Uncategorized

Felhőtlenül a szántók fölött

A valóságban ennél összetettebb a helyzet, hiszen az optikai tartományban érzékeny műholdak elől nagyon sok esetben takarják el felhők a felszínt, megnehezítve így a növényzet állapotáról való adatgyűjtést hagyományos távérzékeléses módszerrel. Európa nagy részén a nappali égboltot az idő akár 70%-ában uralhatják a felhők, vagyis nem ritkán hetekbe telhet, míg egy adott területről sikerül használható műholdképet készíteni. A gazdálkodók számára persze a felhők nem feltétlenül jelentenek rosszat, sőt! Hiszen ha nincs felhő, akkor csapadék sincs, ami a termés szempontjából mégsem nélkülözhető.

A Föld népességének gyors növekedése, a fenntartható mezőgazdaság iránti igény, a környezetvédelem és a klímaváltozás hatásainak kezelése új, innovatív módszereket kényszerít ki az élelmiszertermelésben is. A megoldásban nagy segítséget nyújthatnak a műholdak, és a korábbi tudományos kutatások eredményei megjelennek a modern alkalmazásokban.

A VanderSat cég és a BASF Digital Farming GmbH együttműködése révén nem kell már a felhőmentes nappalokra várnia annak a gazdálkodónak, aki a földjeiről szeretne információt kapni műholdas mérések alapján, napi rendszerességgel. A most már szolgáltatásként is elérhető módszer ugyanis kombinálja az optikai műholdas méréseket másik két technikával, amelyek számára nem akadály a felhőzet jelenléte, sőt az éjszaka sem. Az egyik a passzív mikrohullámú távérzékelés, a másik az aktív radaros földmegfigyelés. Az Európai Unió Copernicus programja optikai (Sentinel-2) és radaros (Sentinel-1) földmegfigyelő műholdak rendszereit is üzemelteti, a szolgáltatott adatok mindenki számára szabadon hozzáférhetők. Az Európai Űrügynökség (ESA) eredetileg tudományos céllal, a talaj nedvességtartalmának és az óceánfelszíni vizek sótartalmának mérésére állította pályára a SMOS (Soil Moisture and Ocean Salinity) műholdját, és hasonló elven – mikrohullámú sugárzásméréssel –, ugyanilyen céllal üzemel az amerikai NASA SMAP (Soil Moisture Active Passive) küldetése is.

A biomassza nyomon követésére kifejlesztett kombinált műholdas távérzékelési módszer előnyei közé tartozik, hogy éjjel-nappal, felhőborítástól függetlenül, folyamatosan és közel valós időben ad információt, napi rendszerességgel, továbbá több évre visszanyúló archív adatokat is képes szolgáltatni. (Kép: VanderSat)

A szolgáltatás a felhőktől „megszabadulva” napi szinten, globális lefedettséggel, de táblákra lebontva, 10 m-es felszíni felbontással nyújt információt a biomassza mennyiségéről, a növényzet víztartalmáról. Így teszi lehetővé a termesztett haszonnövények növekedésének, állapotváltozásainak valós idejű, nagy időfelbontású követését. Ezzel az információval felvértezve a gazdálkodó idejekorán be tud avatkozni a folyamatokba, ha a szükség úgy kívánná.

(Forrás: ESA)

Kapcsolódó linkek: