Az Európai Űrügynökség (ESA) heti műholdképes sorozatának jóvoltából Nyugat-Ausztrália Kimberley régiójába látogatunk, a Copernicus program egyik Sentinel-2 műholdja két eltérő színezésben elkészített képe segítségével.
A terület Ausztrália nyugati partvidékének része, az Indiai-óceán mellett. A képeken bal oldalt középen látható nagyobb öböl a King Sound, amely kb. 120 km hosszú és 50 km széles. Nevezetessége, hogy egész Ausztráliában itt a legmagasabb a dagály, sőt a Földön is a legmagasabbak közé tartozik az akár 11-12 m-es értékével. Több, jelentős hordalékot szállító, ezért zavaros vizű folyó is ebbe az öbölbe torkollik. Közülük a kép alsó középső része irányából érkező Fitzroy Ausztrália egyik legnagyobb vízfolyása. Derby kikötővárosa a folyó torkolatának közelében fekszik, a szorosba nyúló kisebb félsziget nyugati partján.
A 2025 decemberében felvett műholdas adatok kétféle megjelenítése jól illusztrálja, mennyit számít a képek előállításához alkalmazott színezés. A Sentinel-2 műholdakon működő, a legjobb esetben 10 m-es legjobb felszíni felbontásra képes kamerák 13 különböző, a látható és infravörös tartományba eső spektrális sávban (színben) érzékenyek. Ennek a 13 felvételnek a különböző kombinációit használva teljesen eltérő módokon láthatjuk a tájat.
A felső kép a természetes színeket adja vissza, ahogyan az emberi szem látná a vidéket. Az alsó, hamisszínes kép viszont segít kiemelni a felszín egyes jellemzőit.
Számtalan mangrovemocsár található elszórva a part mentén, amelyek a felső képen részben egybemosódnak az árapály okozta, hatalmas kiterjedésű iszaplapályokkal. Nem úgy a hamisszínes nézetben, ahol a mangroveerdők rikító neonzöld színükkel könnyen felismerhetők. Ez a földmegfigyelési adatokból kinyerhető fontos információ, mivel a mangroveerdők számos környezeti előnnyel járnak a part menti ökoszisztémák számára, miközben védik a partvonalat az eróziótól is.
A folyóvíz által odaszállított üledék jelenléte miatt a King Sound vize a természetes színeket visszaadó felső képen sárgásbarnának tűnik. A hamisszínes képen viszont a víz a fekete és kék közötti árnyalatokban jelenik meg. A sötétebb tónusok mélyebb vizet jeleznek, a kék a hordalék nagyobb koncentrációjára utal.
A tágabb környezetben a szárazföld egy átmeneti zóna, ahol a füves területek fokozatosan átadják helyüket a délebbre fekvő száraz sivatagoknak. Természetes színekben (fent) a tájat a gyér zöld növényzet, valamint a talaj mély okkersárga és rozsdavörös színe uralja – ez a vas-oxidokban gazdag, a délnyugati Kimberley régióban jellemző talaj sajátossága. A hamisszínes képen (lent) feltűnő sötét foltok nem túl régi bozóttüzek helyét jelölik, ezeket a felső képen már nehezebb megkülönböztetni. Az tüzek által felperzselt területek azonosítása műholdképek alapján hasznos az ilyen tűzveszélyes régiókban, mivel lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy jobban nyomon kövessék a tüzek gyakoriságát, feltérképezzék a leégett területek kiterjedését és értékeljék a környező környezetre gyakorolt hatást.
Kapcsolódó linkek
- A Föld az űrből: Kimberley, Ausztrália (ESA)
- Az Amazonas torkolatvidéke (Sentinel blog, 2017. december)
- Vörös ár, Madagaszkár (Sentinel blog, 2019. január)
- Perth, Nyugat-Ausztrália (Sentinel blog, 2021. november)
- Egyre súlyosabbak a tüzek Délkelet-Ausztráliában (Sentinel blog, 2020. január)
- Bozóttüzek Kelet-Ausztráliában (Sentinel blog, 2019. november)