Uncategorized

Lávafolyam a Réunion-szigeten

Posted geo-sentinel

A több mint 2500 km2 területű Réunion közigazgatási értelemben Franciaország tengeren túli megyéje. A sziget az Indiai-óceánban fekszik, 680 km-re Madagaszkártól keletre. Lakosainak száma bő 900 ezer fő. A vulkanikus eredetű sziget nemrég azzal került a hírekbe, hogy kitört a sziget délkeleti részén található Piton de la Fournaise vulkán. Az alábbi műholdképet a Copernicus program egyik Sentinel-2 földmegfigyelő műholdjával készítették, március 21-én. Magát a szigetet jelentős részben felhők takarták el a műhold kamerája elől. Az amúgy a természetes színeket visszaadó műholdképen felerősítették a közeli infravörös sávban készített felvételt, így narancssárgás-vöröses színben jól kivehető rajta az aktív lávafolyás, amelynek hőmérséklete lényegesen magasabb, mint a környezetéé.

(Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2026 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

Réunion tájai két nagyon eltérő arcot mutatnak. Egyrészt a sziget vulkanikus eredete miatt helyenként kopár a felszín, másrészt az éghajlatnak megfelelő buja növényzet borítja a tájat. Az optikai műholdkép tanúsága szerint a mezőgazdasági művelés alatt állót földterületek, valamint a szürkésfehér foltokként megjelenő városok a part menti síkságokon koncentrálódnak. A főváros és egyben a sziget legnagyobb települése, Saint-Denis az északi parton épült, ezen a képen nagyrészt felhők borítják.

A sziget közepén három, beomlásos eredetű hatalmas kaldera található. Itt található a sziget legmagasabb pontja, a Piton des Neiges (3069 m), egy szunnyadó pajzsvulkán, amely a kép közepe táján barna színben kandikál ki a felhők alól. Bár Réunion több vulkánnak is otthont ad, jelenleg csak egy aktív: a Piton de la Fournaise pajzsvulkán, amely egyúttal egyike a Föld legaktívabb tűzhányóinak. A Sentinel-2 képen látható lávafolyam a hely nyugati oldalán haladt lefelé. Közel két évtized óta először a láva elérte az óceánt. Ezáltal kicsit (8,5 hektárral) meg is nőtt Réunion területe.

A képen a part felé áramló láva mellett egy hamu- és füstfelhő is látható, amelynek eredete a vulkáni kráter, a szél szárnyán pedig nyugat felé sodródik. A kráter oldalán a régebbi kitörések nyomai sötétbarna, megszilárdult lávafolyamként jelennek meg.

A földmegfigyelő műholdak kiváló eszközök a vulkánkitörések megfigyelésére. Egy kitörés kezdetekor az olyan optikai távérzékelő műholdak, mint a Sentiel-2 páros tagjai, képesek a füstfelhők, lávafolyamok, iszapcsuszamlásokat felmérésére, a mentés és a kárelhárítás segítésére. A radaros műholdak, illetve a légkör összetételét mérő, az űrbe telepített műszerek – amilyenekkel a Copernicus program ugyancsak rendelkezik – hasznos kiegészítő adatokkal szolgálnak a felszín esetleges elmozdulásáról, továbbá a kitörés során a levegőbe jutó gázok és aeroszolok koncentrációjáról, terjedéséről. Ezzel segíti a környezeti hatások és a lakosságot és a légi közlekedést fenyegető lehetséges veszélyek felmérését.

Kapcsolódó linkek