Esri / adatok: Copernicus Sentinel)

A súlyos áradások nem ismeretlenek a területen. 1964 óta ez a 27. deklarált katasztrófa. A jelenlegi viszont az egyik legsúlyosabb, hiszen több mint ötven százaléka azon területeknek is víz alá került, melyeket soha nem gondoltak eddig árvízveszélyesnek. A washingtoni Fehér Ház szerint a 44 áldozattal járó katasztrófa több mint 100 000 házat érintett, és jelenleg közel 30 000 ember kényszerült átmeneti szálláshelyre. A kialakult helyzet okait részben a klímaváltozásban, a túlzottan gyors beépítésekben és a hidrológiai szempontból nem megfelelő várostervezésben kell keresni.

Kapcsolódó linkek:

Harvey (Sentinel blog)
Center for Watershed Sciences (UC Davis)
Harvey pusztítása képekben (CNN)

Műholdak a nyaralók szolgálatában

Az idei nyaralási idénynek jórészt ugyan vége van már, de – akár a jövő nyárra készülve, akár csak érdekességképp – nem árt tudni, hogy az európai Copernicus földmegfigyelő program műholdjaitól származó adatokat a vízben és a vízparton pihenők számára is hasznos szolgáltatásokhoz tudják használni.

A műholdas távérzékelési adatok kétféle alkalmazásáról ejtünk szót röviden. Az egyik segít a bőrrák kockázatát növelő ibolyántúli napsugárzás erősségének előrejelzésében. A másik a fürdőzőknek kellemetlen csípést okozó medúzák felbukkanásának valószínűségét jelzi előre a part menti tengerszakaszokon.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint évente mintegy 60 ezer ember halála hozható kapcsolatba a túlzott ultraibolya (UV) sugárzással. A naprakész, az adott helyre érvényes információ alapvető jelentőségű a bőrrák megelőzésére, elősegíti a napozók tudatos viselkedését, amivel csökkenthetik az egészségügyi kockázatokat. A Copernicus légkörmegfigyelő szolgáltatása (Copernicus Atmosphere Monitoring Service, CAMS) szabadon és ingyenesen hozzáférhető előrejelzést ad az egész Földre. Az UV-index előrejelzéséhez a felsőlégköri ózonréteg állapotát, a légkörben található aeroszolok mennyiségét és a felhőzet alakulását kell ismerni és a modellszámításokhoz felhasználni.

A HappySun egy olyan okostelefonos alkalmazás, amely Európa, Afrika és Brazília területére ad előrejelzést és valós idejű adatokat az UV-sugárzás földfelszíni erősségéről, a CAMS adatait felhasználva. Már folynak a kutatások a rendszer továbbfejlesztéséről, a majdani Sentinel-4 és Sentinel-5/5P mérések bevonásával. (Kép: Copernicus Observer)

Hasonló alkalmazás Ausztrália területére a SmartSun. Az országban különösen fontosnak tartják a nap UV-sugárzása okozta bőrrák megelőzését, ezért a meteorológiai szolgálat és az egészségügyi szervezetek összefogásával, a Copernicus adatok felhasználásával nyújtanak naprakész információt és figyelmeztetéseket a felhasználóknak.

A Földközi-tenger térségében évente mintegy 150 ezer embert kezelnek medúzacsípéssel kapcsolatos problémákkal. A medúzák a legrégebb óta a bolygónkon élő többsejtű állatok közé tartoznak, valószínűleg 700 millió évnél régebben lakják a tengereket. A klímaváltozásnak, a tengerek szennyeződésének és ragadozóik tűlhalászásának következtében a medúzák az utóbbi időben elszaporodtak. Egyre közelebb kerülnek a partokhoz is. Ha emberekkel találkoznak, csípéseik nem csak kellemetlenek és fájdalmasak lehetnek, de allergiás reakciókat is kiválthatnak. A fürdőzők és a medúzák találkozásának minél jobb elkerülésére hasznos, ha ismerjük az állatok aktuális elterjedési területeit, a veszélyeztetett partvidékeket.

Egy francia kisvállalkozás, az Acri-ST egy olyan ingyenes okostelefonos alkalmazást (SIMPLEX) fejlesztett ki és az interneten szabadon elérhető térképet tett közzé, amely Franciaország földközi-tengeri partvidékén megmutatja a medúzák tömeges felbukkanását. A szolgáltatáshoz a rendszerben részt vevő több mint 7000 önkéntes felhasználó helyszíni jelzésein kívül kísérleti jelleggel a Copernicus tengeri környezetet monitorozó szolgáltatásának (Copernicus Marine Environment Monitoring Service, CMEMS) adatait is felhasználják. A SIMPLEX mobilalkalmazás felhasználói a tartózkodási helyükre érvényes, valós idejű információt kapnak például a tengervíz hőmérsékletéről és átlátszóságáról.

Francia medúzatérkép. (Kép: Acri-ST)

A Copernicus műholdjai, különösen a Sentinel-3 sorozat tagjai segíthetnek a medúzák előfordulásának előrejelzésében. Ha olyan fizikai és biológiai paraméterértékeket mérnek, amelyek kedvezőek a medúzák számára, számítani lehet a felbukkanásukra. Ilyen fontos paraméterek például a víz hőmérséklete, sótartalma, az áramlások, a klorofill koncentrációja. A használható modellek kifejlesztéséhet a helyi megfigyelésekre is nagy szükség van, így azonosíthatók azok a körülmények, amikor nagy tömegben jelennek meg, vagy éppen eltűnnek a medúzák.

Kapcsolódó linkek:

Harvey

A címben szereplő név egy 4-es kategóriájú hurrikánt takar, amely Texas partjait augusztus 25-én, ereje teljében elérve hatalmas károkat okozott. A széllökések sebessége a partot éréskor meghaladta a 200 km/h-t, volt olyan hely, ahol rövid idő alatt több mint 1 méter eső esett. Ez az első nagy hurrikán a 2005-ös Wilma óta, amely elérte az Egyesült Államok kontinentális területeit. Bár jövetelére – többek között a műholdas megfigyeléseknek köszönhetően – készültek, így is szedett halálos áldozatokat. A 2017-es atlanti-óceáni szezonban a Harvey volt a nyolcadik trópusi vihar, amely nevet kapott, s a harmadik, amely hurrikánná erősödött.

A Sentinel-3A műhold SLSTR (Sea and Land Surface Temperature Radiometer) műszerének méréseiből megállapítható a hőmérséklet eloszlása a hurrikán felhőzetének tetején. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok / ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

Az európai Copernicus program Sentinel-3A műholdja augusztus 25-én, magyar idő szerint 6:06-kor figyelte meg a Harvey hurrikánt, amint épp Texas partjaihoz közeledett. A képen a színkódolás segítségével a felhőzet tetejének hőmérséklete látható, mintegy 12–15 km-rel a tengerfelszín felett. Középen, a hurrikán „szeme” környezetében –80 °C, a forgószél peremén +20 °C körüli értékek olvashatók le.

A hurrikánok azon természeti jelenségek közé tartoznak, amelyeket leginkább műholdak segítségével lehet jól nyomon követni. A friss műholdfelvételek és mérési adatok révén a hatóságoknak van esélyük óvintézkedésekre azokon a területeken, amerre a hurrikán halad. A műholdas távérzékelési adatok a hőmérséklet mellett információval szolgálnak a forgószél kiterjedéséről, a szél sebességéről, a felhőzet vastagságáról, víz- és jégtartalmáról. A Sentinel-3A műhold egyik fő műszere, az SLSTR (Sea and Land Surface Temperature Radiometer) kilenc hullámsávban és két látóirányban méri a felszín által kisugárzott energiát (az ún. fényességi hőmérsékletet).

Kapcsolódó linkek:

Sentinel-1 Indiában

„Műholdas segítséggel” hamarabb jutnak a kártérítési összeghez az aszálykárosult rizstermelők Indiában.

Tamilnádu állam India térképén. (Kép: Wikimedia commons CC BY-SA 4.0)

Az országban elsőként a déli Tamilnádu (Tamil Nadu) állam kormányzati szervei támaszkodnak műholdas távérzékeléssel gyűjtött adatokra, amikor az aszálykárok kifizetéséről döntenek. Mondani sem kell, hogy a természeti csapás által sújtott földeken gazdálkodók számára nem csak a pénzügyi segítség, hanem annak a gyors megérkezése is létfontosságú.

Tamilnádu a hatalmas ország 29 államának egyike, fővárosa Csennai (Chennai, régebbi nevén Madras). Az állam lakosainak száma 68 millió körüli, közülük nem kevesebb mint egymillió ember foglalkozik rizstermesztéssel. Most az elmúl 140 éve legnagyobb szárazsága tombol. A rizsföldek számára túl kevés a víz, ennek az alapvető élelmiszernek a terméshozama drasztikusan lecsökken, ami nyomort és elégedetlenséget szül.

Az európai Copernicus földmegfigyelő program adatai, amelyek világszerte bárki számára ingyenesen hozzáférhetők, némi segítséget tudnak nyújtani ebben a helyzetben is. A mezőgazdasági károkat biztosító indiai társaságnál (Agricultural Insurance Company of India) a radaros Sentinel-1 műholdaktól származó információ alapján a megszokottnál sokkal gyorsabban, objektív és átlátható módon meg tudják becsülni, hogy egy-egy adott területen mekkora a terméskiesés. Így eddig már több mint 200 ezer termelő juthatott kártérítéshez. A kárbecslés mellett arra is használják a távérzékelési módszert, hogy a betakarítás után meg tudják becsülni a rizs adott évi terméshozamát.

A Sentinel-1 adatokból készített 2016-os térkép a rizstermelő vidékeket mutatja a dél-indiai Tamilnádu államban. Világoskék és lila színezésűek a megművelt rizsföldek, zöld különböző árnyalatai erdővel borított vidékeket jelölnek. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016 / RIICE / TNAU)

Miért a radaros méréseket végző Sentinel-1 műholdak adatait alkalmazzák? Az optikai műholdfelvételek készítéséhez felhőmentes időre van szükség, ami a trópusi és szubtrópusi területeken azt jelenti, hogy távolról sem minden áthaladáskor lehet a felszínt látni a világűrből. Másrészt a radaros műholdaknak nincs szükségük napfényre a képalkotáshoz. Akár éjszaka is tudnak dolgozni, ugyanis aktív távérzékelést végeznek: a felszín leképezéséhez a radarhullámokat maguk bocsátják ki, s a visszaszórt jeleket detektálják.

Az államban az átlagos hektáronkénti rizshozam 3,5–5 tonna között szokott változni. Ezen a térképen a 2016–2017-es szezon várható terméshozamai láthatók a Sentinel-1 adataiból becsülve. A színkódolás alapján az értékek szokatlanul alacsonyak, egyes helyeken (pirossal jelölve) egyáltalán nincs termés. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016 / RIICE / TNAU)

A Sentinel-1 radarképek és a rizs terméshozama modellezésének kombinálásával egy német–svájci program (Remote-Sensing based Information and Insurance for Crops in Emerging Economies initiative, RIICE) foglalkozik. Az ő eljárásukat alkalmazzák Indiában is. A rizs radarműholdas adatokon nyugvó termésbecslését a Sentinel-1A/B műholdpáros által garantált sűrű visszatérési idők, a Copernicis Sentinel adatok jó minősége, gyors és könnyű elérhetősége tette szolgálatszerűen alkalmazhatóvá a gyakorlatban.

Kapcsolódó linkek:

Izzadt Dél-Európa (is)

Erdőtüzek sora és vízhiány kísérte a hosszan tartó augusztusi forróságot Európa déli részén.

Az alábbi térkép a Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-3A műholdjának mérési adatai alapján készült. Az űreszköz fedélzeti műszereinek egyike (Sea and Land Surface Temperature Radiometer, SLSTR) egy 9 színben, köztük infravörös tartományban is érzékeny sugárzásmérő. Méréseiből meghatározható a tengerek és szárazföldek felszínének hőmérséklete.

Augusztus 7-én – ahogy a megelőző hetek napjain is – sok helyen a 40 Celsius-fokot is meghaladta a felszínhőmérséklet. Olaszország nagy része – beleértve Róma, Nápoly, Firenze környékét, Szardínia és Szicília szigetét – szenvedett a hőhullámtól, amelynek találó nevet is adtak: Lucifer. Extrém magas hőmérsékleteket mértek Spanyolország, Portugália és a Balkán-félsziget országai területén is.

A Sentinel-3A műhold SLSTR műszere a felszín által kisugárzott hőt méri, ami nem azonos az időjárás-jelentésekben általában szereplő levegő-hőmérséklettel. A türkiztől vörösig terjedő színskáláról leolvasható a felszínhőmérséklet. A fehérrel jelzett területekről nincs értelmezhető adat. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017 / ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

Az erdőtüzeken, a vízkorlátozásokon túl népszerű turisztikai célpontokat is be kényszerültek zárni, ahol felmondta a szolgálatot a légkondicionálás. Az Európa déli, keleti és középső részén 2003 óta nem tapasztalt kitartó forróság kárt tett a termésben, sokaknál egészségügyi problémát okozott, sőt halálos áldozatokról is érkeztek hírek.

Kapcsolódó linkek: