A Kanári-szigetek Spanyolország legdélebbi régiója, amelyet több millió évvel ezelőtt vulkáni tevékenység hozott létre. A szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén található, Afrika partjaitól mintegy 100 km-re. Hét nagyobb, valamint számos kisebb szigetből áll. A nagyobban közt van La Gomera és Tenerife, amelyek az alábbi Sentinel-2 műholdképen is feltűnnek.
A bal oldalon látható kisebb sziget, La Gomera nagyjából kör alakú, vadregényes partszakaszokkal és hegyes tájjal. Legmagasabb pontja, a Garajonay-csúcs (Alto de Garajonay, 1487 m) a sziget közepén található, a hasonló nevű nemzeti park buja és változatos növényzete veszi körül. A sziget fő kikötője és fővárosa, San Sebastián de la Gomera a keleti parton – vagyis a képen látszó nagyobb sziget, Tenerife felé néző oldalon – épült.
Tenerife a Kanári-szigetek legnagyobbika. A Teide (3718 m) nem csak a sziget, de egész Spanyolország területének legnagyobb pontja. A partvonal mentén beépített területek találhatók. Ilyen például a főváros, Santa Cruz de Tenerife a sziget északkeleti részén, Puerto de la Cruz kikötővárosa az északi oldalon, a Tenerife South repülőtér pedig a déli parton.
Változatos domborzatuk és egyedi éghajlati viszonyaik miatt mindkét sziget többféle mikroklímával rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az időjárás jelentősen eltérhet az egyes szigeteken, sőt azokon belül is. Míg délen meleg, napsütötte strandok, északon pedig nedvesebb, zöld területek vannak, addig a magasan fekvő részeken hűvös vagy akár havas időjárás uralkodik – s mindez viszonylag kis távolságokon belül.
Az időjárást és az éghajlatot nagyban meghatározzák az északkeletről fújó passzátszelek, amelyek az év nagy részében párás levegőt és csapadékot hoznak a szigetek északi részeire. Ez a hatás a képen is feltűnő, hiszen a két sziget északi fele jellemzően sokkal zöldebb, míg a szárazabb déli tájak szürkés színe ettől lényegesen elüt.
A szelek és a szigetek meredek domborzata közötti kölcsönhatás alakítja ki a szigetcsoport felett és körülötte jellemző felhőmintázatokat. Ezen a képen gomolyos tengeri rétegfelhők (stratocumulus) láthatók, feltűnően a szigetek északi partjaival párhuzamosan. Az északkeleti passzátszelek a hűvös, nedves tengeri levegőt a szigetek felé tolják. A légköri viszonyok miatt itt alacsony (1500 méter alatti) magasságban képződtek a gomolyfelhők. Amikor az ezeket alkotó vízcseppek a melegebb szárazföld közelébe jutnak, elpárolognak – a felhőréteg széle nem véletlenül követi nagyjából a partok vonalát.
Kapcsolódó linkek
- A Föld az űrből: Felhőminták a Kanári-szigetek felett (ESA)
- Tenerife (Sentinel blog, 2022. február)
- Négy évtized legnagyobb erdőtüze Tenerifén (Sentinel blog, 2023. augusztus)
- La Palma „Copernicus-szemmel” (Sentinel blog, 2022. február)