Újra a Fehér-tónál

Kizöldült a kardoskúti Fehér-tó medre, beborította a magyar sóballa – adta hírül június 11-én honlapján a Körös–Maros Nemzeti Park. Blogunk rendszeres látogatói akár emlékezhetnek is rá, hogy tavaly július végén egy bejegyzésünkben már foglalkoztunk ezzel a szikes tóval, amely az Alföldön a maga nemében az egyik legnagyobb. A Békés megyéhez tartozó Fehér-tóhoz legközelebbi települések Székkutas (Csongrád-Csanád megye), Békéssámson és Kardoskút (Békés megye). A védett vízi élőhely tavasszal és ősszel a vonuló madarak számára fontos tartózkodási hely.

Megszokott dolog, hogy nyár közepére–végére eltűnik a víz a Fehér-tóból, a meder kifehéredik – nyilván innen a név eredete. De idén ez szokatlanul korán, már június elejére bekövetkezett, hiszen előtte egész télen és tavasszal is kevés volt a csapadék. A tavat bemutató tavalyi blogbejegyzésünkben két olyan július közepi Sentinel-2 műholdképet hasonlítottunk össze, amelyek egyikén volt víz a tóban (2020-ban), a másikán viszont nem (2021-ben). Most egy olyan, 2022. június 3-án, a növényzetet pirossal kiemelő hamis színezéssel készült Sentinel-2 képet választottunk illusztrációképpen, amelyen a tó medre ugyancsak száraz. Ekkor még csak a nyár első napjaiban jártunk…

(Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A Körös–Maros Nemzeti Park közleménye szerint a hónap közepére a tó nyugati medrét szinte összefüggő, zöld szőnyegként borította be a magyar sóballa. Ez az endemikus növény csak a Kárpát-medencében, azon belül is elsősorban Magyarországon található meg. Főként a szikes tavakon fordul elő, a szélsőségesen sós és lúgos élőhelyhez alkalmazkodott. Pozsgás, húsos szára és vékony, tömzsi levelei elősegítik a vízraktározást és csökkentik a párolgást.

A tavaly júliusi képen egy friss tűz nyoma is feltűnő volt. Érdemes megfigyelni, hogy a 2021 nyarán a tótól északnyugati irányban leégett foltból mára alig tűnik fel valami, a növényzet újra birtokba vette a területet.

Kapcsolódó linkek: