Egyfajta vízállásjelentésről lesz szó, műholdképpel „megtámogatva”. Egy közelmúltbeli, szeptemberi blogbejegyzésünkben már ellátogattunk a környékre, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti felére, a Romániával közös országhatár közelébe. Akkor az M49-es út építéséről volt szó, amelynek jelenleg a nyugati, az M3-as autópálya és Ököritófülpös közötti szakasz építési munkái folynak. Az itt bemutatott Sentinel-2 műholdkép felső részén is feltűnik a 49-es főút, illetve annak a Szamos folyót Csengertől északra keresztező hídja. De ez alkalommal nem az út és a híd, hanem a folyó a téma.
Az egy év különbséggel, tavaly és idén október közepén készült hamisszínes, a növényzetet pirossal, a vízfelületeket kékkel kiemelő Sentinel-2 műholdképek a csúszka elmozdításával összehasonlíthatók. Csenger városa a kép közepe táján, a délről észak felé kanyargó Szamos bal partján terül el. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022, 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
A Szamos a Tisza bal oldali mellékfolyója. A 411 km-es hosszának jelentős része Románia területére esik, Magyarországon az alsó 52 km hosszú folyószakasz található. A folyó hazánk határát Csenger mellett, Komlódtótfalunál (a fenti műholdképenek alul) éri el, és Gergelyiugornyánál torkollik a Tiszába. Érdekes egyébként megfigyelni, hogy a Romániához tartozó területen, a kép jobb alsó sarkában a változatos színű négyszögletes foltokkal megjelenő mezőgazdasági táblák jellemzően lényegesen kisebbek és keskenyebbek, mint a magyar oldalon, nyilván az eltérő birtokszerkezetből adódóan.
A Szamos idén október végén azzal került be a hírekbe, hogy október 10-én történelmi negatív rekordot ért el a vízállása: Csengernél –147 cm-t mértek. (Hogy hogyan lehet negatív szám egy folyó vízállása, miközben azért van benne víz? Minden attól függ, honnan mérjük! Márpedig a szokás az, hogy a 0 szintet valamilyen régi, történelmi legkisebb vízállás jelölte ki. De praktikus okokból, az egyszerű hosszú távú összehasonlíthatóság érdekében a vízmérce beosztásán nem változtatnak akkor sem, ha időközben például a folyó medre jelentősen mélyült.)
Hogy október végén általában alacsony a folyók vízállása, az nem rendkívüli (ld. alul néhány erre vonatkozó korábbi blogbejegyzésünket). Más magyarországi folyókon is ez volt a helyzet, de a kevés csapadék okozta szárazság miatt mégis csak a Szamos volt az, ahol az idei októberi vízállás alulmúlta a valaha mért legkisebb értéket. A fenti két, egy év különbséggel készült műholdkép összevetésével jól látszanak a folyó kanyarulataiban azok a homokpadok, amelyek az idei alacsony vízállás következtében szárazra kerültek. Ezeken a növényzetnek nem volt ideje kifejlődni, így mind a folyó sötétkék – és a tavaly ilyenkorinál vékonyabb – szalagjától, mind a környező növényzet pirosától elütő, halvány drapp színben tűnnek fel.
Kapcsolódó linkek:
- Történelmi mélyponton a Szamos vízállása (24.hu)
- Szamos (Wikipédia)
- Kirajzolódó nyomvonal (Sentinel blog, 2023. szeptember)
- Baja és a Gemenci erdő az apadó Dunánál (Sentinel blog, 2018. október)
- Alacsony vízállás a Maroson (Sentinel blog, 2019. október)