Az Antarktiszon, azon belül is az Antarktiszi-félszigetnél található Larsen C-jégselfet tavaly ősz óta egyre növekvő repedés szeli ketté. Műholdas mérésekkel a repedés fejlődése, növekedése pontosan nyomon követhető. Az európai Copernicus program poláris pályán repülő Sentinel-1 radaros műholdpárosa például néhány napos időközönként tud megfigyeléseket végezni a területről. A két egymást követő radarmérés alapján előállítható interferogram nagy […]
Nemrég egy bejegyzésünkben Sentinel-1 műholdképek segítségével Kaliforniába, a San Joaquin-völgybe látogattunk. Akkor arra mutattunk példát, hogy az apertúraszintézises radarmérések (Synthetic Aperture Radar, SAR) amplitúdóképei alapján hogyan lehet információt nyerni a felszínborítás változásairól: a tározókban a vízfelület hirtelen növekedéséről, a mezőgazdasági táblákban a növényzet fejlődéséről, átalakulásáról. A radarmérések azonban nem csak erre jók. Műholdradar-interferométeres technikával (Interferometric […]
Legutóbbi blogbejegyzésünkben a kaliforniai Oroville-tározót mutattuk be a Sentinel-2A optikai műholdképein, amelyek közül az egyik a közelmúltbeli nagy esőzések előtt, 2016 decemberében, a másik pedig idén január végén készült. A változások szembetűnőek voltak. Most egy olyan képet tettek közzé az ESA honlapján, amely három kisebb kaliforniai tározót mutat. A képet azonban radaros adatokból, a Copernicus […]
Az optikai és radaros Sentinel műholdakkal nyomon követhető a dunai jégzajlás, a jégtorlaszok kialakulása, majd a magyar jégtörők munkájának eredménye a Duna szerbiai és horvátországi közös szakaszán. Az elmúlt napokban a Sentinel-2A műhold optikai felvételein mutattuk be a szokatlanul hosszú ideig tartó hideg időjárás következtében január első felében a Dunán kialakult jégzajlást, a Dunakanyar és Budapest […]
Az 1970-es évek, az első földmegfigyelő űreszközök pályára állítása óta rengeteg adat gyűlt össze. Ezekből már hosszabb folyamatok, változások is felismerhetők. Számos űrügynökség és szervezet működtetett, illetve működtet ma is földmegfigyelő műholdakat. Ezek különféle megfigyelési módszereket használnak, más-más elektromágneses hullámhosszak tartományában érzékenyek, felszíni felbontásuk is eltérő lehet, így az általuk szolgáltatott információ is sokrétű – […]
Hála a Sentinel-1 műholdaknak és a gyors adatfeldolgozásnak, néhány nap alatt teljes képet kaptak az olaszországi földrengést követő felszínmozgásokról. A Richter-skála szerint 6,5-es erősségű rengés október 30-án volt Olaszország középső részén. Ahogy az elmúlt napokban már beszámoltunk róla, a Perugiától 65 km-re délkeletre fekvő régióban jelentős épületkárok keletkeztek, sok ember megsérült, illetve elveszítette otthonát. Milyen […]
Október 30-án a kora reggeli órákban újabb nagy földrengés rázta meg Olaszország középső részét – 1980 óta a legerősebb. A rengés a Richter-skála szerint 6,5-es erősségű volt. Az első jelentések szerint halálos áldozatokat nem követelt, de számos súlyos sérültet igen, és a romok alatt is rekedhettek emberek. A rengés, amelynek epicentruma Perugia városától kb. 65 […]
A Copernicus program apertúraszintézises radarberendezéssel felszerelt földmegfigyelő műholdpárosának második tagja, a Sentinel-1B 2016. április 25-én állt pályára. Most (pontosabban szeptember 14-én), a műszerek beüzemelésének és kalibrációjának sikeres befejeztével szolgálatra késznek nyilvánították a műholdat. Mostantól a felhasználók nem csak a 2014 óta üzemelő Sentinel-1A, hanem a vele azonos alakú pályán, de éppen átellenben, a Föld túloldalán […]
Sokszor történnek olyan események, amelyek emlékeztetnek bennünket arra: az űr veszélyes üzem, bármi megtörténhet. Közvetlenül a Copernicus program első radaros műholdja, a Sentinel-1A 2014. áprilisi felbocsátása után például kevésen múlt, hogy nem ütközött össze egy már irányíthatatlanul keringő régi, kiszolgált amerikai űreszközzel. A legutóbbi incidens szereplője is a Sentinel-1A volt. Itt megtörtént az ütközés, de […]
Az augusztus 24-én Olaszország középső részén, Rómától mintegy 140 km-re északkeletre bekövetkezett 6,2-es magnitúdójú földrengés hatásairól korábban már bemutattunk két gyors műholdradar-interferometriás eredményt. Az egyik tanulmányhoz a japán Daichi-2 (ALOS-2) műhold L-sávú radarméréseit használták fel. A másik az európai Sentinel-1 műholdpáros két tagjával a katasztrófa előtt és közvetlenül utána végzett méréseken alapult. Ez utóbbi még […]